Hirtelen ülök fel az ágyban. Jungkook karja még mindig a derekamon nyugszik. Csak álmodtam, amit mondott? Úgyis mindig tapiz. Mikor másnaposan felkeltem Budapesten akkor is ölelt nem? Akkor miben lehetne most más? Abban, hogy beszélt hozzád. Súgja egy undok hang a fejemben. Azt csak álmodtam, beképzeltem, vagy nem tudom. Komolyan fogalmam sincs. A nap lassan felkel, ki kell szellőztetnem a fejem mielőtt bárki más felébred. Lenézek Jungkookra, alszik. Óvatosan kisimítok egy hajtincset a szeméből. Istenem mennyi idegességet fog még nekem okozni. Gyengéden nehogy felkeljen lehámozom a karját magamról és maga mellé fektetem. Halkan lemászok az ágyról. Muszáj szívnom egy kis friss levegőt. Kilépek az ajtón, a nap kora reggeli fénye kiégeti a retinámat. Jól esik kicsit a csípő érzés, amit a hideg levegő okoz. Fára kell másznom.

Jungkook szemszöge:

- Jungkook miért nem tartod magad a helyeden? - Kérdi suttogva.
- Mert nem akarom. - Csúszik ki a számon. Képzeletben fejbe verem magam. Érzem, ahogy Yun megfeszül a karom alatt, majd elernyed. Összeszorítom a szemeimet. Hogy lehetsz ennyire felháborítóan hülye? Miért nem lehet tartani a szádat? Yun megpróbál felém fordulni, de hogy ezt meg akadályozzam, még szorosabban húzom magamhoz. Kérlek, csak most ne fordulj felém. Végül felhagy a karom leszedésével való küszködést. Kis idő múlva elnyom az álom.

Arra ébredek, hogy valaki megrántja a karom. Yun ül az ágyban és a gondolataiba réved. Lassan felém fordítja a fejét, én pedig tettetni kezdem, hogy alszok. Nem jöhet rá, hogy fent vagyok. Megérzem a meleg ujjai érintését a homlokomon, ahogy a hajamat piszkálja. Kérlek Yun ne szopass, ne piszkálj, csak menj innen tőlem messze! Végszóra a kezem mellettem landol, ő pedig elhagyja az ágyat, elhagy engem. Bánni kezdem, amit gondoltam az előbb. Eléggé lecsökkent a hőmérséklet, bennem pedig az érintése hatására tűz ég. Bassza meg! Bassza meg a BigHit! Bassza meg Ji Woo. Bassza meg a hotel, ahol először találkoztunk. Bassza meg mindenki. Bárcsak sose ismertelek volna meg.

Su Bin szemszöge:

Ezek között már megint dúl a balhé.
- Tae komolyan elegem van! - Dörmögöm Tae fülébe. Még csak 13:06 van, de teljesen kivagyok. Nem tudom mi történt a két barom között, de mióta fent vagyunk állandóan bajuk van egymással, ami teljesen kiakaszt. Egyiknek se jó semmi.
- Nah gyerekek! Szerintem elég volt a vadonból. Menjünk gördeszkázni.
- Mi??? - Csillan fel a szemem. Már nagyon régóta meg akartam tanulni gördeszkázni.
- És honnan szerzel? - Kérdi Jimin.
- Veszünk. - Mondja Tae egyszerűen.
- De én nem tudok gördeszkázni. - Fagy le Yun.
- Majd Jungkook lesz olyan kedves és megtanít. Ő úgy is tud. - Hát Jin igazad van ez roppant ámulatba ejtő ötlet mondhatom. Hátha ma még vérontás is lesz.
- Dehogy tanítom.
- De megtanítod. - Veti rá Jin a gyilkos tekintetét. Oké.. Ettől még én is megrémültem.
- Dehogy tanít.
- Na, folytatják már. - Hajtom Tae vállára a fejem és elbújok a nyakhajlatába.
- Még szerencse hogy ma reggel kaptunk egy kisbuszt. Van egy ötletem. Szállj le egy kicsit. - Végigsimít a fenekemen, miközben felállok az öléből.
- Te perverz! - Csapok a kezére, de csak édes vigyorgást kapok válaszul. Lehet haragudni erre a csávóra? Persze, hogy nem.
Tae mint akit kilőttek megindul, megragadja Jungkook és Yun karját. Betolonszolja őket Jin segítségével a lakókocsiba és rájuk zárja az ajtót. A lakókocsi oldalánál lévő kicsi ablakhoz futok.
- Engedjetek ki!! - Veri az ajtót Yun.
- Biztos, hogy ez jó ötlet?
- Kurvára nem jó, nyissátok ki. - Jeon Guk az ablakot csapkodja.
- Tae ennek nem lesz jó vége. - Fogom meg a karját.
- Míg mi elmegyünk gördeszkát venni itt maradtok és beszéljétek meg a hülyeségeiteket.
- Ki fogom törni az ablakot! - Szól Yun.
- Nyugodtan. - Szerintem Tae viccnek veszi. Én ismerem a barátnőm és ezt most halál komolyan gondolta.
- Mi lenne, ha inkább ki engednénk őket? - Nézek félőn V-re.
- Legfeljebb majd kitalálunk valamit, hogy a BigHit kifizesse a károkat. - Húzza el a száját.

Mire visszaérünk hát semmi érdekes nem fogad. Talán annyi a fura, hogy Yun kint ül a fűben, miközben cibálja azt.
- Most komolyan kitörted az ablakot? - Fogja a fejét Nam Joon.
- Nem. Egyszerűen beindítottam a kocsit és lehúztam a vezető ülés felőli ablakot, ha már az ajtót nem tudtam.
- Kulcs nélkül beindítottad a kocsit azt hogy?
- Mint egy bűnöző. - Vágja hanyatt magát.
Köhintek egyet, mire minden szem rám szegeződik.
- Na, jó talán valamikor... - Köhintek ismét. - Elkötöttünk egy kocsit.
- Erről miért nem tudunk? Hogy történt? - Ámulnak a többiek.
- Nem akarok róla beszélni... - Odasétálok Yunhoz és meglóbálom a feje felett a mintás szatyrot. - Gondoltam rád.
- Nem érdekelsz. - Fordul hasra, és a fejét elfordítja tőlem.
- Naa! - Lépek a másik oldalára. Ismét elfordul.. Ez kurvára idegesítő. Fogom magam és ráülök a csípőjére.
- Ez nem nekem való. - Szól Jungkook és Tae megkapja az erős hátmasszást az öklétől. Gondolom a lakókocsis eset miatt.
- Ingyen pornó mit akartok?
- Te még kölyök vagy mit akarsz itt pornót. - Vágja Suga nyakon Jimint. Jimin mögém ülve ráül Yun fenekére.
- Hát ez tényleg jó...
- Te perverz állat!!! - Kiáltjuk egyszerre és mivel Yunnak nincs lehetősége én kezdem Jimint ütögetni.
Jin elrángatja tőlünk a nevető Jimint, én pedig újra Yunt nyaggatom.
- Tudom, hogy tetszeni fog! - Igaz, hogy nem látja, de nagyon is vigyorgok. Lemászok róla és elhelyezkedem mellette törökülésben. Ő is felül és félve veszi el tőlem a táskát.
- Könyökvédő? - Veszi ki a pár fekete-piros csuklóvédőt.
- Tudom, hogy csak ezt tűröd el. De a nagyja hátra van.. - Belekukkant.
- Ez most komoly? - Hátraveti magát nevetés közben. - A tejszínhab minek?
- Mert gondoltam boldog leszel tőle.
- Én meg felhevült. - Hallom fél füllel. Jól hallottam, hogy ez Jungkook monda? Megrázom a fejem. Biztos rosszul hallottam.
- Van még itt valami. - Tae áll meg mellettünk és Yun felé nyújt egy gördeszkát.
- Komolyan az enyém??
- Ha megtanítod, hogy kell feltörni egy kocsit.
- Benne vagyok! - Fog kezet V-vel, aki pedig odaadja a neki vett gördeszkát. - Woow de vagány! - Vizsgálgatja. - De hogy fogok rajta menni?
- Majd Jungkook megtanít.
- Akkor nekem befellegzett.
- Menjünk emberek Ji Woo eljön a kocsiért. A kulcsot eldobtam így azt hiszik tényleg muszáj volt valahogy kinyitni és, hogy muszáj volt "szétszedni" szegényt.

Yun Seo szemszöge:

Beraktuk a kisbusz csomagtartójába a cuccainkat. Épp fellép utánam Su a buszra mikor megfogja a karom.
- Hmm?
- Akarom én tudni mit csináltatok a lakókocsiban, amiért Jungkook ilyen fejet vág? - Odanézek az említett felé, aki a busz végében telepedett le. Hát őszintén? Kirázott a hideg. Nem jó értelemben. Mi az a perverz nézés? Hirtelen elvigyorodik, hát most már komolyan kezdek aggódni.
- Készülj fel a halálra. - Tátogja. Válaszul elvigyorodok. Hátrasétálok és bevágódok a mellette lévő ülésre, amit még a vak is látná, hogy mennyire nem tetszik neki. Majd J-hope heveredik mellém. Su V ölébe pattan a Jungkook előtti ülésen. Mondhatom, tudjuk, mi a biztonságos közlekedés.
Jinnek hála elindul a busz.
Jungkook felé fordítom a fejem, előhívom a leggonoszabb vigyoromat, és előveszem a tejszínhabot. Jungkook szeme tágra nyílik.
- Bocsi éhezek valami édesért. - Nyomok egy keveset a számba. Majd az egyik ujjamra, Jungkook inkább lehunyja a szemét és a fülesén zenét hallgat. Csodás. Telenyomom a tenyeremet tejszínhabbal. Óvatosan felállok és Jinhez szaladok.
- Mikor érünk oda?
- Igazából már itt vagyunk ez a legkihaltabb hely, ahol még "mi" is gördeszkázhatunk.
- Szuper.! - Visszaszaladok Jungkookhoz. A nem tejszínhabos kezemmel legyezek egy kicsit az arca előtt, észre se veszi. Király! Felkészülök a visszatámadásra. Eljött az idő a tejszínhabos tenyeremet az arcának csapom. Mondhatom, fenomenálisan érzem magam. Akik látták a jelenetet azok már majd meg pukkannak a nevetéstől, aki meg észreveszi, az csatlakozik. J-hope elterül az üléseken nevetés közben. Jimin pedig Sugával együtt már alig kap levegőt. Nem élvezhetem sokáig, mert Jeong Guk felpattan én meg futásnak eredek. Kiugrom a busz tolóajtaján és rohanok a betonmezőn. Hiába van hosszú lábam Jungkook szuper szónikusan utolér. Hátam mögött megragadja a karom és huppanok egyet. A mocsok kibuktatott!! Ráül a derekamra és ekkor látom meg a tejszínhabos flakont a kezében.
- Su!!!! Su Bin!!!!!! - Kiáltom feleslegesen. A tenyere az arcomon landol, érzem, ahogy a hab szétterül az arcomon.
- Vá! - Fél szemmel (amit nem takar tejszínhab) látom Sut, hogy Jungkook hátára vetődik, akit Jimin követ, ami borzalmas dőlést okoz, így mindenki rám zuhan.
- Szálljatok le rólam! - Ütögetem Jungkook felkarját, ami a fejem mellett támaszkodik.
- Ne engem ütögess! - Néz le rám mérgesen, de nem tudom viszonozni, mert a tejszínhabos arca láttán rám jön a nevetőgörcs.
- Ha az Armyk most látnának.
- Te beszélsz? - Leszáll rólam, én meg Sut cibálva feltápászkodom.
Jungkook végigsimít az arcomon a mutatóujjával, ami habot leszedett megvizsgálja, végül bekapja az ujját. Lefagyok.
- Finom.
A fejemhez csapódik egy törölköző. Köszi Jin rendes vagy, nehogy a kezembe add. De amúgy tudod, hogy imádlak.

Kint állunk rajtvonalban. Su már háromszor vágódott, én rosszabb vagyok, mert én ötször.
- Persze neki megy! - Mutatok Taere, aki ide-oda ingáz.
- Hát nemhogy nekem segítene. - Csücsörít Su.
- Itt vagyok drága. - Áll meg előtte.
- Basszus hozzám képest így is magas vagy. Most meg törjem is ki a nyakam. Szegény 160 centimmel.
- Bocsi. - TaeTae leugrik, Su áll a helyére. Így majdnem egy magasak, de Su még mindig alacsonyabb.
- Így jó?
Su válasz helyett átkarolja Tae nyakát és csókot nyom az ajkára.
- Most komolyan? - Fordul el Suga és Rapmon.
- Emberek tiszteljétek már a szegény szingliket. - Mutatok körbe. - Áh ezek a mai fiatalok. - Csóválom drámaian a fejem. - Persze a mi időnkben. - Mondjuk egyszerre Jinnel. Kirobban belőlünk a nevetés.
- Chh.. Öcsém mi van ezekkel. - Csókolja meg Sut cukkolásként.

Ahelyett hogy a turbékoló madárkákat lessem, felállok a deszkára.
- Szállj le. - Engedelmeskedem őfelségének. Így helyet cserélünk. - Állj mögém.
- Öhm.. Nem.
- Gyere már!
- Kösz nem akarom kitörni a nyakam. - Persze végül felállok Jungkook mögé. Mázli, hogy elférünk ketten rajta.
- Kapaszkodj!
- Fogadjunk, hogy felborulunk. - És meglöki a deszkát. Megragadom az egyik kezemmel a vállát a másikkal a felkarját. Elég sokáig megyünk így, amit még élvezek is. De ahogy rászóltam az elején, olyan szépen elvágódunk a betonon hogy, később mikor megnézem, a térdemen lévő gyönyörű sérülést a nadrágom kiszakadását elfintorodok..
Kora estére elmondhatom magamról, hogy valamilyen szinten már tudok deszkázni.
Megcsörren a telóm.
- Igen?
- Sut nem értem el így téged hívtalak.
- Honnan van meg a számom? - A mellettem álló Suga gyanakvón felhúzza a szemöldökét.
- Vannak kapcsolataim.
- Mond meg a kapcsolataidnak, hogy nyalják ki a seggem.
- Most nem vagyok Koreában, mert az egyik másik céghez raktak át ők pedig turnéra küldtek. Két héten belül visszamegyek, ti pedig húztok haza.
- Nekem te nem parancsolsz!
- De Su Binnak igen és ismerlek annyira, hogy ha ő megy te is. Úgyse hagynád szegényt magára. Add át Sunak, amit most mondok: élvezzétek ki ezt a kevés időt, mert hamar elszáll.
- Te meg azt hallgasd és verd a fejedbe, amit én mondok. Nem megyek sehova és Su se megy sehova, mert ha egy újjal is hozzáérsz, komolyan ellátom a bajod. Tudod nekem is vannak kapcsolataim, meg barátaim, akik nem hagynák, hogy bántódásunk essen. Vésd az eszembe, nem vagyunk egyedül. És tudod mit? Rohadj meg. Bezártál engem és Sut egy szobába te pedofil állat! Ajánlom, hogy ne hívj többet különben feljelentelek. És Sut is hagyd békén!
- Su a húgom nem tilthatsz el tőle.
- De ő megteheti. - Kinyomom a telefon és nekivágom erőből a betonnak. A képernyő szilánkosra törik, a hátlapja elrepül. Mindenki kérdő tekintettel figyel, de nem érdekel. Ennyit a napomnak és a telefonomnak is. Lehuppanok a telefonom mellé törökülésbe és bámulom a maradványokat. Nem akarok hazamenni, de ha Sut felrakja Szabi egy gépre, akkor kénytelen leszek.

Sziasztok rozák. 💙

Késve, de itt egy újabb rész. Kérem a véleményeteket. 😄
Próbálok sietni, de hát tudjátok milyen a suli.... Komolyan nekem elveszi minden ihletem. 😒
De most volt időm és erőm is.. Hahaha.. 😁
További kitartást a sulihoz. (Nekem már nem sok van..😰)
By:JeonSeoYun 💙