2 óra után hulla fáradtan feküdtünk az ágyán és beszélgettünk mindenről.
-Idén elmegyünk nyaralni Koreába-mondta hirtelen Itsuki-Eljöhetnél velünk
-Tényleg? -kérdeztem csillogó szemmel-K.. Komolyan gondolod? -kérdeztem újra, de már dadogva
-Igen, komolyan, de ez nem nagy dolog-mondta lazán
-Te hülye vagy??!! Egy álmom fog teljesülni! -mondtam neki könnyes szemmel-Amióta az eszemet tudom oda szeretnék menni-folytattam zokogva miközben felültem az ágyon
-Shhh, ne sírj...-nyugtatott a hajamat simogatva-kérlek ne sírj, mert zavarba jövök -mondta a haját bazirgálva
-Jó... Jó, be-befejezem -feleltem neki. Két perc után hírtelen elkezdett a telefonom rezegni, amitől majdnem szívrohamot kaptam
-Bocsi, ezt fel kell vennem Anya az-mondtam félénken
-Rendben Masami, kimegyek, ha végeztetek vissza jövök-mondta kedvesen Itsuki
-Rendben-feleltem mosolyogva, majd adtam az arcára egy puszit
-Szia Anya! -vettem fel a telefont
-Masami! Hol vagy már, késő este van?! -kezdte Anyu a Szent misét. Ettől viszont az ajtó felé sétáló Itsuki hirtelen lefagyott az ijedtségtől
-Hát... Itsuki-nál vagyok... -kezdtem el, mire a barátom bemutatott nekem... Hát ezt nem hiszem el, csak az igazat mondtam
-Ugye nem?! -kérdezte üvöltve
-Nem, nem dehogyis, először elmentünk egy sétára Itsuki barátjaival és utána kezdtünk el főzöcskézni-válaszoltam
- Nem erre gondoltam, ez nem érdekel-hadarta -meddig leszel ott?
-Hát... Öhmm..-kezdtem el a dadogást
-Ugye nem ott akarsz aludni?! Ha Apád megtudja élve megfogja nyúzni szerencsétlen fiút -kezdett aggódni Anya, ami megijesztett eléggé. Hirtelen Itsuki kikapta a kezemből a telefont és elkezdett Anyával diskurálni
-Jó estét Nawabe Asszony! Hogy tetszik lenni? -kezdte Itsuki a nyalizást
-Neked is Itsuki úrfi-mondta Anya kedvesen neki, mire totál kiakadtam, mert engem azonnal támadni kezdett-jól vagyok köszönöm. Remélem tudod, hogy nagy bajban vagy-kezdte Anya
-Igen Asszonyom,de remélem tudja, hogy Masami egy nagyon szorgalmas lány, aki messze kitűnik a többi évfolyam társa közül, iskolában is mindig tanul, órán aktív, nagyon remélem, hogy büszke rá, mert hozzá hasonló lányt még sosem láttam-mondta, mire elpirultam-ennyi szórakozást Ő is megérdemel-folytatta, mire eljött az Én időm és bemutattam neki
-Tényleg? Hát ez csodálatos-mondta Anya, amitől megdobbant a szívem-rendben legyen, de semmi hülyeség rendben??!!-kezdte
-Anyaaaa! -Üvöltöttem mérgesen
-Mit ennél szívesen holnap ebédre-kérdezte Anya
-Hmm... -gondolkodott Itsuki -Teriyaki donburi csirketál esetleg-mondta úgy, hogy a szemével mosolyogva nézett rám, mivel tudta, hogy nem szeretem, mert 5-ben az volt a feladat, hogy angolul mondj egy ételt amit szeretsz és egy olyat amit nem Én pedig a csirketálat mondtam
-Ilyen egyszerűt szeretnél? -kérdezte Anyukám-Hát legyen szerintem mindenki szereti
-És lehetne onigiri is? -folytatta Itsu. Ettől annyira meghatódtam, hogy az arcomat a kezembe temettem
-Rendben, megcsinálom azt is-felelte -hívd meg a családodat is -kezdte Anya, de félve nehogy érzékeny témát érintsen
-A szüleim nincsenek otthon, de a testvérem igen... -kezdte, mire azonnal eszébe jutott, hogy nem egyedül vagyunk. Hirtelen leült az asztalához és egy papírra elkezdett írni, mire oda tolta elém ,, Csekkold Tetsu-t kislány légyszi " ettől a pillangóim elkezdtek repkedni a gyomromban
-Oké-suttogtam neki-Kis tigris -mondtam neki improvizálva, mire majdnem elnevette magát és elhessegetett. Nagyon jó, Anyám jobban szereti a barátomat, mint engem... Haladunk
-A folyóson végig sétálva hallottam egy kis zajt szóval tudtam hol van Tetsuya, majd elkezdtem kopogni
-Igen?! -kérdezte
-Én vagyok,Masami-nyitotttam be-Mi jót csinálsz? -kérdeztem, mire szobájába belépve rájöttem, hogy nagy videó játék fan
-Tetsuya, ki az a jó csaj mögötted? -kérdezte valaki
-Ohh, bocsánat. Sziasztok, Masami vagyok-köszöntem gyorsan. Szóval a haverjaival  játszik
-Szingli vagy? -kérdezte a másik
-Hagyjátok békén Masami-t, Ő Itsuki barátnője-szidta le őket Tetsuya
-Köszi Tetsu-suttogtam neki
-Miért nem játszol velünk, van még egy kontrollerem  -kérdezte
-Hmm... Rendben,  beállok-mondtam