Be kell valljam, hogy én is a lakosság azon széles rétegéhez tartozom, akik szerint a fanfictionök minimum kilencven százalékát máglyára kéne vetni, az azokat tartalmazó szervereket megmikrózni, a helyüket pedig felszórni alkáli sókkal. Az indulataim azonban nem a zsánernek szólnak, hanem a csapnivaló kivitelezésnek - de szerencsére ez utóbbi nem témája ennek az írásnak. Itt csak arról fogok bölcsészkedni, mi az a fanfiction egyáltalán, miért csinálják az emberek, és mióta létezik; a minőségi kifogásaim egy másik, hosszabb, betegebb, vágatlanabb poszt témája lesz.

Szóval mi az a fanfiction?

Wikipédeia istennő szerint egy népszerű történet továbbgondolása, előzmény, folytatás, vagy alternatív történések írása; ugyanazon karakterek saját környezetbe helyezése, vagy saját karakterek beemelése a mű világába. Az esetek nagy részében olyan olvasóközönségnek íródik, aki ismeri az eredeti történetet, és nem a kánon része, bár nem egy olyan esetről tudunk, ahol egy fanfiction történetét beemelték az alkotók (erről később). 

(Felhívnám a figyelmet, hogy az erotikus felhang, a szex, az üzekedés, a dugás, a szeretkezés, a nyáladzás, az enyelgés, az irodalmi önkielégítés és a pornó nem szerepel a kritériumok között. Köszönöm a figyelmet, kérem, olvasson tovább.)

Magában az a gyakorlat, hogy az írók létező történeteket dolgoznak fel, gondolnak újra, változtatnak meg vagy helyeznek új kontextusba, a legkevésbé sem káros, és távolról sem mai dolog.

Ki írt először fanfictiont?

Maga a szó először egy 1939-es újságcikkben bukkan fel, szélesebb elterjedése viszont a Start Trek univerzumnak köszönhető, azon belül is az első fan-ek által készített magazinnak (fanzine-nak), amit valami sötét és ragacsos céltól vezérelve Spockanalia névre kereszteltek, és nem, nem akarom tudni az okát (de sejtem). A fanfiction-írók többsége már ekkor, 1960-ban is nő volt, egészen pontosan 83%-uk, ez a szám '73-ra 90%-ra kúszott fel, az arány azóta is hasonló.

(Játék: kérdezz körbe a rokonságban, írt-e valaki valaha Star Trek vagy Star Wars fanfictont, érdekes válaszokat fogsz kapni. Nekem a nagymamám, a nagybátyám és az apám is igennel felelt legalább az egyikre. Még mindig a padlóról szedegetem az állam.)

Tehát akkor a Star Trek előtt nem is létezett fanfiction, kérdezhetnéd, és én azt mondanám, hogy nagyon jó kérdés! De, létezett, csak máshogy hívták. A mások műveinek folytatása vagy újragondolása olyan régi műfaj, hogy az első ismert művelőjét úgy hívják, hogy...

Homérosz 2

(Azt hitted, csak viccelek a bevezetőben az ógörögökkel, mi?)

Ma már az irodalmárok körében általánosan elfogadott tény, hogy az Iliászt és az Odüsszeiát nem egy ember írta. A szavak, a mondatszerkezet, a nyelvjárás, a verselés és a politikai leírások elemzésével a hozzáértők meg tudják állapítani, hogy a két mű keletkezése között van egy jó száz-százötven év! Vagyis valaki, aki nagyon élvezte az Iliászt, úgy gondolta, hogy annak a jelentéktelen mellékszereplő Odüsszeusznak a további sorsa érdekes lehet, ezért kitalálta a folytatást. És ez olyan jól sikerült neki, hogy néhány ezer évig mindenki elhitte, hogy a két mű egy embertől származik, és a kánon szerves részévé vált.

(Itt persze nagyon leegyszerűsítettem a dolgot, hiszen itt kettő, valószínűleg eredetileg szájhagyomány újtán terjedő, többször, több formában lejegyzett, ide-oda fordítgatott műről beszélünk, amibe az "eredeti" alkotón kívül valószínűleg több tucat író kontárkodott bele, mire bekerült az irodalomtankönyvedbe. Let this sink in.)

A komplett kultúránk egy fanfiction

Ez még csak nem is költői túlzás.

Nézzünk meg egy nemrég befutott Hollywood-i filmet, a Warm Bodies-t! Itt a karakterek és a történet egy az egyben Shakespeare Rómeó és Júliájából lettek átemelve egy zombiapokalipszisbe (mint ahogy a West Side Story vagy a China Girl esetében ugyan ez volt a recept csak utcai bandákkal, vagy a Nyóckernél a pesti gettóval, vagy az Oroszlánkirály 2-nél a szavannával, de még a Sims-ben is megvan ez a motívum a Veronaville nevű térképen). És hogy Shakespeare honnan szedte a történetet? Egy "Pyramus és Thysbe" című ókori görög legendából.

De ha nem hisztek nekem, vissza a Star Trek-hez! Hogy az min alapszik? Roddenberry saját bevallása szerint a sorozatot Forbidden Planet című '56-os sci-fi horror 'ihlette' - magyarul karaktereket, jeleneteket, történetszálakat emelt át a sorozat első évadába, ami aztán önálló életre kelve a mai napig boldogít minket összesen 723 sorozatepizóddal és 13 filmmel, és ez a szám emelkedik. No, de honnan jött a Forbidden Planet? Shakespeare-től - a film tulajdonképpen a Vihar című színdarabjának egy az egyben újrajátszása az űrben. (A Vihar egyébként a legkorábbi irodalmi mű, amiben megjelenik a telekinézis képessége, szóval ezer hála az X-menért IS, Willy.) És hogy a Vihar honnan ered? Az ógörög Médeia mítoszból 'merít', magyarul nem csak a történetet, de az Ovídiusz által lejegyzett verzióból komplett monológokat emel át. 

Tripla vagy semmi: a Hunger Games-zel mi a helyzet? Persze, mindenki tudja, hogy a Battle Royale-on alapszik (nem, mert amúgy a Maze Runner-en, ami meg Stephen King Hosszú menetelésén, de ezen most ne akadjunk fenn), ami viszont  William Golding-tól a Legyek Urát dolgozza fel. Na, és mit gondoltok, kik írtak először furcsa helyekre bezárt tinédzserektől, akiknek élethalál harcot kell vívniuk egymással és más fenyegető erőkkel? Csak nem az ógörögök? De bizony, Théseus ugyan úgy önként vonul be a Labirintusba, mint Katniss, és Minósz király a krétai Snow elnök.

Ógörögök, ógörögök mindenhol...

És a vámpírok?

Mi van azokkal a történetekkel, ahol a sötétség gonosz hercege elrabolja/beleszeret/megerőszakolja (tetszés szerinti kombinációban) a gyönyörű, ártatlan lányt, aki aztán rájön, hogy a herceg nem is olyan gonosz, nem is olyan sötét, és igazából szereti? (Mint a Wattpades történetek körülbelül 87,2%-ában történik.)

Aha, szóval nem csak a vámpírokról van szó, hanem minden Stockholm-szindrómás lányrablós sztoriról! A Szépség és a Szörnyeteg betétdala nem véletlenül fogalmaz úgy, hogy "tale as old as time", azaz az idővel egyidős történet, mert tényleg az! Ha elindulunk visszafelé, és visszafejtjük, melyik történet min alapszik, mit dolgoz fel újra, akkor Shakespeare Makrancos hölgyén és néhány francia népmesén keresztül megint eljutunk a, igen, jól tippelsz, az ógörögökig, konkrétan Hádész és Perszephoné történetéig.

A komplett világirodalom az újrahasznosított görög mitológia remake-jének a remake-jének a fanfictionjének az újrafeldolgozása. Törődjetek bele.

Szóval jó nekünk a fanfiction vagy nem?

Maga a jelenség határozottan jó. A történetek újra- és újrafeldolgozása, új színek, új ötletek belekeverése régi történetekbe, karakterek átemelgetése, már felépített fantasy-világok belakása tulajdonképpen az a folyamat, amit úgy szokás hívni, hogy irodalom.

Akkor miért utálja mindenki a fanfictiont?

Felsorolás következik.

- Mert jogilag nem túl megalapozott elvenni más szellemi termékét, és azzal villogni, még akkor sem, ha az a más is valakitől lopta, aki ugyan úgy lopta a görögöktől.

- Mert egy idő után unalmas ugyan azt a Pyramus és Thysbe történetet megnézni széznyolcvankettedszerre, még akkor is, ha most az űrben játszódik, vagy törpék a főszereplők (Gnómeó és Júlia, remélem, senki nem emlékszik rá. Ha igen, részvétem).

- Mert sok fanfiction nem irodalmi ambíciókkal születik, hanem szexuális segédeszközként, hogy legyen mire gondolni egy középszerű talajtornagyakorlat közben. (Ez egyébként szerintem nem akkora baj, mint sokan gondolják, egy bizonyos ókori nép, igen, az ógörögök egyenesen afrodiziákumnak tartották a szerelmes verseket, és igen, úgy használták, mint mi a pornót manapság.)

  - Mert a legtöbb írás minősége tényleg kritikán aluli.  

Legyen ez a végszó. Ne a zsánert gyűlöld, hanem a rossz minőségű írásokat, zsánertől függetlenül!

Shakespeare-számláló: 3

Ógörög-számláló: 8

Források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Forbidden_Planet

https://en.wikipedia.org/wiki/The_Tempest

https://en.wikipedia.org/wiki/Fan_fiction

https://en.wikipedia.org/wiki/Homeric_Question

https://hu.wikipedia.org/wiki/Star_Trek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Battle_Royale

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_makrancos_h%C3%B6lgy