A ház előtt leparkolt a kocsi így én azonnal kipattantam onnan, hogy ne kelljen még több időt egy légtérben töltsek ezekkel, de akár mennyire is igyekeztem, hogy minél hamarabb távol kerüljek tőlük ismét felcsendült Lloyd hangja, ahogy az első lépcsőfokra felléptem.

-Nem kellene beinvitálj? -kérdezte egy ravasz vigyorral az arcán.
-Te kérdés nélkül betörsz a birtokomra úgyhogy hagyjuk ezt.
-Akkor be szabad mennünk kisasszony?
-Ó tudsz te ilyen is lenni? -pillantottam végig rajta, majd Ransom is elvigyorodott.
-Tudok, ha valamit el akarok érni.-lépett fel hozzám.
-Asszonyom!
-Mi a fasz van Dave? Már megint mi az isten fasza van, hogy neked egész nap be nem áll a szád?-ordítottam el magam mire Lloyd felkuncogott mellettem. Mind a két férfi karba tett kézzel mosolygott ahogy néztek engem miközben nekem már pattanásig feszültek az idegeim.
-Én.. én csak..
-Mi te ? Ne dadogj mondtam már! Mi a picsa van már megint?
-Azt hiszem Dave ideges a főnököd.-suttogta halkan Lloyd miközben felragyogott az arca ahogy figyelte ezt a beszélgetést.
-Tudom uram.-sütötte le a szemeit
-Szerinted felpofozza?-hajolt oda Ransom Lloydhoz.
-Nem tudom, de tetszik a műsor.-nevetett fel halkan.
-Szóval?
-Szóljak az őröknek, hogy..
-Igen, intézkedj! Még a végén rám törnek emiatt a díszhuszár miatt.-intettem Hansenre aki kihúzta magát.
-Ilyen pasik még nem jártak nálad szivi.-kacsintott rám vigyorogva mire én unottan megforgattam a szemeim és hagytam ott őket. -Hé!-szaladt fel utánam.-Akkor most mi van?
-Mi legyen?
-Bemehetünk?-intett magukra.
-Faszom a vörös szőnyeget ne gurítsam ki elétek?
-Nem lenne rossz.-vigyorodott el újból mire hátat fordítottam nekik és bementem az ajtón.
-Dena!-kiáltottam el magam mire a kis törékeny lány egyből szaladt felém.-Drágaságom itt ragadt a nyakamon ez a két pasi.-intettem a mögöttem sétáló Lloydra és Ransomra, mire Dena arca megváltozott. Lefagyott. Szemeit egyből rám kapta, mire én furcsán néztem végig rajta. -Minden oké?
-Igen kisasszony.-bólogatott hevesen mire Hansen megállt mellettem.
-De kis csinos szolgád van.-intett Denára.
-Egy ujjal se érsz hozzá mert kinyírlak. Te se Ransom!Szóval Dena drágám, a vendégszobát kérlek tedd rendbe.
-Igen is kisasszony.-szaladt el mellettünk mire Lloyd vigyorogva figyelte őt.
-De meg van szeppenve.
-Nem látott még ilyen idiótát mint te.
-Vagy esetleg egy ilyen szexi pasit nem látott akinek olyan kemény a farka, hogy első lökésre elélveznek a nők?
-Hagyjad már!-kacagtam fel mire lehervadt az arcáról a mosoly ahogy felém tornyosult.
-Ha ennyire jó kedvedben vagy, most el fogom baszni. Hol a szerver szoba!-tért a lényegre.
-Minek neked az?
-Ha követsz engem akkor láthatom az embereim merre vannak.
-Meddig agyaltál ezen édesem?
-Tudod, semeddig. Egy profi áll veled szemben.-vigyorodott el.
-Aham.
-Szóval mutasd meg kiscsillag hol van ez a szoba.
-Annyira, de annyira pofán foglak baszni téged.-sziszegtem a fogaim közt.
-Ülj az arcomra, jól bánok a nyelvemmel.
-Ha te lennél az egyetlen pasi a földön SE! -indultam meg az alagsor felé, mire gyors léptek hangja közeledett felém.-Lábad elé nézz! Nehogy nekem itt pofára ess. -lépkedtem lefele a lépcsőkön, mire Lloyd elém sietett és megállt.
-A nő előtt kell menni a férfinak.-morogta a válla felett.
-Azt a kurva de udvarias vagy.-hajoltam a füléhez közel.
-Beindít?-fordult irányomba.
-Nem! Kurvára nem mozgatsz meg semmit se bennem. -léptem el mellette és sétáltam tovább.
-Nagyon morcos a kislány.-suttogta Ransomnak Lloyd.
-Nem hiszem hogy a szívébe loptad volna magad.
-Mert te igen? Meg se szólalsz! Csak velem veszekedik!
-Mert baszogatod!
-Te is baszogatnád, ahogy én is.-vigyorodott el Hansen.
-Amúgy meg azért nem szólalok meg ha már ennyire érdekel, mert neked be nem áll a szád!
-Mivel folyamatosan én belém köt bele!
-Befejeztétek? -fordultam hátra mire mind a kettő rám kapva a tekintetét megálltak.
-Még nem.-tette csípőre a kezét Lloyd.
-Na idefigyeljetek! -léptem közelebb hozzájuk.- Itt a birtokon mindenki úgy ugrál ahogy én mondom, ez alól ti se vagytok kivétel! Szívességet teszek nektek azzal, hogy itt lehettek, főleg neked Lloyd mert az kibaszott béna embereidet kerestetem az enyémekkel. Úgyhogy ha kérhetem befogjátok a pofátokat és zárat tesztek rá mert már a faszom kivan a sipákolásotokkal. Mint két kislány aki menstruál és hisztizik! Világos voltam? -váltogattam a szemeim kettejük közt.
-Mit is mondtál? Elvonta a figyelmem az ajkad.-pillantott fel rám Lloyd.
-Azt bazdmeg, hogy egy nyikkanást se akarok hallani!-másztam az arcába.
-Ransom, te.. te tudsz koncentrálni?
-Nehezen, mivel elvonja a figyelmem Avery gyorsan emelkedő mellkasa.
-Szép mellei lehetnek?-pillantott felé Lloyd, mire nálam elszakadt a cérna.
-Ti elbaszott faszok! Gecire nem tűnik fel hogy itt állok a pofádban? -ordítottam el magam idegesen.
-Segítsünk lenyugodni?-harapta meg az ajkát vigyorogva Ransom, mire én dühöngve hátat fordítottam nekik.

A szerver szobába érve megtorpantam ahogy szembesültem valaki meghekkelte a rendszert.-DAVE!!-ordítottam fel, mire Lloyd ellépett mellettem.
-A kurva kibaszott életbe. Hogy az a rohadt büdös picsába ebbe az egész kócerájba!-toporzékolt, de most cseppet se érdekelt az ő őrjöngése. Én nálam robbant el minden és indultam az emeletre vissza.-Állj meg! Biztos vagyok benne, hogy te csináltad!
-Én? Te hülye vagy?-keltem ki magamból és löktem a falnak.-Mi a faszért nyúlnék bármihez is? Akarja a faszom, hogy a nyakamon maradj! Én lennék a legboldogabb ha eltakarodnál végre a szemem elől és a birtokomról.-sziszegtem a fogaim közt.
-Asszonyom.-szaladt oda hozzám Dena, majd megtorpant ahogy Lloydot ismét megpillantotta mellettem.
-Tessék Dena?-eresztettem el Hansent és fordultam irányába.
-Giovanni elkészült a vacsorával.
-Nem vagyok éhes.
-És az urak ön mögött?-kérdezte félve.
-Én pinára vágyok kiscsillag.-vigyorodott el Lloyd ahogy kikerülve minket megindult felfele mire Ransom is utána sietett. Nagyon megtalálták a közös hangot így én csak baszhatom az egészet. Kettő idiótát kaptam akiket a hátam közepére se kívánok.
Dena ledermedve állt mellettem Lloyd szavaitól, mire én odahajoltam hozzá.
-Ha egy újjal is hozzád ér megdöglik. Mind a kettő. Nyugodtan menj fel és végezd a dolgod ,velük pedig nem kell foglalkoznod.
-Tartok tőlük asszonyom.-pillantott fel rám megszeppenve.
-Amíg engem látsz nem kell félned.-simítottam meg a karját. Dena rendes lány, tiszta szívű. Nem olyan mint én.
Felsétálva a konyha fele indultam ahol Giovanni már előkészült mindennel.
-Avery, mond már meg annak a csinos kislánynak a szobámba várjon.-lépkedett be Lloyd kezében egy pohár whiskyvel. Ahogy a két pasit figyeltem baromi jó összehaverkodtak mivel a konyhámban a pultnál ülve iszogatnak egy méregdrága whiskyt.
-Dena nem fog a szobádban várakozni, maximum én miközben fegyvert szegezek rád.
-Te attól indulsz be, tudom.-kacsintott vigyorogva.
-Remélem megfulladsz attól a whiskytől.
-Inkább a puncidban fulladok meg. Az legalább forró.-vigyorgott ahogy kortyolgatta az italát.
-Ha azt megízleled maga a méreg baby.-suttogtam közelebb hajolva.
-Egyre jobban felizgat.-harapta meg az ajkát mire én elléptem tőle és ott hagytam. Ahogy kifele sétáltam hallottam még, hogy Ransom kérdez tőle valamit mire hatalmas csend lett.
Nem volt nekem se kedvem se türelmem hozzájuk. A szobámba felsétálva bújtam ki a ruhámból, mikor berontottak az ajtómon.
-Hé! Kopogni nem tudsz?-pillantottam hátra.
-Minek az? Amúgy meg kérdezni akarok.
-Nem tudsz ezzel várni bazdki amíg átöltözök?
-Nem! Amúgy meg mit rinyálsz? Első találkozónknál kimásztál a kádból meztelenül!
-Menj már ki!-kaptam magamra a köntösöm.
-Nem amíg meg nem beszéljük hogyan jutunk hozzá a medálhoz!
-Jutunk? Te miről beszélsz?
-Te lenyomozhatatlan vagy. Akár mennyire is próbáltam Avery nem tudtam a nyomodra akadni, pedig elhiheted mennyire profi embereim vannak.
-Megbukták ebben Lloyd?-vigyorodtam el ahogy közelebb sétáltam, mire ő lehajtotta a fejét.
-Ne feszítsd a húrt kiscsillag.-villantak fel a szemei.
-Mit akarsz Hansen?-súgtam a füléhez hajolva.
-Dugni akarok, de gondolom nem erre vagy kíváncsi.
-A te kis faszod nem tud kielégíteni baby.-kacsintottam rá, ahogy leültem vele szembe az ágyam szélére.
-Nem tudod mire képes a farkam kislány. Fájna ha benned járna.-lépkedett közelebb.
-Igen? Azt hiszed ezt beveszem?-pillantottam fel rá mosolyogva mire felém hajolt.
-A farkam beveszed a szádba baby? Öklendezni fogsz ahogy keményen megkúrom a torkod.
-Meg se érzem. -pillantottam fel a szemeibe ahogy centikre volt az arcomtól az övé. Egy féloldalas mosoly kúszott az ajkára ahogy végigmért.
-Szexi darab.-villantak fel kékségei az enyémekbe, majd a köntösöm megkötőjét széttépve nyitotta szét rajtam a bársony anyagot.
-Ne legeltesd a szemed Lloyd. Nem kapsz meg.-haraptam meg az ajkam vigyorogva.
-Azt te csak hiszed. Kettőnk közül én vagyok az erősebb kicsi lány.-ragadta meg a nyakam erősen miközben a hüvelykujja az ajkamra csúszott.
-Mit akarsz?
-Kössünk egyezséget. -pillantott fel a szemembe
-Veled?-nevettem fel hangosan, mire megszorította a nyakam.
-Velem igen. Azt fogod tenni amit én mondok kincsem.
-Egy baj van Lloyd. Nincs hozzá faszod.-csaptam meg férfiasságát mire a torkomnál fogva idegesen közelebb rántott így a combjában megkapaszkodtam miközben felnéztem rá.
-Ne csapkodd a farkam mert a szép kis szádba dugom.-húzta végig az alsó ajkamon az ujját ettől pedig elváltak az ajkaim.
-Leharapom ha a számba teszed baby.
-Pedig ha tudnád milyen amikor a szádban elsülök...szeretik a lányok ha rájuk élvezek.
-Beteg vagy Lloyd.-rántottam ki a fejem a kezei közül.
-Ahogy te is szívem.-markolta meg a hajam és hátra feszítette a fejem.
-Mit akarsz tőlem? -pillantottam fel rá miközben a combjaiba mélyesztettem a körmeim.
-De kapaszkodsz kicsi szívem.
-Engedj el, nem te vagy itt a főnök.
-Had engeszteljelek ki, hogy itt aludhatok.-térdelt le előttem és a combjaimba markolva magához rántott.
-Nem fogunk dugni Lloyd! Akadj már le rólam.-löktem meg a mellkasát, de meg se moccant. A köntösöm lerántva rólam szorította le a kezeim és felém emelkedett.
-Már pedig én mindig elérem amit akarok.-suttogta az ajkaimhoz hajolva, mire hangosan kopogni kezdtek az ajtómon. Oldalra kapva a fejem próbáltam felkelni, de leszorított Hansen.
-Na! Szállj le!
-Tud várni! Gondolom az a kis buzi Dave az. Dolgod van baby.
-Húzz a picsába rólam Lloyd.
-Előtte dugok veled egy jót utána intézheted a dolgaid.
-Te süket vagy? Nem fekszünk le! Nem kellesz, majd mással baszok, de veled biztos nem.
-Miért? Nem jön be amit látsz?-gombolta szét az ingjét, majd ahogy kibújt belőle mellém dobta. Nem mondom nem volt rossz teste, de nem... nem fekszek le vele! Nincs az az isten!
-Nem! Képzeld el nem.-pillantottam fel rá.
-Ha a puncid megsimítom az is azt mondja, hogy nem?-mászott felém és a combom belsejére simította a tenyerét.
-Nem érsz hozzám!
-Látod mennyire gyengéden simítom a lábad.. vagy talán fáj?
-Kurvára zavar hogy tapizol bazdki!
-Akkor ez nem fog zavarni.-húzta odébb a csipkés anyagot és a csiklómon végig húzta az ujját.-Mmm.. kicsim. Hazudtál nekem.-pillantott fel rám mire megremegett a szempillám.-Nedves vagy, nem is kicsit.-emelkedett még jobban felém.
-Vedd el a kibaszott kezed a puncimról!
-És ha betolnám az ujjam?-siklott lejjebb az ujja, majd gyengéden feltolta. A testem megfeszült ahogy lassan mozgatta bennem. -Ez se tetszik kicsim?
-Lloyd!-nyeltem egy nagyot ahogy összeszorítottam a szemeim.
-Szűk vagy kislány.-hajolt a fülemhez mire újra kopogtak.
-Faszom van! Ki van az ajtóba!-ordítottam el magam.
-Asszonyom.. -remegett meg Dave hangja. -Bemehetek önhöz?-kérdezte félve mire lepillantottam Lloyd kezére ahogy az ujja lassan ki be jár bennem, mire még egy ujját betolta.
-N..nem Dave! Nem j..jöhetsz be!-Hansen elvigyorodott ahogy megremegett a hangom attól amit csinál.
-A farkamtól fájni fog a puncid édesem.-suttogta vigyorogva, mire befogtam a száját.
-A szerverszobában minden visszaállt a rendes kerékvágásba.-kiabált befele az ajtón mire Llyod kirántotta az ujjait.
Felvillantak a szemeim rá ahogy lenyalt az ujjairól és elkezdte felvenni az ingjét.
-Gyerünk.-intett a fejével az ajtó irányába.
-Menj!
-Te nem jössz?-gombolta be az utolsó gombot is az ingjén.
-Nem.
-Ne csináld! Gyere már.-húzott fel a karomnál fogva.-Vagy folytassam?-kúszott egy huncut vigyor az ajkára.
-Gyűlöllek!
-Pedig édes vagy mint a méz.-nyalta meg a szája szélét.
-Hányni tudnék tőled.-kötöttem össze magamon a köntöst, majd feltéptem az ajtót. Dave kapkodta köztünk a szemeit, de én elviharzottam mellette.
Lloyd egy önelégült vigyorral az arcán paskolta meg Dave mellkasát és indult utánam.
-Mit csináltok?-lökte el magát Ransom a faltól ahogy letette a whiskys poharat.
-Csend! Mindenkinek pofa be!-ordítottam el magam mire Lloyd elvigyorodott.
-Mit csináltál Hansen?-Lloyd mosolyogva közelebb sétált Ransomhoz és halkan sugdolózni kezdtek.
-Tudod mennyire édes a puncija?
-Ne mond, hogy...
-Csak az ujjam járt benne, de menj próbáld ki te is.-intett felém mire a két férfi a vérben forgó szemeimmel találták szembe magukat.
-Nem próbál ki senki senkit! Te neked szitává lövöm a faszod, ha még egyszer hozzám érsz, te pedig ne is álmodozz semmiről, mert a te golyóid is lerepülnek.
-Nagyon csinos ez a hálóing.-harapta meg vigyorogva Ransom az ajkát mire Lloyd is felkuncogott.
-Tartsátok a faszotokat a nadrágban, mert ha egyikőtök is csak hozzá mer nyúlni...
-Mi lesz akkor baby?-markolta meg Lloyd a férfiasságát.
-Tudod.. igazad volt Avery.-lépkedett közelebb Ransom hozzám és elsimította a vállamról a hajam.-Tényleg eléred, hogy a közeledben akarjak lenni.
Hátat fordítva rohanva lesiettem a szerverszobához és berontottam az ajtón ahol mindenki ijedten rám kapta a szemét.
-Hol vannak Lloyd emberei!
-Asszonyom...-remegett meg Dave hangja, majd Hansen lépett be a szobába Ransommal az oldalán, mire megfagyott a levegő. Lassú lépteik mellém értek mire Lloyd közelebb hajolt hozzám.
-Nagyon feszült vagy.-suttogta halkan.
-Fogd be! Hol vannak az emberei?
-Asszonyom, több helyről jön a jel.
-Mi az hogy több helyről?
-Szerintem elfogták egyiküket.-intett a monitorra, mire Lloyd áthajolt előttem.
-Akkor most azonnal indultok.-adtam ki a parancsot.
-Kisasszony..
-Kuss! Ez parancs. Aki él és mozog mind meg kell ölni. Ne akarjátok, hogy én is menjek!
-Értettük kisasszony.
-Pedig nagy buli lenne.-vigyorodott el Lloyd majd kacsintott egyet. -Ransom menjünk.-biccentett az ajtó felé
-Remélem nem a kis ribit kell kimenteni Lloyd. Inkább megköszönhetnéd, hogy az embered miatt mozgósítom az alkalmazottaimat.
-Meghálálom szivi.-pillantott végig rajtam, miközben az ajkát megharapta.
-Dave intézkedj!-hagytam ott mindenkit és felrohantam a szobámba. Idegesen kapkodtam magamra a ruhát mikor Lloyd újra berontott a szobába.
-Úú de szexi ez a rucid.-sétált felém oldalán Ransommal.
-Ha következőre is kopogás nélkül jössz be azon a kurva ajtón lelövöm a faszod a helyéről.
-Köszönöm Avery.-állt meg mögöttem ahogy a hajam elhúzta a vállamról és a fülemhez hajolva halkan suttogott.
-Hogy mondtad?-dermedtem le, mire újra megszólalt.
-Köszönöm.-simította meg a kézfejem mire felé fordultam.
-Te lázas vagy?
-Inkább borzasztó kanos, de most az mindegy is. Hiányzik az ujjaimnak a puncid. -pillantott fel rám, majd lesiklott rajtam a tekintete. A bőr kezeslábast méregette rajtam, majd a melleimen megakadt a tekintete. -Vadító ez a ruha.
-Álmodozz csak.-paskoltam meg az arcát, mire elkapta a kezem és közelebb lépett hozzám így a szekrényhez szorított.
-Ugye tudod, hogy mekkora hatalmad van a pasik szíve felett?
-Neked nincs szíved baby.-vigyorodtam el ahogy megpaskoltam a mellkasát.
-Van képzeld el, de válts ki érzelmeket és megtudod te is. -hajolt a nyakamhoz így forró leheletét megéreztem a bőrömön.
-Nem tudtam, hogy érzelmes pasi lennél.
-Ahogy én se hogy te, de még bármi lehet. Nem igaz?-jött közelebb így a mellem a mellkasának nyomódott.
-Látom nem hat meg, hogy az egyik embered bajban van.
-Te most per pillanat jobban érdekelsz.-villantak fel rám a szemei.
-Lloyd...
-Sshhh.. ülj fel a szekrényre.
-Nem ülök! Menjünk!
-Ülj fel és letépem ezt a göncöt rólad.
-Nem téped le!
-Fogadjunk?-jelent meg egy ravasz vigyor az arcán.
-Nem fogadok veled semmiben. Indulás.-léptem el tőlük, mire Ransom a karom után kapott.
-Állj meg egy percre szépségem.
-Ajjj de kurva nagy barátságba lettetek. Te is kezdesz úgy viselkedni mint ő.-intettem a mellette ácsorgó Lloydra aki büszkén elvigyorodott.
-Én sose voltam szent kiscsillag, ahogy ő se. -biccentett a fejével Lloydra.
-Olyan két pasit kaptál magad mellé akik kurvára nem a jófiúk közé tartoznak életem.-hajolt közelebb Lloyd is.
-Mért ver engem a sors veletek?
-Olyan szavakat használsz kislány hogy mind a kettőnk farka megkeményedik.-lépett Ransom is közelebb.
-Ajj akadjatok már le rólam.-léptem hátrébb, de Hansen is a karom után kapott.
-Csak nem zavarba hoztunk szépségem?
-Felbasztok!
-Inkább megbasznánk.-kapta fel a szemeit Ransom. Ugyan olyan idétlen vigyor ült az ajkain mint Lloydnak.
Kitéptem a kezeim a tartásukból és a nappaliba lesietve a rejtett ajtóhoz léptem. Kivéve a fegyvereket kikiáltottam ennek a két jómadárnak, mire mind a kettő az ajtónak támaszkodva figyeltek.
-Mi ez itt?-érkezett az első kérdés Lloydtól.
-Nem nézelődsz, csak megfogod ezt. -nyomtam a kezébe a fegyvert.-Ne bazd el mert az enyém!
-Jól bánok a fegyverekkel szivi. -nézegette a kezében lévő pisztolyt.
-Helyes.
-Én is kapok?
-Kurvára figyelj oda ezzel a stukkerrel! Érthető vagyok?-nyomtam Ransom kezébe is egy fegyvert.
-Vigyázok rá kislány, ahogy rád is.-kacsintott rám mosolyogva.
-Na ne flörtöljetek, hanem go! Induljunk!-lökdöstem kifelé őket és a kocsi felé rohanva el is hajtottunk a birtokról.
Idegesen figyeltem kifele az ablakon, mire ismét megzavart valaki.
-Nagyon kapkodod a levegőt.-suttogta Lloyd a fülemhez hajolva.
-Te miért bámulsz folyamatosan?
-Mert jó csaj vagy azért. Kemény a farkam tőled baby ahogy gyanítom a melletted ülő Ransomnak is. Igazam van?
-Kislány, tegyél valamit amivel le tudsz minket csillapítani.-tűrte el a hajam a fülem mögé.
-Istenem már megint a farkatok a téma. Elegem van!
-Akkor nem mondanád ezt ha benned lüktetne.-vigyorodott el.
-Ti mind csak a farkatokkal tudtok gondolkodni.
-Miért te szűz vagy, hogy ennyire komolyan veszed a dolgokat? Nem hiszem, hogy olyan jó kislány lennél édesem. Vagy tévedek?-bújt közelebb Lloyd, mire Ransom az állam alá nyúlva felemelte a fejem.
-Golyót repítek a fejedbe.-lóbáltam meg a pisztolyt előtte.
-Én pedig beléd lövök, annyira, hogy kifolyik majd a puncidból.
-Szex mániás.
-Dugtak már ketten egyszerre kislány?-dőlt közelebb Ransom is mosolyogva miközben felpillantott Lloydra akinek az arca felderült ettől az izgalmas témától.
-Már megint erről kell beszéljek?
-Nem válaszoltál az előbb mikor téma volt ez, úgyhogy most tied a terep.
-Hhhhh... faszért kell titeket hallgatnom.-temettem a kezeimbe az arcom.
-Zavarba hozunk kincsem?- simították egyszerre a kezüket a combomra.
-A kurva isten van veletek? Álljatok már le!
-Nem tudunk. Azt viszont igen, hogy nem lenne neked se ellenedre, hisz nem ellenkezel most sem.
-Nem tudsz te olyat mutatni amitől én el tudnék élvezni.-fordultam szembe vele, mire ő elvigyorodott.
-Biztos? -hajolt közelebb és a combomon feljebb simította a kezét, majd lassan még feljebb tolva a fenekemre megmarkolta. -Szerintem tudnék neked újat mutatni.
-Nem Lloyd! Sajnálom.-húzódtam volna hátrébb mire erősebben megmarkolta a fenekem és közelebb rántott. -Ugye tudod, hogy fegyver van a kezemben.
-Ugye tudod, hogy annál nagyobb fegyver van a nadrágomban.-hajolt közelebb és a fülem mögé simította a hajam.
-Óó hagyjad már.-kacagtam fel, mire két kézzel megmarkolva a fenekem az ölébe ültetett.
-Remélem szeretsz lovagolni.-markolta meg a csípőm ahogy az ölébe szorított, majd Ransomra pillantott.-Gyere közelebb és fogd le a kezeit ennek a gyönyörűségnek. -Ransom gyengéden a karjaimat végigsimította és hátra fogta a kezem.
-Ne is álmodj arról Lloyd hogy mi valaha is szexelni fogunk. Te pedig engedd el a karom.
-Én dugni szoktam kiscsillag, nem romantikázni.
-Akkor te sose voltám még szerelmes.
-Mért te igen?-nevetett fel hangosan, de a vigyor lehervadt egyből az ajkairól ahogy az arcomat figyelte ami meg se rezdült.
-Na engedj el!
-Te voltál szerelmes? Azt hittem csak dugni szeretsz a pasikkal baby.
-Eressz már!-löktem le Ransom kezeit és Lloydot is a mellkasánál.
-Avery!
-Fogd be a pofád és az önelégült fejed fordítsd másik irányba, mert elhányom magam.-ültem le a helyemre.
-Nem lehetett igazi az a szerelem, ha nincs most is melletted.-pillantott végig rajtam, de én csak szög egyenest előre néztem.
-Mit mondtam, fordulj másik irányba!
-Meséld el milyen volt. Nekem ilyenben sose lesz részem.-hangja más volt, most nem az az önelégült barom volt mint általában szokott lenni.
-Minek meséljek? Ha nem tudod így jártál.-rántottam vállat.
-Egy nő se viseli el azt amilyen vagyok. Ezt te is tapasztalhattad. Csak a farkam és a pénzem érdekli őket.
-Téged is csak a pina érdekel Lloyd. Na meg téged is igazam van?-fordultam Ransom irányába, de mind a két férfi visszahőkölt. Percekig csendben voltak mellettem, mire Lloyd ismét megszólalt.
-Téged mi érdekel? -pillantott fel a szemembe, mire közelebb hajolva a füléhez dőltem.
-Az, hogy holtan lássalak baby.-ahogy ezt kiejtettem Lloydnál kattant valami így egy mozdulattal nyomott le a hátsó ülésre és felém térdelve a torkomnak szegezte a fegyvert.
-Hogy mondtad?
-Azt hiszed félek?-vigyorodtam el, mire a kezem a fenekére simítottam.
-Mit csinálsz?
-Nagyon feszes.-haraptam meg az ajkam vigyorogva.
-Fejezd be!
-Micsodát?-markoltam meg erősen két kézzel, mire leejtette a pisztolyt a földre.
-Rossz kislány vagy!
-Elérem amit akarok. Mindig is így volt.
-Akkor mesélj arról a nagy szerelemről.-hajolt közelebb.
-Pont neked nem fogok erről beszélni édes.-suttogtam a füléhez hajolva, mire egy nagyot fékezett a kocsi így Hansen leesett rólam én pedig rázuhantam a hátamon meg Ransom landolt. -Kurva életbe.-nyögtem fel ahogy meg se tudtam mozdulni.-Mi a faszom van!
-Asszonyom, le az ülésről!-kiáltotta Dave, mire Lloyd lerántott magához így hozzá préselődött a testem.
-Maradj rajta.-szólt Ransomnak mire ő rám feküdt és Lloydnak nyomott. Hansen szemei engem figyeltek, mire én a feje mellé támaszkodtam.-Te barom! Golyóálló a kocsi! Indulj már!-kiabáltam előre, mire Lloyd egy halvány vigyor kíséretében gyengéden elsimította a fülem mögé a hajam.
-Tudtad, hogy szexi vagy akkor is mikor ideges vagy?-hajolt közelebb mire lelöktem a hátamon fekvő Ransomot és Lloyd az ölébe ülve élesítettem a fegyverem.
-Na ne udvarolj, hanem vedd kezedbe a stukkert.-hadonásztam a fegyver felé intve.
-Mért ne udvaroljak? Csak had próbáljam meg, sose csináltam. Minden nő első perctől széttette a lábát nekem. Te viszont feladod a leckét és ezt teszik.
-Gyere le onnan.-fogta meg a kezem Ransom mire elvesztettem az egyensúlyt és leestem közéjük.
-Nagyon meghatott most amit mondtál, de leszarom baby.-másztam fel az ülésre, mire Lloyd a derekam elkapta és neki nyomott az ülésnek.
-Keféltek már meg ebben a kocsiba?-hajolt a fülemhez.
-Nem valami romantikus, de magamat kényeztettem már itt.-vigyorodtam el mire felmordult mögöttem és a vállamnak döntötte a homlokát.
-Nem segítesz rajtam.
-Pont erre a pisztolyra élveztem.-mutattam fel a kezemben lévő fegyvert.
-Rossz kislány.-markolta meg a csípőm.
-Tudok az lenni.-mosolyodtam el mire ismét elrántották a kormányt így oldalra dőlve zuhantunk újra a padlóra.-Kurva élet van veletek! Bazdki nem tudtok vezetni? -Lloyd keze a hasam köré fonódott ahogy magához húzott.
-Szia kislány.-támaszkodott meg felettem Ransom.
-Miért vagyok veletek összezárva- kezdtem el nyűglődni.
Alattam ez az idióta Lloyd felettem pedig Ransom vigyorog. Elegem van mind a kettőből.
-Maradj nyugton.
-Mi?
-Hhhh.. maradj itt és ne ugrálj.
-Hallgass Lloydra!
-De hozzám értek! Kurva életbe lettetek ekkora haverok basszus. -döntöttem hátra a fejem mire mind a ketten elvigyorodtak.
-Előbb az ujjam járt benned még se adtál ki egy hangot se. -hajolt a nyakamhoz Lloyd és gyengéden megpuszilta a bőröm. Na de Ransomot se kellett félteni a másik oldalt hajolt a nyakamhoz és ő is gyengéden megpuszilta a bőröm. Kapkodva a levegőt próbáltam kirángatni a kezem Ransom alól mire ő elvigyorodott.
-Ne ficeregj édes.-harapta meg finoman a vállam.
-Fejezzétek be!
-Nem akarjuk kislány.-nyalta végig a nyakam Lloyd egészen a fülem tövéig.
-Ugye tudod, hogy messze mész Lloyd!
-Tőled? Soha! Nem akarok messze menni, csak elmenni.-vigyorodott el ahogy visszahajolt a nyakamhoz .-Te nem szeretnél elmenni.-simította fel a kezét egészen a nyakamig és gyengéden rászorított.
-Tudod jól, hogy nem érsz el nálam ezzel semmit se.
-Akkor igyekezni fogok.-harapta meg újra gyengéden a nyakam mire lehunytam a szemeim.
-Lloyd!
-Tessék?-fogai a bőrömhöz értek mire Ransom se tétlenkedett megszívta a nyakamon a bőrt. Az egyik kezem hátra csúszott Lloyd nyakára a másik pedig Ransom karjába markolt.
-Fejezzétek be.-sziszegtem halkan.
-Micsodát.-csúszott lejjebb a keze és megmarkolta a mellem.
-Amit csináltok.-szorítottam össze a szemeim, mire Ransom keze végig simította a lábaim egészen a combomig.
-Nem tetszik?-kuncogott fel halkan.
-Nem!
-Én nem így látom kislány.-vigyorodott el mind a kettő.
-Az arcod nem ezt mondja drágám. -csúszott az ajkamra Lloyd ujja. Kapkodva a levegőt felpillantottam a felettem támaszkodó Ransomre akinek egyből egy ravasz vigyor kúszott az ajkaira
-Nem érdekel amit csináltok. Lloyd neked inkább azzal kéne foglalkoznod , hogy az alkalmazottad egybe van e még!
-Nem tud érdekelni most semmi más, csak az előttem lévő nő, aki mindjárt elélvez a kezeim alatt pedig alig érek hozzá. Téged érdekel más Ransom?
-Nem, csak az, hogy mennyire vagy nedves idelent édes.-villantak fel rám a szemei mire Lloyd kezei a combomra csúsztak és szétfeszítette a lábaim.
-Nézd meg mennyire az.-morogta a fülemhez hajolva.
-Nem vagyok nedves basszátok meg! Ti fogtok elsülni nem én!
-Kemény a farkam, nem tagadom.
-Markolj rá baby, add a kezed.-kapta el a csukló Ransom mire kitéptem a tagom a tartásából.
-Kurva gyorsan fejezzétek be.-löktem le magamról Ransomot és felmásztam a székre. Kilökve az ajtót ahogy megállt a kocsi ,megindultam a lerobbant gyárépület felé ahonnan kaptuk a jelet.
-Asszonyom előre megyünk!-kiáltott Dave utánam.
-Akkor mozogjanak! Nem érek rá egész este. -a két jómadár vigyorogva kiszálltak a kocsiból és lassú léptekkel közeledtek felém.
-Tudom, hogy nedves vagy.-hajolt a fülemhez közel Lloyd.
-Fogd be!
-Hallgattass el!
-Kuss!-fordultam szembe vele és a pisztoly csövét a szájához érintettem.
-Így nem maradok csendben.
-Márpedig de!
-A szádat kérem.-intett az ajkaimra.
-Nem! Kizárt!
-Dehogy is nem.-hajolt közelebb mire elhajoltam, de magához rántott így a testének préselődtem.
-Faszom! Eressz már!
-Kérem az ajkaid és ne ficánkolj a kezemben.
-Segítek, hogy ne tudjon mocorogni.-lépett mögém Ransom és a nyakam köré fonódtak az ujjai.-Miért nem érezhetjük az ajkaid?-hajolt az arcomhoz így a bőrömhöz ért a szája.
-Pofán csaplak titeket!
-Attól csak begerjedek.-mosolyodott el Lloyd és közelebb hajolt. -Életedbe nem volt két ilyen pasival dolgod igaz kis szívem? -annyira közel volt, hogy ahogy beszélt az ajka az enyémhez ért.
-Kurva anyád!-haraptam meg az ajkát amiből kibuggyan a piros vére ahogy elhúzódtam.
-Rossz kislány.-nyalta meg a száját.-Megharaptad a szám!
-Pöcsöd is leharapom ha hozzám érsz.
-Ugye tudod, hogy most amit tettél ezért csúnyán popsiba foglak kúrni.
-Nem tudsz te olyat. Még mindig kicsi a farkad.-csaptam meg a férfiasságát és otthagytam.
Lloydnak akár mennyire is sajgott a férfiassága nem tudott másra se gondolni csak arra, hogy közelebb akar kerülni ahhoz a nőhöz aki célirányosan megy előre és szegezi neki a fegyverét egy őrnek. Borzasztóan imponált neki ahogy Avery viselkedik. Tudja, hogy legbelül nem olyan amilyennek mutatja magát. Meg akarja őt ismerni és közelebb akar hozzá férkőzni. Egy nőnél se érzett olyat mint nála. Nem tudja megmagyarázni mi ez, de rá akart jönni. Ransom sem volt ezzel másképp. Mind a két férfi egyetlen egy nőt akart. Averyt!

Ha tetszett szavazzatok és kommenteljetek bátran💞