Ebben is van ám tapasztalat.

Az autós utat gondosan meg kell tervezni annak függvényében, hogy fizetős utat akarsz e használni. 

Google barátunkra szerencsére ebben az esetben számíthatunk, de azért érdemes jegyzetet készíteni arra az esetre ha a teló vagy gps megszopatna minket ... nem bonyolult, csakpár szó, mint pl : xy autóút 501 km, yxx főút 20 km, yyy országút 200 km .... és így tovább csak elnagyolva, hogy mégis merre kell tartani az irányt. 

Az utitervben szerepelnie kell annak, hogy nagyjából hány tankolásból teszed meg az utat. Kalkulálnod kell vele, hogy az első tank még meglehet angol, de a tobbi mind Euro lesz. Néhány benzinkúton természetes, hogy a mosdót is használod, máshol aprópénzes beléptetőkapu fogad így kénytelen leszel valami megoldással vagy kompromisszummal ötletelni. Hidd el tizenedik óra vezetés után nem lesz a legpörgősebb az agyad arra, hogy oldj meg egy pisilést főleg ha más is jönne vele :D De a német benzinkutakon árult óriásvirsli isteni, kihagyhatatlan élmény ... na de vissza az elejére ...

Első körben az az első uticél, hogy vegyél egy kompjegyet. Ezt aaaa... (jézus de hosszú.... na ezt se vágom be csak leírom) Rákeresel a "Dover - Calais ferries" szóra és megkapod a DFDS weblapját, ahol kiválasztod, hogy melyik járattal szeretnél átkelni. Időpontot foglalsz, jegyet veszel. Egészen pontosan jegyet kell venni a kocsinak, plusz a benne tartózkodó összes főnek. Gondolom súlykalkulációt végeznek, mert ha háziállatod van annak is kell jegy. A dokkba hosszú várakozás következik, mert mindenkinek egyesével útlevél ellenőrzés van, hiszen határátlépésre készülsz Angliából Franciaországba, vagy fordítva. Arra kell várni, hogy a soron következő komp befusson és kirámoljanak belőle. Ezalatt a sor és a befeé menők összegyűlnek. Ha véletlen hamarább vagy később érkezel a korábbi vagy a későbbi kompra is érvényes lehet a jegyed. Mert hát abban a sorban állsz, nem állítanak félre vagy ilyesmi, szóval ezt a plusz minuszt bele kell kalkulálni. 

A kompon az autót minden esetben el kell hagyni! Nem árt lezárni és az értékeket eltenni szem elől, mert soha nem tudja az ember, és hát a repülős opciónál is lakatolja az ember a bőröndöt. Ne feledd egy óriási hajó belsejébe csomó autó beparkolt. Siess kifele mert mindent megtölt a kipufogó szaga. Hányingerkeltő. Egy lépcsőházba felmész az utastérbe. Ott vannak boltok, éttermek, leülhetsz vagy körbesétálhatsz a fedélzeten. Az idő rendszerint nagyon szeles és az arcodba masszív sós evegő csap. Olyan sós , hogy kiszárad a szád és csikorogva mész majd be a csekély órás utat bent eltölteni. Kifelé kisebb tumultus alakulhat ki de nyugi, míg beigazítják a dokkba a hajót az még csomó idő. Ráérsz lesétálni, nélküled úgy se mennek el.  

Calaisban az addigi bal oldalos vezetés egy két kanyarral és néhány figyelmeztető táblával le van rendezve. Onnantól jobbos az út, jegyezzük meg szépen. Az már Franciaország és kész.

Az utunk végig autópálya lesz, semmi határ, max határjelző üdv külföldön táblák... A német autópálya hosszú, hosszú és borzasztó unalmas lesz. Nehéz az utat végigseggelni, szóval biztosan bele fog esni egy kis alvás. A benzinkutak mellett van leálló, azoknál megállni és aludni kicsit nem gázos. Frissen lehet tovább autókázni. Magyarországot elérve torlódás várható... fene tudja már, hogy miért.

Szorult szívvel átgurulunk a határon, innen már Magyarföldön vagyunk... Egyszerre sajog a szív és nehéz és örül is. Végre hazai levegő ...

Aztán végigjárva a régi utakat, a régi helyeket, becsobbanva a régi boltokba izonyat óriási kontraszttal ordít a két ország közötti eltérés.

Volt már dolgod faszkalap postáskisasszonnyal, morcos tesco pénztárossal, seggfejkedő kötekedő munkájával visszaélő emberekkel, digi vagy upc szolgálattal akik basztak rezonálni a problémáddal, álláskeresésnél esetleg lekezelő hangnemmel ... Na ez Magyarország . Az Angoloknál félve mentünk mindenhová és olyan nyitottság, olyan mosoly olyan szolgálatkészség van a felszínen, amitől sírni tudnál. Tudják, hogy ők épp dolgoznak és az ő munkájuk épp segíteni, kiszolgálni, megoldani, végighallgatni ... mindezt olyan formában adják, hogy azt hinnéd mekkora jófejek már ... nyilván nem, de tudja, hogy őt ezért fizetik.

Nem feltételezgetnek, nem vádaskodnak, nem basznak semmit a pofádba. Akármilyen dologról van szó, amit elmondtál abból dolgoznak. Nem többől. Magában gondolhatja , hogy nincs igazad, de nem fog így viselkedni.

Megint elkalandozok vele, de egy pozitiv példának felhozom, hogy vettünk egy turmixgépet, ami bedarálta önmagát és egy távoli boltból hoztuk de a közelebbibe vittük be mi legyen vele, se blokk se semmi, csak pár napos ..estébé..

A Magyar példa az agressziv sajnálkodás, nem tudnak mit tenni..

A nagyon meghökkentő valóság az volt, hogy megnézte. Megállapította, hogy sajátmárkás (asszem tesco-s volt) termék, így egyértelműen az övék. Minden szó nélkül visszacserélte annak ellenére, hogy más boltból volt. Ez egy meglehetősen meghökkentő élmény volt nekünk a piti leszólós lekezelős Magyar élmények után egy idegen országban. Többször éltük át ugyanazt, hogy a népnek a stílusa mennyire más, és mind jóleső élmény volt. 

Na de majd később.

Az autós élményről ennyit. Nagyon kipróbálnám még a csalagút vonatozós élményt is. Ha kipipáljuk, majd arról is írok.