Állok a BigHit épületétől olyan kétsaroknyira és úgy érzem, mindjárt elbőgöm magam. Hógolyó hordozó táskáját leteszem a lábam mellé és lehuppanok a betonra. Egy kósza könnycsepp gördül le az arcomon, de összeszedem magam és talpra állok. Hógolyó helyeslően nyávog egyet. Letörlöm a könnyem és elindulok a bangtan lakás felé.

~Visszaemlékezés~

„Egy hosszú repülőút után fáradtan szállok ki a taxiból és indulok a BigHit ajtaja felé. Nem beszéltem még Su Binnak sem a hazajövetelemről. Úgy tervezem, hogy majd meglepem a többieket, így nem tudják, hogy egy hónappal hamarabb hazajöttem. Hógolyót rábízom az egyik recepciós csajra és beszállok a liftbe. A kellő emeletre felérve megkeresem Ji Woo irodájának ajtaját. Bekopogok.
- Igen? - Szól az ajtó mögül. Kinyitom és bedugom a fejem. Ji Woo épp az íróasztalán szétszórt papíroknak szenteli a figyelmét. Bemegyek és bezárom magam után az ajtót. Lustán felemeli a fejét, de rögtön felcsillan a szeme, amint meglát.
- Nahát, Yun! Szia. - Felkel és átölel. - Hogyhogy hamarabb jöttél?
- Így hozta a sors. Mi újság?
- Semmi különös el vagyok havazva.
- Hát azt látom. Mi ez a rengeteg papír? - Mutatok az asztala felé.
- Beosztások, számlák, meg már én se tudom. - Fogja a fejét és visszatelepszik a székébe.
- Többiek tudják, hogy itt vagy?
- Nem, meglepésnek tartogatom magam. - Kacsintok.
Felnevet és int. - Gyere, foglalj helyet.
- Áh.. Nem sietek is, és mint látom, elég sok dolgod van. Azt szeretném még tudni, hogy... mikor tudnék kezdeni? - Ji Woo köhint egyet, majd mindenhová néz csak rám nem. Na, ez jól kezdődik.
- Az a probléma, hogy már más van a helyeden. Így még ha őt át is tudnám tenni valahova, akkor is olyan 1-2 hónap múlva kezdhetnél.
- De nem úgy volt, hogy csak helyettesíteni fog valaki?
- De, de nem akárkit választottak. A főnököm unokahúgát pedig nem rúghatom csak úgy ki. - Néz a szemembe.
- Micsoda??? - Tátom el a szám.
- És az is baj, hogy ő nagyon ragaszkodik a fiúkhoz.
- Sose kapom vissza a munkám.
- De, majd valahogy beszélek az elnökkel, hogy be tudjunk tenni téged őt pedig, áthelyezzük. Amúgy sincsenek nagyon megelégedve vele. Már a fiúk is panaszkodtak rá.
- Hát értem.
- Hidd, el visszakerülsz, csak időbe fog telni.
- Köszönöm. Nos, örülök, hogy találkoztunk, majd hívj.
- Rendben. Emiatt pedig ne aggódj! Elintézem.
Csak bólintok egyet és kilépek az ajtón."

~Visszaemlékezés vége~

- Yun? - Veszi fel csodálkozva. - Ott még hajnal sincs. Miért nem alszol? Ne értsd félre, örülök, hogy hívsz. - Nevet fel.
- Áh, nem tudtam aludni. Rosszat álmodtam és úgy voltam vele, hogy felhívlak.
- Jól tetted. Mi újság?
- Semmi. Ma történelmet írok. - Nevetek.
- Uhh az gáz.
- Ja, az. Arra mi újság? Otthon vagytok?
- Jelenleg az a helyzet, hogy egyedül gubbasztok itthon. A fiúk elmentek próbára és késő estig haza se jönnek.
- Na és a baba?
- Teljesen kiment a fejemből! Képzeld el csináltam tesztet, és nem vagyok terhes. Ne haragudj, hogy felizgattalak emiatt..
- Komolyan?
- Igen. Tudom, nem kellene ennyire boldognak lennem, de úgy vagyok vele, hogy majd ha eljött a kicsi Tae Jin ideje azt tudni fogjuk és nem így "akaratlanul" fog jönni. Nem tudom, mennyire mondom érthetően.
- Kicsi "Tae Jin" ? - Nevetek fel.
- Jah ez a lány név jutott először eszembe.
- Hahaha. - Bekopogok a nagy faajtón és várom, hogy Su kinyissa.
- Egy perc valaki kopogott.
- Ráérek. Mostanában úgy is nagy a telefonszámlám. - Nevetem ki.
- Nem csak neked. - Hallom a telefonon át, ahogy a lépcső nyikorog a siető léptei alatt. Közeledik. - Tartsd létszi egy kicsit!

Kitárul az ajtó én pedig vigyorogva válaszolok. - Oké tartom.
- Uram Isten! - A nyakamba ugrik, én pedig hátratántorodok néhány lépést, mire visszajön az egyensúlyom. Átkarolom a derekát és szorosan fogom.
- Annyira hiányoztál! - Sikítja a fülembe és hivatalosan is kijelenthetem, hogy megsüketültem.
- Nem... Nem kapok levegőt.
- Jaj! - Elenged, megfogja a két vállam és tetőtől talpig végigmér, hogy meglássa, mindenem megvan e még.
- Te fogytál.
- Ezt bóknak vegyem?
- Nem ma bekajálunk, mert nem akarom, hogy olyan legyél, mint egy anorexiás.
- Hé!! Azért van itt egy kis plusz.. – Veregetem meg a pocakom.
- Mi? Az a mínusz egy kiló? - Kérdi szarkasztikusan.
- Hiányoztál. - Villantom rá az 1000 wattos mosolyom.
- Te is nekem. - Esik nekem ismét.
- Nem jössz be? Elvégre itt laksz!
- Másra gondoltam. Mi lenne, ha elmennénk kajálni valahova?
- Várj egy percet! - Mutatja fel a mutató ujját és eltűnik a lakásban, magával víve Hógolyót. Szerintem már nem lepődik meg azon, hogy magammal hoztam. Egy perc múlva felöltözve tér vissza.
- Én vezetek.
- Szinte éreztem. - Nyomja a kezembe a kocsi kulcsot. - Hova megyünk? - Kérdi, miután már a kocsiban ülünk.
- Úgy gondoltam, menjünk el a "boltközpontba". - Így nevezzük azt a helyet, ahol minden kedvenc boltunk a közelbe van. - Mi lenne, ha fordítottan kezdenénk az étkezést és a desszerttel kezdenénk?
- Benne vagyok!

- És hogyhogy egy hónappal hamarabb jöttél?
- El se fogod hinni, de az igazgatónőnek köszönhetek mindent. Még a jegyemet is ő vette meg.
- Atyaég! - Tátja el a száját. - És anyud, hogy fogadta?
- Ő maga azt mondta, hogy tudta, hogy így lesz és, hogy nem tart vissza.
- Apám! De jól jártál.
- Hát igen. - Rántom meg a vállam.
- Minden rendben?
- Aha.
- Látom, hogy van valami baj.
- Aish. - Sóhajtok egyet. - Mielőtt hozzád jöttem, beszéltem Ji Woo-val.
- És? - Hajol hozzám közelebb.
- Nem tudok munkába állni Chao Rin miatt.
- Na, nem! Nem úgy volt, hogy csak helyettes lesz?
- Én is épp ezt mondtam Ji Woo-nak, de ő azzal jött, hogy a főnöke unokahúgát csak nem rúghatja ki.
- Ííí... - Húzza el a száját. - Most akkor mi lesz?
- Azt mondta intézkedik, mert nem egyszer volt már rá panasz, és nincsenek is vele megelégedve.
- Reméljük minél hamarabb összejön. - Takarítja le a tányérjáról a maradék süteményét. Én pedig kivégzem a maradék palacsintám.

- Akkor az van, hogy szarban vagyunk.
- Hát igazából én vagyok szarban. - Nevetek fel.
- De ha te szarban vagy, akkor én is.
- Ez kölcsönös. - Szalutálok neki.
- Pénzed van még? - Felhúzom a szemöldököm. - Én csak ööö... Arra gondoltam, hogyha nincs, én szívesen adok neked. Ugyebár sajnos most nincs munkád, így hogy lesz pénzed?
- Majd megoldom valahogy.
- Makacs... - Dörmög egy ideig az orra alatt. - Hé, bejössz velem? - Állít meg egy ékszerészet és egyéb lomokat eladó üzlet előtt.
- Inkább kint megvárlak, ha nem baj.
- Sietek. - Tűnik el.
Ott állva a forgalmas téren figyelem az embereket. Egy kislány éppen az anyukáját húzza egy játékbolt kirakata felé és erre a képre elmosolyodom. Én is ilyen voltam egykor?
- Hé? Nem ő az? - Hallom a susmorgást a hátam mögött, megfordulok, hogy megtudjam, kiről van szó. - Mögöttem két srác áll, maszkkal az arcukon és sapkával a fejükön így, alig látszik ki valami az arcukból. - Öhm izé. - Szól hozzám az egyik.
- Igen?
- Te vagy Shin Yun Seo?
- Igen miért?
- Mert volt egy cikk Han Su Binról, és megemlítenek benne téged is, hogy váratlanul elmentél innen stb. - Milyen cikk? Miről beszél ez a pasi?
- Igen és?
- Azt szeretnénk megkérdezni, hogy. Lesz-e egy kis szabadidőd mostanában?
- Miért is?
- Mert szeretnénk neked ajánlani egy rövidtávú munkát.
- Milyen munkát? - Közelebb jönnek hozzám.
- A stylistunk elutazott, és mivel a másik is szabadságon van, kellene valaki.
- Mennyi ideig? - Kezdenek ismerősek lenni.
- Kb. egy hónap, a többit az ügynökségünk elmondaná. - Hmm. Nem is olyan rossz ajánlat, úgy sincs jelenleg munkám. Su Bint meg biztosan nem húzom le. Összehúzom a szemem és vizsgálni kezdem őket, majd leesik. - Atyaég BigBang! - Súgom halkan a számhoz kapva.
Felismerem a maszkok ellenére T.O.P-t és Taeyang-t és érzem, hogy mindjárt fangörcsöt kapva a nyakukba ugrom, de visszafogom magam és veszek egy mély levegőt. El se tudom hinni, hogy engem akarnak!! Ah, ez olyan jó lehetőség, de mit tegyek?
- Hé Yun! - Pattan mellém Su Bin.
- Szia. - Köszön a két srác egyszerre.
- Ööö.. Sziasztok. Han Su Bin vagyok és ti? - Nyújtja a kezét
- Dong Young Bae. - Fogja meg Taeyang, és udvariasan kezet ráznak.
- Choi Seung Hyun. - Folytatja a bemutatkozást T.O.P.
- Nos, akkor? Elvállalod? - Kérdi T.O.P. Látszik, zavarja, hogy a nagy tömegben van, és bármikor felismerhetik.
- Mit vállalsz el? - Kérdi értetlenkedve Su.
- Su ő itt Taeyang és Top a BigBang-ből.
- Atyaég tényleg! Örülök, hogy találkoztunk!
- Mi úgyszintén. - Válaszol Taeyang. Ő Tae-é te huncut! Gondolom magamban.
- Ajánlottak nekem egy rövidtávú munkát és azt kellene megbeszélnünk, de nem tudom elvállaljam-e.
- Hát persze, hogy elvállalod! - Ragadja meg a karom, én pedig meglepetten nézek rá.
- Tényleg?
- Igen! Most jelenleg a BigHit-es incidenssel nem tudunk kezdeni semmit, az, meg mint mondtad nekem sok idő. És legalább körülnézhetsz másoknál, több tapasztalat! - Csillog a szeme. Valamilyen szinten igaz. Plusz tapasztalat. - Istenem most én is szeretnék egy kis szabadságot, hogy több mindent lássak, és több mindent megtapasztaljak! Ez egy szuper lehetőség a fejlődésre, és legalább addig se gubbasztasz otthon a munkádat siratva. Mire itt végzel, addigra visszajöhetsz a BigHit-hez. - Érvel. Igaza van. Fejlődök. Több stílust és karaktert dolgozhatok ki, amivel a látóköröm kiszélesedik.
- Akkor jössz?
- Jöhet Su Bin?
- Persze. - Mosolyog Top.

Beszállunk egy sötétkék kocsiba és elindulunk a BigBang-et szerződtető YG Entertainment felé. Árulónak érzem magamat a Bts-sel szemben. Olyan ez mintha megcsalnám őket (átvitt értelemben). Su Bin mellettem felpörögve toporog és vigyorog, mint a vadalma. Szerintem rosszak voltak azok a terhességi tesztek, mert ő nem szokott ilyen lenni.
Amint megérkezünk, időm sincs körülnézni, mert a fiúk annyira szaladnak előttünk, hogy elég őket figyelni. Bemegyünk egy szobába, ahol nyüzsögnek az emberek, amihez már hozzászoktam. Az egyik fal mentén több sminkasztal helyezkedik el, a másik oldalt egy nagytükör és ajtók, jó sok. Bemegyünk az egyiken és egy elegánsan berendezett irodában kötünk ki. Amint bezárul az ajtó, a kinti zűr megszűnik és a szobára csend telepszik.
A nagy íróasztalnál egy 40-50-es évei között járó elegáns férfi ül. Hellyel kínál, majd a többiek magunkra hagynak, mi pedig nekikezdünk a tárgyalásnak.

A megbeszélésünkön arra jutottunk, hogy addig maradok, míg a BigHitnél nem rendeződnek a dolgok és nekem ez így pont jó. Nem lesz annyi a fizetésem, de nem is lesz annyi dolgom. Csak néhány fotózásra és showra kell készülnöm semmi izgalmas. Kimegyek a "főnök" irodájából és Su Bint kezdem keresni. Meglátok egy nagy szőrme prémet és két lábat.
- Su Bin te vagy az? - Kocogtatom meg.
- Aha. - A nyakán kidugja a fejét, és nevet az arcomra kerülő grimaszon.
- Ezt honnan szerezted?
- Az öltöző szobájukból, most indulok visszavinni. Atyaég olyan fura ruhák vannak itt!!
- Többiek? - Nézek körbe.
- Gyere. - Behúz egy ajtón és meghallom a tomboló zenét. Behúz egy másik ajtón.

- Mi a...? - Valaki felkap és a vállára dob. - Tegyél le! - Le is tesz, majd rám húznak több ruhadarabot. - Áhh! Engedjetek! - Mikor meglátom magam a tükörben, elnevetem magam. A fejemen van három sapka, a nyakamon két sál, és egy pulcsi a kabátomon, amin csak az egyik karom lett áttaszítva. - Ez mire volt jó? - Fordulok feléjük. Meglátom azokat a tagokat, akiket eddig nem láttam. G-dragonon ragad meg a tekintetem először. Ő élőben sokkal szexibb, mint a képeken. Majd végigfúttamon a többieken is a tekintetem. Itt állok velük egy szobában. Ha valaki azt mondja öt hónappal ezelőtt, hogy a Bts-sel fogok lakni és a BigBangnek fogok dolgozni. Kirögögöm és megmondom neki, hogy jobb, ha elmegy egy diliházba és bezárattatja magát, vagy majd viszem én magam. - Sziasztok! Shin Yun vagyok az új ideiglenes stylistotok.
- Tudjuk. - Szép sorban bemutatkoznak, utána pedig folytatódik az őrület. - Lecibálom magamról a felesleges göncöket és körülnézek. Itt leszek a legtöbbet az tuti. Nézegetem a vállfákra elhelyezett szetteket és rádöbbenek, hogy itt tényleg sok fura gönc van.
- Ma még van, egy esti show-nk arra maradsz?
- Igen, de ma még én nem csinálok, semmit csak figyelek.
- Akkor most nem jössz haza?
- Nem hinném. Csak valamikor késő este és holnap már korán vissza is jövök.
- Értem. - Búslakodik Su. - Holnap mi pedig videó klipet forgatunk. Megadom a címet, hogy be tudj jönni, mert ezek szerint a fiúkkal nem igen fogsz tudni találkozni.
- Hát nem.. - Harapok belülről a számra.
- Mindegy én megyek, vigyem a kocsit?
- Persze, én majd fogok egy taxit. - Legyintek.
- Majd mi hazaviszünk. - Vakkant közbe GD.

Su Bin szemszöge:

Ez a csaj nem semmi. Váratlanul megjelenik az ajtómban, majd elmeséli, hogy milyen szarban van, aztán pedig jön egy szuper lehetőség, amit először még el se akart fogadni. Jól járt így legalább nem lesz pénz nélkül és nem is fog itthon búslakodni.

Amint hazaérek, első dolgom főzésnek látni, mert ha a srácok hazajönnek és nem lesz valami főtt kaja a háznál szerintem kirobbantanak. Amint kész vagyok az igazi magyaros töltött káposztával - amit nagyon megszerettek -, neki kezdek Tae ruháit tartalmazó szekrényben rendet rakni mivel olyan, mint egy disznóól.
20:00 óra felé eldöntöm, hogy felhívom Yunt, hogy "Na, mi van?".
- Szia. - Köszön, amit igazából alig hallok a nagy zajtól a vonal túlsóvégén.
- Na, milyen?
- Nagyon furcsa. Hiányzol, hogy itt toporogjunk együtt, meg kibeszéljük a dolgokat. - Válaszul csak felnevetek. - Meg hiányoznak a srácok is. Nem tudom mi lesz velem, ha nem tudunk Ji Woo-val jutni valamire.
- Nyugi megoldjuk valahogy!
- Remélem. A többiek?
- Még sehol senki. A holnapi nap miatt, gondolom, elhúzódik a próba.
- Inkább pihennének.
- Ezzel egyet értek. - Meghallom a konyhában a srácok hangját. - Nah, megjöttek már, úgyhogy majd beszélünk. Akkor holnap eljössz?
- Igen persze!
- Akkor ott találkozunk! - A telefonom a kanapéra dobom és elindulok a konyha felé.
Hat éhenkórász fiú ül az asztalnál és egymás után kapkodnak étel után.
- Ajaj!! Nyugi a végén még leszúrjátok egymást az evőpálcikákkal.
- Szia, szívem! - Adok egy puszit Tae arcára. - Jungkookie? - Súgom a fülébe.
- Iu-val elment valamerre.
Grimaszolok egyet, amin jót szórakozik. - Ellopja tőlünk.
- Nem hinném, hogy sokáig fog tartani
- Miért?
- Mert idősebb Jeong Guknál.
- És?
- JK-nek a nála fiatalabb csajok jönnek be. - Szól közbe Hoseok.
- Ki tudja, lehet változott az ízlése.
- Ez igaz. - Bólogat Nam Joon.
- Yunról van valami hír? - Kérdi Jimin, mire elvigyorodom.
- Nagyon jó hírem van! - Egyenesedem fel.
- Tényleg?
- Aha.
- Mi?
- Yun Szöulban van. - Jelentem ki. Jimin majdnem kiköpi a szájában lévő ennivalót, a többiek pedig ujjongásban kezdenek.
- Hogyhogy? - Kérdi Jin csodálkozva.
- Volt egy kis verekedése és az igazgató beszélt az anyjával plusz...! - Emelem fel a mutató ujjam! - Ő vette neki a repülőjegyet.
- Apám! - Csap a combjára Suga. - És hol van most?
- Hát igen. - Vakargatom meg a tarkóm. Körbe pillantok és mindenki összehúzott szemmel néz rám.
- Igen? - Kérdi Jimin.
- Elment és beszélt Ji Woo-val. Ő mondta neki, hogy nem fog tudni munkába állni Chao Rin miatt.
- Most komolyan! Akkor munkanélküli?
- Nem egészen. - Válaszolok Jin felháborodására. Oké teljesen összezavarom őket. - A YG Entertainment felvette ideiglenesen.
- Micsoda?! - Kiáltják egyszerre.
- Összetalálkoztunk a városban Taeyang-al és Top-vel a BigBangből és ők mondták, hogy keresik Yunt. Tudom, hülyén hangzik, meg hihetetlen, de így történt.
- Nos, szóval. Összegezzünk. - Kezd bele Nam Joon. - Yun a YG Entertainmentnek dolgozik azon belül pedig a BigBangnek?
- Aha, de csak ideiglenesen. Addig, míg a BigHitnél nem rendeződnek a dolgok.
- Ez szar. Vissza kell szereznünk! - Puffog Jimin.
- Nem bírom Chao Rint! - Masszírozza a halántékát Suga. - Állandóan fogdos. Tök feleslegesen.
- Na, várjunk csak! Te találkoztál Taeyang-al és Top-vel?
- Még mindig itt tartasz? - Ülök Tae ölébe.
- Igen! Te is voltál a YG Entertainmentnél?
- Aham. - Bólogatok. - Olyan fura cuccaik vannak. - Felvettem Taeyang kabátját, majd G-Dragon prémjét, aztán felforgattuk az egész helyet. - Kezdek bele a mesélésbe. - Irtó jó volt! Taeyang azt mondta kiköpött modell alkat vagyok. - Vigyorgok. Tae mérgesen néz maga elé.
- Az kell még nekem, hogy elcsábítsanak.
Két kezembe fogom az arcát és megpuszilom az orra hegyét.
- Már akkor is szerettelek, mikor megláttalak a hotelszobánk padlóján feküdve részegen. - Puszilom meg a homlokát. - Ezt az is bizonyítja, hogy még aznap - szintén részegen - megkértem a kezed. - Puszilom meg a szája sarkát, a többiek pedig próbálják visszatartani a nevetést.
- Kuss! - Fordulok hátra és megjutalmazom őket egy fenyegető pillantással.
- Szeretlek, és nekem nem kell senki más.
- Köszönöm. - Emeli fel a kezem és a tenyerembe csókol.
- Menjetek szobára. - Szakítja meg az idilli pillanatot Suga.
- Megyünk is. - Állok fel és magam után húzom Taet.
- Fújj. - Adnak ki a többiek öklendező hangot, miközben rajtunk nevetnek.
- Hé, fiúk! - Szólok hátra. - Ő legalább van olyan szerencsés, hogy van kivel szobára mennie. - Kacsintok. A többiek pedig nagy cáfolásba kezdenek.
- Nem kell a rizsa fiúk. - Legyintek egyet és kuncogva elvezetem Tae Hyung-got a lépcső felé.
A szobánkba érve, odamegyek a fiókos szekrényemhez és kiveszek belőle egy kis dobozt. A hátam mögé dugom, úgy fordulok meg. Tae résnyire szűkített szemmel figyel.
- Ez a tiéd! – Adom át neki a kicsi dobozt.
- Mi ez?
- Nyisd ki!
- Nem fog felrobbanni?
- Akkor szerinted itt állnék? – Forgatom meg a szemem. Tae kinyitja, majd vigyorogva veszi ki a doboz tartalmát. – Mivel én már kaptam egyet tőled, úgy gondoltam én is megajándékozlak. – Az ezüst nyakláncon egy fekte karika medált csináltattam, aminek Ezüst szegélye van, és rá van írva, hogy Love Forever. Tudom nyálas, de nem érdekel. A háta mögé megyek és bekapcsolom a kapcsot.
- Tetszik? – Megfordul és egy szenvedélyes csókkal, mondja el a véleményét. Akármennyire fáj, eltolom magamtól.
- Baj van?
- Irány zuhanyozni! – Mutatok az ajtó felé. Rám veti a perverz vigyorát.
- De csak akkor, ha csatlakozol. - Szól hozzám a mély dörmögő hangján. Hátra fordulva leteszi a ékszeres dobozt.
- Húzzál zuhanyozni! – Rúgom seggbe.
- Mi van veled asszony! – Fogja meg a csinos hátsófelét, miközben sértett fejet vág. – Úgy sokkal szórakoztatóbb lenne, ha ketten lennénk..
- Most! – Húzom fel a szemöldököm és ismét az ajtóra mutatok. Vet rám egy utolsó vigyort, majd sértetten kisétál a szobából.

Tae Hyung szemszöge:

Kótyagosan kelek fel. Megfogom a telefonom és megnézem az időt. 00:12. A szememet dörzsölve lépek le az utolsó lépcsőfokról és a konyha felé veszem az irányt, ahonnan halvány fény szűrődik ki. Benyitok és megpillantom Yunt utcai ruhában, ahogy a konyhapultnak dől, és éppen magyarul beszélget valakivel, így nem értek semmit. Észrevesz és mosolyogva bólint egyet, viszonzom a mosolyát és megveregetem a vállát. Odalépek a hűtőhöz öntök magamnak egy pohár tejet, amit le is húzok.
- De hiányoztál! - Ölel át és én is magamhoz szorítom. Az én hugicám.
- Yuno! Te napról napra szebb vagy.
- Te meg vakabb. - Legyint és ad két puszit az arcomra.
- Hogy vagy? - Kérdem tőle és leülök a pultnál álló egyik bárszékre.
- Jól, most hogy itthon vagyok. - Tölt magának egy pohár vizet.
- Ah, Su Bin megbolondult nélküled. Komolyan azt hittem felakasztom magam, mikor elkezdte nekem magyarázni a csajos dolgokat. Most örülök, hogy itt vagy már nagyon hiányoztál neki és mindenkinek.
- Ő is nekem.
- Na és mesélj! Milyen a BigBang? - Alig látható pír szökik az arcára és megrántja a vállát. - Furcsa.
- Ennyi? Furcsa?
- Még nem tudom. Ma is még csak megfigyelő voltam, hogy megfigyelhessem, hogyan mennek ott a dolgok. Másabb. Igazából, akivel a legtöbb gondom lesz G-Dragon, mert ő egy "divatdiktátor" de amúgy jó, fejlődhetek.
- Akkor tetszik. Az a lényeg.
- De remélem, visszakerülök a BigHit-hez. - Iszik egy kortyot.
- Mindent meg fogunk tenni. Ha nem majd könyörgünk a főnöknek.
Felnevet, aztán megissza a maradék vizét és az immár üres poharat helyezi le a pultra.
- Ha nem haragszol én lepihenek.
- Persze menj csak. - Átölel!
- Áh! Nagyon hiányoztatok.
- Te is nekünk.
Megnyikordul a bejárati ajtó és Jungkook lép be rajta, aki még látja a konyha másik oldalán lévő ajtón át eltűnő Yunt.
- Ő...?
- Mint látod Yun hazatért. - Vágok a szavába, felállok és egy nagyot ásítva otthagyom.

Sziasztok! 😃❤

Köszönettel tartozom olvasóimnak, hiszen megvan a 2K+ megtekintésem! 😄❤
Köszönöm, hogy kitartottatok mellettem, és folyamatosan támogattok vagy díjaztok vote-okkal.😊 Jó lenne, ha egy kicsit a kommentek száma is megnőne. Írjatok nyugodtan. Véleményeteket várom, mint mindig!😊😄
By:JeonSeoYun❤