💜Kell egy ötlet... Most!💜

Yuna szemszöge

- Amanda és Lyn, akarta mondani. Filmeket rendezünk és készítünk. Lenne szerepünk a számotokra, és Yuna lenne az egyik főszereplő. Elvállaljátok?

- Hát, nem is tudom.. - hezitálok.

- Juhú! It'z movie-time! - örül meg a hírnek Chaeryeong - Én szívesen elvállalom!

- Én is - csatlakozik hozzá Lia.

- Nem hangzik rosszul - gondolkodik el Ryujin.

- Miért is ne - mondja Yeji, majd kissé mosolyogva felém fordul - Rajtad a sor, Yuna. Választanod kell.

Hat szempár bámul rám, válaszra várva. Hát, nem is tudom... Nagyon félek, tutira leégetném magam. De ha most nemet mondok, akkor a többiek kizárólag miattam nem csinálják meg, és egész életemben azt fogom hallgatni, hogy: "Na tessék, Yuna! Mindent elrontottál a szerencsétlenséged miatt!" Egyiket sem szeretném, de hát választanom kell...

- Na jó, elvállalom - egyezek bele végül - De csak egy feltétellel: Nem alázhattok meg engem!

- Nyugi, nem fogunk! - biztat Lyn. Hát ettől nem lettem sokkal nyugodtabb.

- És ha bármilyen ötlet eszetekbe jut a filmhez, akkor szóljatok, oké?

- Az oké hogy szóljunk - szól Ryujin - De az egy kicsit túlzás, hogy még nem találtatok ki semmit! Azt hittük, már mindent elterveztetek!

- Hát... Mi próbálkoztunk...

- Mindegy, nem tartunk fel titeket. Egy telefonszám - azzal felírja a számát Amanda.

- Szerintem jobb lenne, ha majd engem keresnétek - súgja oda nekünk Lyn, majd ő is megadja a telefonszámát, s azzal távoznak.

Mit ne mondjak, nem is volt olyan vészes. Csak az a gond, hogy túlságosan egyszerűen ment...

💜 Timeskip💜

Lia szemszöge

Ti még nem is tudjátok, de a rajzolás a szenvedélyem. Ezzel a többiek is tisztában vannak, de nem igazán érdeklik... Jelenleg egy leányt rajzolok, aki egy sráccal van. De hé, most, hogy egy ideje elnézem ezt a rajzot, ez a lány pont olyan lett, mint Yuna! A srác pedig lehetne a szerelme, akire olyan kíváncsi vagyok, hogy ki lehet az! Ráadásul ez egy tökéletes sztori lenne azoknak, akik filmeket rendeznek! S így Yuna titkára is fény derülne! Fel is hívom Lyn-t!

- Szia, Lyn! Remek ötletem támadt!

- Szia Lia! Már azt hittem, soha nem jut egyikünknek sem eszébe semmi. Na mond, mi az a nagyon király ötlet?

- Hékás! Ez nem így működik. Ezt látnod kell! Küldd át a címet!

- Át küldöm, de hogy érted azt hogy látnom... - és letettem a telefont.

Oda megyekm az említett címre. Csak én, az Itzy nélkül. Legalábbis eddig azt hittem.

Amanda szemszöge

- Reménytelen! - pánikol be Lyn. Nincs egyetlen egy új és jó ötletük.

- Ez nem igaz - próbálom kihozni a legtöbbet a dolgokból - Hiszen kik vagyunk mi?

-...- néma csönd.

- KIK VAGYUNK MI? - kérdezem ismét, már-már kiabálva.

- Hát...

- MI VAGYUNK AMANDA ÉS LYN! - ordítok barátnőm pofájába. Csak azért nem viccelődöm a neveikkel, mert most nem alkalmas - ÉS MI NEM ADJUK FEL SOHA!

- Igazad van. Csak kérlek ne ordíts - könyörög Lyn.

- Na akkor kik vagyunk mi? - teszem fel ismét a kérdést, normál hangerővel.

- Mi vagyunk Amanda és Lyn, akik soha nem adják fel.

- Kicsit bátrabban, de megteszi. - mosolygok rá - Ezt tartsd észben. Hidd el előbb vagy utóbb, de vagy mi, vagy az Itzy, de ki fogunk találni egy történetet. Egy olyan filmet, amely minden korosztálynak tetszeni fog, és a mozi kapuja előtt több tízezer ember fogja várni, hogy bemehessenek arra a vetítésre, amelyet mi csináltunk. Megértetted?

- Igen - válaszol kissé remegő hangon.

Lyn-nel már kiskorunk óta barátnők vagyunk, de még egyszer sem sikerült előhoznia ezt az oldalamat, ugyanis általában Lyn kitartó, de most tényleg reménytelennek látta a helyzetet. Bizonyára rólam azt gondolta, hogy mindig az a kedves, vicces lány vagyok, aki bármelyik pillanatban meg tud nevettetni. Most igazán meglepődhetett, sőt, kicsit félt is tőlem, láttam rajta. Nem akartam ennyire durva lenni, de lássatok csodát, Lyn pár nappal későbbértesített, hogy Lia hívta fel, aki találkozni szeretne velünk. Lyn az irodánk címét küldte át - igen, nekünk az is van. Oda megyünk, és egy olyan fél óra múlva csengettek is.

- Kinyitom! - rohanok le boldogan a lépcsőn. Kinyitom a kaput, és ott áll előttem az öt lány.

- Szia, Amanda! - köszön Lia.

- Sziasztok!

- Hogy érted azt hogy... - és amikor hátrafordul, Lia a csapattársaival találja szemben magát - Ti meg mit kerestek itt?!

- Jöttünk - válaszol boldogan Chaeryeong - Hallottuk a hívás tartalmát, és kíváncsiak voltunk az ötletedre.

- Ez azt jelenti, hogy ti hallgatóztok utánam? - kérdezi felháborodottan Lia. A veszekedés elkerülése érdekében így szólok:

- Fáradjatok beljebb.

Lia szemszöge

Besétálunk az épületbe, s egy olyan helyen találjuk magukat, amire egyikük sem számított. Nagyon hangulatos belülről az épület, az egyszer biztos. Minden szobának meg van a saját egyéni színe. Például a folyosó a kék színeiben pompázott. A falakra kék, csillogó pillangók ragasztva, a fal peremén kék csík világít, minden bútor kék színű. Egy királykék függöny is felkerült a falra, pont ott ahol nincs ablak... Szerintem Amanda lehetett, azért mert a neve bele van varrva. Jobbra és balra is két-két szoba, előre fele pedig egy lépcső. A lépcsőről lerohan egy lány, akinek szőke tincsei csak lobognak a rohanás közben. Igen, Lyn az.

- Sziasztok lányok! Köszöntelek benneteket az irodánkban!

- Várjunk csak - köt bele ismét valamibe Ryujin - Ez egy iroda lenne? Mert egyáltalán nem úgy néz ki.

- Igen, pontosabban kreatív iroda - válaszol Amanda- Lyn egy normális irodát akart volna, de hát az meg olyan unalmas! Ezért vetettem fel az ötletet, hogy legyen az egész épület színes és hangulatos!

- Tényleg nagyon hangulatos - néz körbe Yeji - Chaeryeong, tedd le a tükröt!

- Tükör? - ugrok oda, és veszem ki Chaeryeong kezéből a tükröt. Imádom nézegetni magamat, mert olyankor egy gyönyörű lány tekint rám vissza, aki én vagyok!

- Hé! - reagál szomorúan Chaeryeong, de nem sokáig, mert meglátta az egyik égszínkék karkötőt.

- Gyertek, menjünk a megbeszélő szobába! - Amanda már baktat fel a lépcsőn, amikor viszont én utána is kiáltok, kicsit megsértődve.

- Hékás! Ez nem így működik. Én külön szeretnék veletek beszélni, ha már úgy is terveztem - vetek egy gonosz pillantást szememmel a csapatom felé, mire csak lesütik a szemüket.

- Rendben, Lyn itt marad a lányokkal - és ismét elindul.

- Na annak nem lesz jó vége - szól gyorsan Lyn - Én inkább beszélek Lia-val, te pedig itt maradsz, oké?

- Hát... jó - jön vissza szomorkásan Amanda.

Így hát én és Lyn felmegyünk a megbeszélő szobába, ami a fehér színeiben pompázik, s fent Lyn, aki már látszólag várta, hogy mi jutott eszembe, megkérdezi:

- Na, mi az a nagyon király ötlet?

VÉGE

Köszönöm, hogy velem tartottatok. Mindig motiváltatok arra, hogy ne adjam fel, és harcoljak az álmaimért. Azonban ez lett volna a befejezés, ugyanis bizonyos dolgok közbejöttek. Tudjátok, most van ez a koronavírus is meg nagyon sok a házi...

De hé, azért egy dolgot majdnem kifelejtettem, ami talán motivál mindannyiunkat.

3...

💜

2...

💜

1...

💜

💛

💜

💛

💜

💛

HOGY ÁPRILIS 1-JE VAN!!!😂😂😂

Na, ki hitte el?💜

És ki nem hitte el?💛

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top