* Jungkook POV *

- Vedd már fel, te faszfej - morogtam, miután hazakísértem a többieket és próbáltam elérni Sungwoot, akit azóta nem értem el, mióta eltűnt a bárból.

- Mit akarsz Jungkook? - szólt bele a telefonba, mire egy kicsit megkönnyebbültem.

- Beszélni. Hova a faszba tűntél?

- Láttalak smárolni Jiminnel, szerinted még is hova az anyámba mentem? - emelte fel a hangját. - Azt hittem, hogy vagyunk annyira jóban, hogy az ilyeneket megosztod velem, de ezek szerint tévedtem.

- Ez nem telefon téma Sungwoo - sóhajtottam fel.

- Akkor gyere át.

- Úgyis itt vagyok a házad előtt - mosolyogtam, mire egy hatalmas sóhajt hallottam a túloldalról, majd azonnal bontotta a vonalat.

Pár perc múlva, már nyílt is a bejárati ajtó és megpillantottam Sungwoot, aki már pizsamában volt. Nem szóltam semmit, csak bementem a házba és rutinosan mentem fel a szobájába. Leültem az ágyára és vártam, hogy ő is megjelenjen. Fogalmam sincs, hogy mi fog kisülni ebből a beszélgetésből, igazából már nincs mit takargatnom előtte, mert látta, amit nem kellett volna. Nem fogok neki hazudni, mert így is eléggé bűntudatom van, amiért eltitkoltam előle a Jimines ügyet.

- Mióta? - kérdezte, miután leült az egyik fotelébe.

- Március óta - mondtam neki őszintén.

- Nem úgy volt, hogy egyetlen kapcsolatot sem akarsz?

- De. Nem vagyunk együtt Jiminnel. - néztem rá, de ő feltűnően kerülte a szemkontaktust.

- Legalább ne hazudj már baszki. Láttalak smárolni vele. - fonta össze karjait mellkasa előtt.

- Ez bonyolult Sungwoo. Komolyan nem vagyunk együtt, csak.. - itt megakadtam és végre szemeibe tudtam nézni. - Barátság extrákkal. - fújtam ki az eddig bent tartott levegőmet.

- Barátság extrákkal? Te miről beszélsz? - nézett rám értetlenül.

- Jiminnek tetszek, már egy jó ideje. Én pedig tudod, hogy milyen vagyok. Nem akarok senkitől sem függni, nem akarom, hogy bárki is irányítson engem. Ezért kitaláltam, hogy akkor legyen ez, de egyébként nagyon megbántam már. Jimin tegnap azt mondta, hogy szeret. - túrtam bele idegesen a hajamba.

- Ezt mikor szeretted volna közölni velem?

- Féltem a reakciódtól - vallottam be neki az igazat.

- Jézusom, most úgy viselkedsz, mint valami tini lány - nevetett fel.

- Tudom basszus.

- Semmi közöm nincs hozzá, hogy te kivel mit csinálsz. Csak azért jól esett volna, ha nem így tudom meg. Tudod, hogy én még akkor sem hagytalak magadra, amikor minden nap mást vittél fel magadhoz. Én teljes mértékben megbízok benned, szóval szeretném, hogy te is ezt tedd.

- Én bízok benned Sungwoo. Csak még sosem kavartam fiúval és... - itt megakadtam, hiszen nem találtam a megfelelő szavakat. - Szóval tényleg gyerekesen viselkedtem, de az ember nem vallja be ezer wattos mosollyal, hogy lehet vonzódik a saját neméhez is.

- Érzel valamit Jimin iránt? - pillantott rám, mire beharaptam az alsó ajkamat.

- Talán. Talán kezdek valamit érezni iránta.

- Értem. És ezt ő tudja? - kérdezte, mire heves fejrázásba kezdtem. - És nem akarod elmondani neki?

- Nem akarok kapcsolatot Sungwoo. Én elvagyok így és ő sem panaszkodik.

- Merne vajon szólni? - pillantott rám, mire hirtelen nem is tudtam, hogy mit kellene rá reagálnom.

Őszintén? Nem vagyok benne száz százalékosan biztos, hogy merne szólni, ha nem tetszene neki, ami most kettőnk között van. De mit csináljak? Nem fogom neki elmondani, hogy talán kezdek vonzódni hozzá, mert akkor viszlát becsület. Meg azt sem tudom, hogy egyáltalán meddig bírom ki, hogy csak egy emberrel dughatok. Ha együtt lennék Jiminnel, akkor hűségesnek kellene maradnom, amit évek során még egyszer sem sikerült betartanom, őt pedig nem szeretném megbántani azzal, hogy megcsalom.

- Valószínűleg nem - sóhajtottam fel, mire Sungwoo elmosolyodott.

- Jimin szerintem tudja, hogy milyen vagy. Azért ismer már egy jó ideje téged.

- A csajozós énemet még nem igazán ismeri, de nem is szeretném, hogy megismerje.

- Miért? - kérdezte, mire felnevettem.

- Egyáltalán nem vagyok büszke a fuckboyos énemre.

- Még jó - mosolygott, majd sóhajtott egyet és megvakarta a tarkóját. - Nem úgy volt, hogy szüzekkel nem kezdesz ki?

- De.

- Akkor? Jimin előtted még senkivel sem volt. Azt hiszem kezdem elveszíteni a régi Jungkookot. - dobott nekem egy párnát, mire felnevettem.

- Miért szeretnéd, ha minden este más lányt dugnék meg? - ráncoltam össze a szemöldökeimet.

- Talán! - vonta meg vállait. - Komolyan azt mondta, hogy szeret? - kérdezte, mire én csak bólintottam egyet. - Hát, rendesen beléd zúgott a gyerek.

- Nem tudom, hogy ennek örülnöm kellene-e.

- Szerintem igen. Végre valaki komolyan akar tőled valamit és nem csak dugni. Jimin szerintem egy tisztességes gyerek, de nem hiszem, hogy elviselné, ha megcsalnád. - dőlt hátra a fotelben.

Teljesen egyet értettem azzal, amit mondott. Jimin sokkal jobbat érdemel, mint én, de ő még is engem választott. Egyik felem örül ennek, viszont a másik nem. Önző vagyok, hogy eddig csak azért voltam vele, mert tudtam, hogy mire is vágyik pontosan.

- És mikor voltál utoljára lánnyal? - kérdezte, ezzel felriasztva a gondolkodásomból.

- Yena volt az utolsó.

- Azta. Mi történt Jungkookkal? - nevetett fel Sungwoo, mire nekem is mosoly jelent meg a számon.

- Durva mi? - horkantottam fel.

- Kicsit. Csak nem ehhez szoktam hozzá. Egyébként Mark miért tudta meg előbb a ti kis románcotokat, mint én?

- Hát, tudod még valamelyik héten voltunk kávézóban suli után és mutattam egy képet egy random fekete hajú csajról - kezdtem el, de belevágott a szavamba.

- Szóval az is kamu volt - nevetett fel, mire bólintottam egyet.

- Szóval Jimin kiment mosdóra, én meg utána, aztán Mark meg ránk nyitott.

- Az fasza. Ha én nyitottam volna rátok, abból balhé lett volna. - mondta.

- Tudom, ezért is örültem, hogy nem te nyitottál ránk.

Ekkor kezdett csipogni a telóm, majd megpillantottam Jimin becenevét a telefonom képernyőért, ezért egy mosoly kíséretében oldottam fel.

Barát: Sikerült elérned Sungwoot?

- Na, ki az? - kíváncsiskodott az említett, majd odasietett hozzám és leült mellém az ágyra. - Barát? Ki ez? - ráncolta össze a szemöldökeit.

- Jimin.

- Találó név - nevetett fel.

Mosolyogva ingattam meg a fejem és pötyögtem be a választ, ami pár másodperc múlva már kaptam is a választ.

Én: Nem kellene már aludnod? 😇

Barát: Nem tudok. Izgulok, hogy mi van Sungwooval.

Én: Minden rendben. Itt ül mellettem és olvassa éppen, hogy mit beszélgetünk.

Barát: Ohh

Barát: Szia Sungwoo 👋

- Mondd, hogy üzenem neki, hogy ne hagyja magát - szólalt meg a mellettem ülő.

- Ezt mire érted?

- Ne hagyja, hogy mindig te legyél felül - nevetett fel, mire bele boxoltam a vállába.

- Hülye - nevettem fel.

Én: Holnap át jössz? Anyáék éjszakásak lesznek! 😉

Barát: Átmehetek

Barát: Mikor?

Sungwoo ekkor kikapta a telefont a kezemből és szokásához híven minden féle hülyeséget írogatott Jiminnek, aminek szerintem a felét sem érti.

- Add már vissza - vettem ki a kezéből a készüléket, majd visszaolvastam, hogy miket írt és lehet, hogy nem volt olyan jó ötlet. - Szerintem inkább megyek. - álltam fel, miután tudatosult bennem, hogy már hajnali három is elmúlt.

- Rendben, aztán holnap okosan - kacsintott, mire én csak megforgattam a szemeimet.

- Igen is anya - nevettem, majd a bejárati ajtóhoz mentem, hogy magamra kapjam a kabátom.

- Majd beszélünk - fogtunk kezet, majd sietős léptekkel indult el haza.