- Délutánra ne tervezz semmilyen programot - mondta Jungkook, még mielőtt beértünk volna másnap reggel a suliba.

- Miért?

- Lesz számodra egy meglepetésem - pillantott rám sejtelmesen, mire én is felé fordultam.

- Meglepetés?

- Igen. Arra gondoltam, hogy elmehetnénk valahova. Tudod, randizni. Még egyszer sem voltunk, szóval ja. - fürkészte az arcom és a reakciómat várta.

- Te most komolyan randira hívsz engem? - tátottam el a számat, mire a mellettem lévő felröhögött.

- Ennyire hihetetlen? - kérdezte, miközben beértünk a suliba és a szekrénye felé vette az irányt.

- Kicsit.

- Milyen első randit képzeltél el? - kérdezte, majd a könyveit kezdte pakolászni.

- Nekem igazából mindegy. Neked milyen volt az első randid?

- Nem volt még - válaszolta, majd becsukta a szekrényét és rám pillantott.

- Nem volt? Komolyan? - tágultak ki a szemeim, mire ő csak bólintott egyet.

- Ezen nem kellene meglepődnöd, mert még rendes kapcsolatom sem volt.

- Olyan helyes vagy basszus, nem hiszem el, hogy még senki sem randizott veled - mondtam ki hangosan a gondolataimat.

- Ne növeld az egóm - húzott közelebb magához, majd meg akart csókolni, de én elhajoltam tőle.

- Rengetegen vannak itt - suttogtam neki, mire megvonta a vállait.

- És? Nehogy már ne csókoljam meg a pasimat, amikor akarom.

A szívem egy hatalmasat dobbant, miután azt mondta rám, hogy a pasija vagyok. Egy pillanat alatt megváltozott a véleményem a helyzetről és most én hajoltam oda hozzá, hogy megcsókoljam. Végül is senkinek sincsen hozzá köze, hogy mi van közöttünk.

- Merészek vagytok - jött egy hang a hátam mögül, mire elugrottam Jungkooktól.

Megpillantottam Sungwoot, aki karba tett kezekkel figyelt minket. Lehajtottam a fejem és igazából vártam, hogy Jungkook megszólaljon, de a kínos csendet végül Sungwoo törte meg.

- Azt hiszem meg kell szoknom, hogy a két legjobb haverom kavar egymással - mondta, majd kabátja zsebébe csúsztatta a kezeit.

- Gyere össze Markkal, aztán majd könnyebben hozzászoksz az egészhez - kacsintott a mellettem álló, mire Sungwoo vállba ütötte őt.

- Csak is veled jönnék össze a bandából Jungkook, de te már foglalt vagy. Jiminnel meg nem merek versenyezni, szóval elengedtem az ügyet. - nevetett fel.

- Jól tetted - mondta neki.

Az idilli pillanatot a jelző csöngő szakította félbe, ezért az osztály felé vettük az irányt. Igazából Sungwooval még egyszer sem beszéltem a Jungkook és köztem folyó dologról, de úgy érzem, hogy kezd megbékélni a helyzettel. Végül is nem csodálom, hogy Jungkooknak ő a legjobb haverja, hiszen már eléggé sok mindent átéltek együtt, plusz majdnem mindent tudnak egymásról.

**

- Na és mit csinálsz ma? - kérdezte tőlem Mark utolsó óra után, amikor már haza fele tartottunk.

- Jungkookkal leszek. Reggel azt mondta, hogy el akar vinni randizni.

- Jungkook? - ráncolta össze a szemöldökeit, én pedig bólintottam egyet, hogy biztosítsam róla, hogy jól hallotta, amit hallott. - Jeon Jeong-Guk randira fog vinni téged? - kérdezte ismét, mire nevetve bólintottam megint. - Azta Jimin, te akkor elértél már valamit.

- Azt mondta még sosem randizott, szóval kíváncsi vagyok, hogy mit hoz ki ebből az egészből.

- Erre én is eléggé kíváncsi vagyok - mosolygott, majd megállt, mert időközben a házamhoz értünk. - Hát akkor részletes beszámolót kérek majd az első randitokról.

- Meg lesz - vettem elő a táskámból a kulcsot és egy kézfogással elbúcsúztunk egymástól, én pedig már rohantam is a házba, hogy felkészüljek arra a bizonyos randira.

A délután valamilyen eszméletlen gyorsan eltelt, arra lettem figyelmes, hogy két perc múlva hat. A fürdőbe siettem és befújtam magam az egyik kedvenc kölnimmel, majd beletúrtam a hajamba és kigomboltam az ingem felső két gombját.

- Tökéletes lesz - mondtam a tükörképemnek, majd a csengőre lettem figyelmes.

Izgatott indultam meg a bejárat felé és köszöntem el gyorsan a családtól, ugyanis nem szerettem volna megváratni Jungkookot. Telefonomat, pénztárcámat és a lakáskulcsomat a zsebeimbe csúsztattam, majd egy hatalmas mosollyal nyitottam ki az ajtót. Jungkook egy sima fehér ingben várt rám, fekete testhez simuló nadrágban, a haja pedig oldalra volt zselézve, de elképesztően jól állt neki. Amint meglátott az ő arcán is megjelent egy apró mosoly, majd odahúzott magához egy szoros ölelésre.

- Helyes vagy - mondtam neki, mire kaptam egy puszit a fejem tetejére.

- Te sem vagy csúnya Jimin - simított végig az arcomon, majd a ház előtt parkoló kocsi felé biccentett.

- Sungwoo? - ráncoltam össze a szemöldökeim, amint megpillantottam az említett kocsiját.

- Ő nincs itt, csak kölcsön adta az övét.

- Neked van jogsid? - tátottam el a számat, mire ő bólintott egyet és az ajtó felé kezdett terelni.

- Jogsim van, csak kocsim nincs - nyitotta ki nekem az ajtót udvariasan, s megvárta, hogy beüljek.

- Az menő - kötöttem be magam, majd vártam, hogy ő is beszálljon mellém.

Bepattant a kormány mögé, de mielőtt bekapcsolta volna magát odahajolt hozzám és birtokba vette ajkaimat. Kezeimet felvezettem a hajába, majd játszadozni kezdtem a tincseivel.

- Ne számíts nagy dologra, de mondjuk úgy, hogy megfogadtam egy haverom tanácsát - mondta, miután elvált tőlem.

- A lényeg, hogy veled lehetek - pillantottam rá, amit ő egy apró puszival díjazott az arcom bal oldalán.

- Igazad van - indította be a kocsit, majd bekapcsolta a GPSt és követni kezdte a navigációt.

Nem utazhattunk fél óránál többet, de már rendesen besötétedett, szóval nem nagyon tudtam, hogy merre járunk. Az út hamar eltelt, hiszen kibeszéltük a ma történteket, a rádióban pedig megszólalt Jungkook kedvenc száma, amit mindketten végig tomboltunk. Úgy viselkedett velem, mint amire már olyan rég óta várok. Megálltunk egy égősorral kivilágított parkolóban, ahol eléggé sok autó volt már, majd jelezte, hogy szálljak ki. Kivett a csomagtartóból egy pokrócot és egy kisebb kosarat. Oda lépett mellém és azonnal a kezemért nyúlt, s összekulcsolta azt a sajátjával.

- Miféle hely ez? - pillantottam rá, amit ő egy sejtelmes mosollyal díjazott.

- Majd meglátod - biccentett a mögötte lévő ösvényre, ami szintén égőkkel volt kivilágítva.

Némán sétáltunk egymás mellett és komolyan nem tudtam elképzelni, hogy még is mit keresünk itt. Először piknikre gondoltam, de azt általában világosban szokták csinálni, nem? Egy füves részhez érkeztünk, ahol már jó páran voltak rajtunk kívül, de Jungkook átsétált a tömegen és egy fa alá telepedett le.

- Piknikezni jöttünk? - kérdeztem tőle, mire ő megingatta a fejét.

- Igazából majdnem. Hoztam kaját meg piát is, de a fő attrakció nem ezek. - terítette ki a plédet, majd levetette a cipőjét és helyet foglalt.

Megpaskolta maga mellett a helyet, ezért én is megfosztottam magam a lábbelijeimtől és leültem mellé. Közelebb ült hozzám, majd átölelte a derekam és bele puszilt a nyakamba.

- Ha minden igaz, akkor hétkor kezdődik a egész. Addig még van fél óránk. Beszélgessünk. - ajánlotta fel, mire rá kaptam a tekintetem.

Jól hallottam? Komolyan beszélgetni szeretne velem? Jungkook komolyan azt szeretné?

- Most mi az? - kérdezte értetlenül, mire se szó, se beszéd nélkül átöleltem őt.

- Semmi! Beszélgessünk! - szorítottam még jobban, amivel kicsaltam belőle egy édes nevetést.