Már szinte tudtam mit akar mondani. Nem akartam megbántani, ezért nem hallgattam végig, bár mélyen a szívemben tudtam, hogy ez sem helyes döntés.
-Harry nekem most mennem kéne. Ne haragudj.-elhúzódtam tőle és elkezdtem öltözni, majd kifutottam az ajtón.
-Astrid várj! Én szeretlek téged.-futott utánam, de már hiába. Könnyek szöktek elő szemem sarkából. Sajnálom őt. Nem ezt érdemli. Lehet, hogy ez volt az első szerelem az életében és én elrontottam. Ő az egyik legjobb barátom és soha nem gondoltam volna, hogy többnek tart engem, mint egy barát.
Csak futottam az utcákon még magam sem tudva merre. Végül egy sikátorban összegömbölyödtem és kisírtam mindent magamból. A sírást csak egy dolog zavarta meg. Egy szép fekete macska dörgölőzött hozzám nyávogva. A szemei gyönyörűen zöldellettek a néhány kis fénysugárban.
-Szia cica. Hogy kerültél ide?-megtöröltem a szemeim és megsimogattam. Dorombolni kezdett és egyre jobban nyávogott.
-Jaj szegénykém, biztosan éhes vagy. Gyere... cic cic. Hazaviszlek és megetetlek.-felálltam, majd ahogy elindultam, a macska is jött utánam. Mielőtt még hazafelé vettem volna az irányt, bementem egy boltba és vettem tejet és egy cicanyakörvet. A macska hűségesen a bolt előtt várt, majd újra követett.

Harry szemszöge:

Amióta Astrid elment, mélyen gondolkodóba estem. Megértem, hogy ezt így nehéz felfogni neki. Eddig elég jó barátok voltunk, és most pedig egyszercsak bejelentem, hogy szeretem.
-Hogy lehetek ennyire idióta?-szidtam magam halkan. Vajon mi járhat most a fejében? Biztosan azt hiszi, hogy átgázolt rajtam és megbántott. Hát igen, ő Astrid Amoene, aki mindenkire gondol, kedves és gyönyörű. Ezért is szerettem meg. Az lenne most a helyes döntés, hogy holnap elmennék hozzá és megbeszélnénk ezt a dolgot. Betárcsáztam a számot a telefonomba és megcsörgettem.
-A hívás nem kapcsolható, kérem hagyjon üzenetet.
-Astrid! Beszélnünk kéne. Holnap elmegyek hozzád valamikor reggel. Rendben? Nem haragszom rád, ne aggódj! Nagyon is megértelek. Szia.-tettem le a telefont.

Astrid szemszöge:

Otthon rá akartam tenni a macskára a nyakörvet, amit nagy szenvedések árán iskerült is. Ez után öntöttem neki tejet és leültem mellé. Simogattam, ő pedig evés közben rámnézett egy pillanatra.
-Olyan szép vagy...-a szeméből nem egy állati érzelmet, hanem mintha egy személy érzelmeit lehetett volna látni. Komoly és határozott tekintet.
-Na jó, mi legyen a neved?-simogattam volna továbbra is, de ő elfutott a könyvespolc felé.-Mit szeretnél?-felugrott az egyik polcra és levert egy könyvet. A padlón belelapoztam. Ez a skandináv mitológia volt, bár én ehhez nem nagyon értettem. Ahogy lapoztam, az egyik oldalra rálépett, pontosabban egy névre.
-Loki Laufeyson-a leírás alapján arra jutottam, hogy ez a személy egy isten. A hazugság, a rosszaság és az rámánykodás istene.
-Tudod mit? Ezt a nevet kapod, rendben van?-a mancsát rátette kézfejemre-Ezt igennek veszem. Köszöntelek hajlékomban Loki.
Estefelé megfürdettem az állatkámat és bevittem az ágyamba. Én nem akartam még aludni, ezért a nappaliban a skandináv mitológiát kezdtem olvasgatni, amiben elég furcsa alakokat találtam. Loki, egy fekete hajzuhatagú és zöld szemű férfi volt. Thor, az egek istensége szőke hajjal és kék szemmel rendelkezett. Volt neki egy pöröje, a Mjölnir, amit minden harcnál dicsőn dobált. Nem semmi pasas. Odin, Frigga, Sif bla bla bla... jó sok normálatlan név egy kupacban. Viszont ez a Loki, meg a Thor ismerősen csengett, csak fogalmam sem volt miért. Egy óra múltán lefürödtem és fehérneműben bementem a hálószobába. Felvettem egy hálóinget, és odafeküdtem a cicám mellé. Átöleltem puha, fekete bundáját és lecsuktam szemeim.

Sziasztok! Már kora reggel megáldalak titeket egy résszel!😂❤️💚
Szerettek?😂 Na jó egyébként nagyon nagyon megköszönöm ezt a részt valakinek, mert nagyon sokat segített, de nem engedi, hogy megjelöljem.🙁 Na de ő tudja jól, hogy ő róla van szó.
Jó reggelt! Hali! Mindenkinek ébresztő! Jó sulit!😈