" De a csók meg volt. " - járt egész éjszaka ez a mondat a fejemben. Szóval csókolózott Soyeevel. Mondjuk mit is hittem? Tervezek egy fiút, aki meleg? Dehogy is. Jungkook száz százalékosan heteró, én meg egy szerencsétlen vagyok. Egész éjszaka a rajzomat bámultam és rá kellett jönnöm arra, hogy Jungkook túl tökéletes ahhoz, hogy bármiféle kapcsolat is legyen közöttünk. Ezekkel a gondolatokkal aludtam el, majd a napfényére ébredtem fel, ami besütött az ablakomon. A telefonomért nyúltam, hogy megnézzem hány óra, de megakadt a szemem, egy smsen.

Ismeretlen: Tényleg szexi voltál az este!

Kikerekedett szemekkel figyeltem az üzenetet és először nem is tudtam hova tenni, de utána leesett, hogy Jungkook mondta nekem tegnap, hogy legyek szexi. De ő miért írna nekem egy ilyen smst? Megráztam a fejem, majd levánszorogtam a konyhába, hogy egyek valamit, mert nagyon éhes voltam.

- Jó reggelt - köszörültem meg a torkom, mert a tegnapi hangos beszéd miatt kissé berekedtem.

- Szia Jimin - üdvözölt anya.

- Ehetek valamit? - nyitottam ki a hűtőt, de nem vártam meg anya válaszát, hanem önállósítottam magam.

- Persze. Milyen volt a tegnap este?

- Unalmas - vontam vállat, majd eldöntöttem, hogy szendvicset csinálok magamnak.

- Mikor jöttél haza? - kaptam a következő kérdést.

- Egykor már az ágyban voltam - mosolyogtam, mire bólintott egy aprót.

Miután megreggeliztem, a szobám felé vettem az irányt, de egy újabb smst pillantottam meg.

Mark: Ma nem lesz itthon senki este. Átjössz filmezni? Hívtam Jungkookot és Sungwoot is.

Én: Hánykor?

Ott lesz Jungkook, még szép, hogy megyek.

Mark: Fél 7?

Én: Fél 7re ott vagyok! Vigyek valamit?

Mark: Magad 😉

Én: Haha, viszem!! 😂

Egy mosoly kíséretében öltöztem fel és látogattam meg Jaehyungot. Egész délután vele játszottam, mert talált egy kétszemélyes játékot, ami valamiért engem is megfogott. Az ebédet is kihagytuk, ami anyának nem tetszett, de akárhányszor hozzánk szólt Jae felvisított, ezért végül feladta. Fél hatkor kaptam észbe, hogy egy órám van elkészülni, ezért szegényt otthagytam, majd a fürdőbe rohantam.

**

- Bocsi, hogy késtem - értem oda Markhoz hétkor.

- Végül is csak fél órát késtél - nevetett fel, majd arrébb állt, hogy be tudjak benni.

- Nem akartuk nélküled elkezdeni a filmet, ezért csak kiválasztottuk, meg előkészítettünk mindent. - mosolygott, majd megvárta amíg levetkőzöm és a nappaliba mentünk.

- Sziasztok - mosolyogtam.

- Örülök, hogy végre ideértél - pillantott rám Jungkook, de az apró mosoly ott bujkált a szája sarkában.

- Szia Jimin! Remélem szereted a horrorokat! - köszönt Sungwoo.

- Hát, igazából nem na... - kezdtem el, de Jungkook szavamba vágott.

- Gyere, ülj mellém - paskolta meg maga mellett a helyet, mire egy aprót nyeltem, de tettem amit kér, hogy ne legyek feltűnő.

- Még jó, hogy elférünk négyen egy kanapén - vette kezébe Mark a kapcsolót, majd beült közém és Sungwoo közé.

- Ez amúgy melyik film? - kérdeztem.

- Insidious - válaszolta Jungkook, mire bólintottam egyet válaszként. - Egyébként, ha nagyon félsz, akkor hozzám bújhatsz majd. - suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg, a szívem pedig heves dobogásba kezdett.

- Erre nem lesz szükség - pillantottam rá, mire ő felkuncogott.

Ha azt mondom, hogy a film kicsit sem érdekelt, akkor senki nem lepődik meg, igaz? A tudat, hogy Jungkook ilyen közel van hozzám, teljesen elvette a figyelmemet a filmről, sőt olykor úgy éreztem, hogy direkt ér hozzám. Az egyik ijesztő résznél átkarolta a vállam és szorosan magához húzott, mire ledermedve, kitágult szemekkel bámultam magam elé. Oké Jimin, nem kezdesz el sikítani, mint egy hét éves kislány! Mély levegő! A filmre koncentrálj! Ki tudna ilyenkor a filmre koncentrálni? Óvatosan Jungkookra sandítottam, aki a tévét bámulta, de amikor észrevette, hogy nézem, lenézett rám. A kelleténél is közelebb volt hozzám, ezért éreztem bőrömön a levegővételeit, amitől libabőrös lett az egész felkarom. Halvány mosoly jelent meg az arcán, majd simított egyet a vállamon és újra a tévét kezdte bámulni. Érintésétől bizseregni kezdett a bőröm és muszáj volt nyelnem egyet, mert attól féltem, hogy bármelyik pillanatban kiszáradhatok.

- Muszáj megállítanom, mert mindjárt bepisilok - nyúlt a kapcsolóhoz Mark, majd el is tűnt.

- Akkor már én is kimegyek - sóhajtott fel Sungwoo, majd kettesbe hagyott Jungkookkal.

Egyik keze még mindig a vállam volt, ezért kifejezetten kellemetlenül éreztem magam. Ezt ő is észrevehette, mivel végre elengedett. Vett egy mély levegőt, majd teljes testével felém fordult.

- Miért viselkedsz így, ha a közeledben vagyok? - könyökölt a kanapé háttámlájára.

- Milyen? - nyeltem egy aprót.

- A szívverésed, a lélegzetvételeid, még a kezed is libabőrös lesz. Talán bejövök neked? - vigyorgott, de én csak lehajtottam a fejem. - Komolyan bejövök neked? - köszörülte meg a torkát.

Szerencsére ekkor jelent meg Mark és Sungwoo, ezért szó nélkül ült vissza eredeti pozíciójába, de kezeit most szorosan maga elé tette. Nem mertem még csak rá nézni sem, hiszen rendesen elrontottam az egészet. Szóval most azt hiszi, hogy bejön nekem? Én magam sem tudom, de azt igen, hogy még mindig ő a megtervezett ideálom, ami kurvára életre kelt. Miután vége lett a filmnek kitalálták a többiek, hogy nézzünk meg egy másikat is, amihez nekem nem volt annyira kedvem, ezért kitaláltam valami habi dumát, hogy ne tűnjek parasztnak, amiért hazamegyek.

- Biztos ne kísérjünk haza? - kérdezte Mark, amikor már menetre kész voltam.

- Nem kell. Hazatalálok. - erőltettem magamra egy mosolyt.

- Szerintem én elkísérlek - mondta Sungwoo, majd valamit odasúgott Jungkooknak és kezébe vette a kabátját. - Úgyis kocsival vagyok. Az azért még is csak kényelmesebb, mint gyalogolni a hidegben. - vette elő a kocsi kulcsát, mire bólintottam egy aprót.

- Köszönöm a meghívást - pillantottam Markra, aki legyintett egyet.

- Ugyan, ez alap.

- Sziasztok - intettem, majd Sungwoo kocsija felé vettük az irányt.

- Van oka, hogy hazaviszel? - pillantottam a mellettem ülőre, mire egy mindent tudó mosoly jelent meg az arcán.

- Talán - válaszolta.

- Na, ki vele - sóhajtottam fel és kíváncsian figyeltem.

- Neked bejön Jungkook?

- Mi? - ráncoltam össze a szemöldökeim.

- Nem muszáj elmondanod, ha nem akarod, csak olyan fura vagy, amikor ő is ott van. Tudod, hogy én semmiért nem ítéllek el téged. Felőlem három fejed is lehet, nekem akkor is az egyik legjobb barátom maradsz. - sandított rám, mire fejemet a kezeimbe temettem.

Szavai nagyon jól estek, hiszen ezek szerint bízhatok benne és talán őszinte lehetek vele. De mondjak ez neki mindent? Még én magam sem tudom, hogy mi van, nemhogy nyíltan kimondjam az érzéseim.

- Ez az egész olyan bonyolult - sóhajtottam fel. - Nem jön be Jungkook, csak.... - itt elhallgattam, mert nem tudtam, hogyan kellene kifejeznem magam. - Na jó, talán kedvelem őt, de ez nem változtat semmin, mert őt a lányok érdeklik.

- Ebben sajnos igazad van. Szerintem ez egy rossz ötlet. Mármint nem kellene érzéseket táplálnod iránta, mert Jungkook még sohasem volt szerelmes. Nagyon sok lánnyal kavart már, de mindegyik csak egy alkalomra volt jó neki. Megértem amúgy, mert tényleg nem csúnya és ezt tudja is magáról, ezért kihasználja. Barátnak nagyon jó, de párkapcsolatban borzalmas.

- Értem. Nyugi, amúgy sem készültem ezeket elmondani neki. Remélem te sem fogod. - pillantottam rá, mire aprót bólintott.

- Nem fogom, mert nem akarom, hogy csalódj - állította le a kocsit, hiszen időközben a házamhoz értünk.

- Köszönöm, hogy elhoztál. Majd hétfőn találkozunk. - erőltettem egy mosolyt magamra, majd kiszálltam a kocsiból és sietős léptekkel indultam meg a ház felé.