Loki szemszög

   Mivel unatkoztam drága hugommal tévéztünk olvastunk meg hasonlók. Mivel már kezdtük unni még az életünket is mutatott egy játékot. A szabályt megértettem, de elmagyarázni nem fogom.. Mert nem is tudom. Fura volt így elsőre, de jól éreztük magunkat. Csak vele tudok teljesen felszabadultan viselkedni. Mindig is így volt. Ő megértett. Ha ezzel megtudom ezt hálálni akkor perszehogy játszok vele. Bármennyire is nem tartomezt jó ötletnek. A második menetet játszottuk amikor rám esett Hazel minden előjel nélkül.

   Már kezdtem volna káromkodni csak észre vettem Smaragdot Hazelen. Így ketten nehezek voltak és alig kaptam levegőt. Végül eszükbe jutott felállni. Odin verje meg amiért Smaragd nem pont rám esett. Meg annak a Jég Barom Zekknek is itt kell lennie. Itt bizalnaskodik vele. Egyszüen zavar ha a közelében van. Ahogy rá néz. Fuuuuuuu. Amikor felálltamcsak nézni tudtam őket. Milyen aranyosak. Aztán meggyaláztak tönkre téve az idilli képet. Asszem itt úgy mondják, hogy kioltottak.. vagy beoltottak?? Attól még szeretem őke.. A hugomat.
 
   --- M Á S N A P ---

   Smaragd szemszög:

   Apáék még mindig nem értek haza. Hazel és Zekk pedig elmentek várost nézni azzal a kijelentéssel, hogy:
"Nemlehet olyan nagy ez a város. Egy nap alatt körbe járjuk."
Á, tényleg. New York tényleg nem nagy... Csak akkora mint Magyarország. Barátnőm kezébe nyomtam egy telefont és megmutattam neki, hogyan működik és szélnek eresztettem őket.
-Loki, Loki, Loki, Loki, Loookiiiiii- kiabáltam énekelve mire előjött a szobájából. Letettem elé a reggelit és furcsán végig mért. Remélem nem kapja el az öt perc.- Baj van?- kérdeztem mire megvonta a vállát és lült enni. Zavart, de úgy tettem mintha nem érdekelne. Ebben aztán tehetséges vagyok azt kell hogy mondjam. Mivel a Stark Toronyban voltunk semmit nem tudtam csinálni.

Értem itt a mosogatást, mosást, söprést és a szobák kitakarítását. Minden idegesítően tiszta. Ültem a kanapén miközben egy kékeszöld szempár lyukat égetett a hátamba. Bekapcsoltam a tévét, hogy megnézzem van- e valami érdekes benne. Kapcsolgattam az adókat majd a híradóban megláttam az épületet amiben épp tartózkodtam. A csönbe késként vágott a bemondó hangja:
- ... Mint kiderült a Stark Toronyban van elzárva Thor a villámok istenének öccse Loki a csínytevés istene, aki majdnem át vette az utalmat New Yorkban. Ezzel hatalmas pusztítást és sok halált is hozva maga mögött. Most éppen több száz riporter bróbál bejutni a híres épületbe megnézni, hogyan is néz ki Loki közelről és ki a fogva tartója. Ezt mind az elnöktöl tudjuk aki napvilágra hozta a tényeket amiket a Bosszúállók adtak át neki.- a végére pedig bevágtak egy élő videót ami mutatja az épület aljánál tolongó tömeget, létrával próbálkozó alakokat meg helikoptereket amik egyre közeledtek.

   - Jarvis! Azonnal húzd le a védő redőnyöket, minden ajtót zárj be és mindes esetleges bejutási eshetőséget zárj el. Az engedélyem nélkül senkit nem engedhetsz be még Tony Starkot sem. A rendszert védd a betolakodóktól és hívd fel Hazelt, hogy kerüljék el ezt a környéket és csak akkor jöhetnek vissza ha én hívom majd mobilon. Ja és mond meg neki, hogy keressék meg apáékat és nézzék meg a híradót.- hadartam el gyorsan majd kifulladva dőltem hátra a kanapén.
- Rendben kisasszony- mondta és a redőnyök azonnal elkezdtek lehúzódni és kattani a zárak.

   -Ő kicsoda?- nézett rám Loki veszélyesen.
-Kire gondolsz?- néztem körül azonnal azt kutatva vajon ki jutott be és hol.
-Akivel az előbb beszéltél. Máskor is hallottam már.- forgatta a szemét.
-Jah..- nyugodtam meg egyből- ö Jarvis. Tony mesterséges intelligenciája.- furán néz rám.- Nincs teste csak hangja. A Torony elektromos rendszerét képes.. Hogy mondjam hogy megértsd? ...képes az..uralma..alá..vetni. Viszont bárkinek engedelmeskedik aki feljogosult rá.- adtam meg a szerintem érthetetlen válaszom és teljesen ledöbbentem azon, hogy megértette. Valamivel nyugodtabban ült le mellém a kanapéra. Persze meghagyva a tisztes távolságot.

-Valami baj van?- firdultam felé. Ő csak meredten nézett maga elé.- Loki mi bajod?- fogtam vallatóra.
-Nincs bajom. Miért is lenne? Bevagyok zárva egy bébi szitterrel egy hatalmas építménybe amit bármelyik pillanatban összedönthetnek. Ha véletlenül nem halok megakkor az a rakás ember fog vagy bezár egy ketrecbe. Tényleg! Semmi bajom. Semmi.- fakadt ki. Kikerekedtek a szemeim és elnevettem magam. Percekig nevettem majd mikor lenyugodtam felnéztem rá.

-Na most jól figyelj rám! Egy: nem vagyok bébi stitter, hanem börtönőr, igaz sokszor nincs különbség. Kettő: azért vagy itt hogy be legyél zárva. Három: ezt a Tornyot nem fogják ledönteni, ezt garantálhatom. Jah és nem hagyom hogy a kezükre kerülj.- elgondolkodtam, basszus ez félre érthető- de csak Hazel miatt. Ő az egyik legjobb barátnőm.- szép mentés. Veregettem magam hátba gondolatba. Erre csak hümmögött.
-Van valakid?- kérdezte. Felkaptam a fejem.-Mármint a bálra.- tette hozzá. Milyen bál? Miről a cickafarkról beszél ez?

-Mégis milyen bálról beszélsz? - tettem fel az engem foglalkoztató kérdést.
-Asgardban minden évben van egy bál. Thor mindenkit meg akar hívni innen. Úgy tűnik még nem említette meg nektek.
-Öh..öhm.. Nem.. O.. Még ruhám sincs.- kiáltottam fel és felpattatam.
-Várj!- kapta el a kezem és féltérdre ereszkedett.-Eljönnél velem, egy bukott istenséggel a bálra?- csönd. Mélységes csönd. Megfagyott a levegő köztünk.
-Igen- mondtam majd felállt (lábra állt). Kezet akart csókolni, de nem engedtem és inkább megöleltem. Utána pedig együtt nézegettünk a neten ruhákat. Amelyik meg meg tetszett azt egy hologramm ruhaként rám "varázsolta".