Jasiri:

Ez bevált! Hála Kion nagyapjának,és a jó eszemnek! Bevallom őszintén hogy kicsit elbóbiskoltam. Arra ébredtem hogy már a Trónszirtnél vagyunk! Az őrség barlangjába mentünk! 

Kion:Rafiki! Rafiki!

Ono:Kion? Felségek? Rafiki nincs itt!

Kion:Hol van? Szükségünk van rá!

Ono:Gondolom a fájánál!

Kion:Ono! Megtennél egy szívességet? Odamennél,és idehívnád őt?

Ono:Persze Kion! Vagyis,megpróbálom!

Ono:

Szóval Kion elküldött Rafikiért. Máskor nem is bánnám. De szakadó esőben nem sok kedvem volt. De megtettem! Lassan oda is értem!

Rafiki! Itt vagy Rafiki?!

Rafiki:Ono?

Ono:Rafiki! Szükségünk van rád! Pár barátunk segítségre szorul!

Rafiki:Akkor indulás!

Nemsokkal később oda is érünk a trónszirtre!

Rafiki:Na hadd lássam a betegeket!

Kion:Itt vannak! Jasiri és a klánja az!

Rafiki:

Odamentem Jasirihoz és elláttam a sebét! 

Így ni! Kész is!-mondtam.

Kion:Hogy van Jasiri? Ugye rendbejön?

Rafiki:Igen! Igen! Persze! Rendbejön a lába! Csak sok pihenés kell! És semmi butaság! 

Kion:És a többiek hogy vannak?

Rafiki:Jobban lesznek hamarosan! Ne aggódj! Annyit teszünk hogy Jasirit felkísérjük a királyi család barlangjába! Ott nyugodtabban tud pihenni!

Kion:Rendben!

Kion:

Nagyon aggódom Jasiri miatt! Nem kicsi a sebe! 

Felemeltük Jasirit,és segítettünk neki felbicegni a családom barlangjába.

Így ni! Itt jó helyen lesztek!-mondom neki nyugtatóan.

Jasiri:Köszönjük Kion! És neked is Rafiki,hogy elláttál minket ilyen hamar még ilyen időben is!

Rafiki:Ugyan! Ez semmiség! 

Egyre jobban szakadt az eső. Egyre hidegebb és sötétebb lett! A családom is lassan megérkezett. Ki-ki hova lefeküdt. Én is így tettem! Jasiri is elbóbiskolt. Úgy döntöttem hogy odabújok mellé. Így aludtunk el!

Sziasztok! Gina vagyok! Itt lenne a következő rész! Hát ez most kicsit rövidre sikeredett. De azért remélem tetszett! Remélhetőleg pár napon belül jön a kövi rész!

Gina