13.

🖤

Egy piros kosárral a kezemben masíroztam a sorok között, amiben már ott volt egy üveg aloe verás üdítőital, illetve két doboz tej, pár darab zsömle és szalámi. Anya küldött le a boltba mondván "úgyis otthon vagyok egésznap, így tegyem hasznossá magam és menjek le a boltba". Egyáltalán nem bántam, noha jobban szerettem volna otthon dögleni, elzárkózva a külvilágtól. Nem érdekelt, hogy a leopárd mintás szürke cica nadrágomban voltam a szürke pulcsimmal, ami mondhatni a pizsamám is volt egyben, és azzal sem hogy kissé kócos volt a hajam, az arcom meg a kevés alvástól olyan volt, mint egy zombié.

Jungkook üzenetei után enyhén szólva magamba fordultam, míg az érte hevesen dobogó szívem ripityára tört. Noha számítottam arra, hogyha újból felbukkan az ex barátnője, ismét érzelmileg instabil lesz, de reménykedtem benne, hogy nem hagyja magát befolyásolni.

"Még mindig szeretem őt"

A nap minden egyes részében legalább egyszer felcsendült ez a mondat a fejemben, amit ő írt le. Biztos voltam benne, hogy totál részegen írta mindezeket, de a részeg ember mindig őszinte. Másnap nem egyszer próbált hívni és elhalmozott egy csomó üzenettel.

"Sajnálom Puszedli"

" Nekem már nem kell Jaehwa, elengedtem őt"

"Amit tegnap írtam, azt nem gondoltam komolyan. Egy idióta vagyok. Kérlek bocsáss meg!"

Én azonban nem válaszoltam. Hiszen nem tudtam mit írni. Elfogott a bizonytalanság és szomorúság egyvelege. Csupán Taehyungnak írtam vissza akinek feltűnt, hogy a szokásosnál kicsit visszahúzódóbb vagyok és rá is kérdezett, de letudtam annyival hogy fáradt vagyok.

– Vajon melyik legyen az? – kérdeztem magamtól tanácstalanul, amikor már az instant levesek előtt álltam. Nem tudtam eldönteni, hogy a marha, kacsa, vagy garnélarák ízesítésűt vegyem meg, hiszen mind a három ízűt imádtam.

– Szerintem a kacsa ízű a legjobb. – szólalt meg hirtelen valaki mellőlem, így össze is rezzentem. Az illető a fejem mellett a polcra nyúlt és leszedte a kacsás instant levest, majd a kosaramba tette. Megszeppenve néztem először a kosaramban heverő tésztára, majd hátam mögé fordulva az illetőre. Ha lehetett méginkább megilletődtem és még talán a levegőt is félrenyeltem, hiszen az az ázsiai származású srác állt előttem, akit nem egyszer láttam a Westendben a KFC-ben a kassza mögött. Mivel a suli idő alatt elég sokszor mentem be a KFC-be, hogy onnan vigyek haza kaját anyunak és nekem, így a srác egy idő után nagyokat köszönt és szélesen mosolygott rám, amit mindig viszonoztam is. Aztán bejött a nyári szünet, és sokkal ritkábban is mozdultam ki, ezzel egyhuzamban pedig a Westendben is régen jártam már.

– K..köszönöm. – motyogtam, fejemmel biccentve egy aprót.

– Régen láttalak már a westendben. – kezdett bele, egy mosoly kíséretében. – Csak nem meguntad a KFC-t?

– Nem, nem untam meg. – mosolyodtam el én is, zavartan egy szemembe logó tincset a fülem mögé tűrve. – Csak jött a nyári szünet, én pedig inkább otthon tengettem az időmet.

– Á, értem. – mondta, kezével csettintve egyet. – És most mi járatban vagy erre?

– Anyukám leküldött a boltba, hogy legalább ennyit mozogjak. Na meg a sorozat nézéshez is kell valami, így gondoltam veszek pár zacskó levest. És te?

– Én nemrég végeztem a munkával, és úgyis kell otthonra jópár dolog, így jöttem egy kisebb bevásárlásra. – mutatta fel a kosarát, ami jól meg volt pakolva cuccokkal. – Egyébként hogy hívnak? Előbb is meg akartam már kérdezni, csak végül nem jött össze. – nevetett fel zavartan, fekete tincsei közé túrva.

– Lina. – nyújtottam a kezemet felé, egy apró mosolyt eleresztve. – És téged?

– Dongin. – fogta meg a hozzá képest apró kezem, és kezet rázott velem, miközben mind a ketten szélesen mosolyogtunk egymásra. – Nem lenne kedved beülni valahova? – egy pillanatra elgondolkodtam, ugyanakkor mivel nem volt a nap hátralevő részére semmi dolgom és egy kis kikapcsolódásra vágytam, így egy aprót bólintottam.

– De, lenne kedvem.

🖤

– Komolyan szét vagy esve haver. – nézett rám aggódóan Taehyung, amikor bejött hozzám a munkahelyemre. Tény és való, miután nagynehezen sikerült összeszednem magam és bevennem a gyógyszert, felhívtam Taet aki szólt, hogy bejön meglátogatni, hiszen tényleg sokat ittam az este.

– Egy világi barom vagyok. – túrtam nyűgösen sötét tincseim közé, legbelül szenvedve. Lina ezidáig egyetlen üzenetemre sem válaszolt, csupán megnézte. Amikor bejöttem a szalonba, a fiúk is látták rajtam, hogy valami nincsen rendben, de inkább nem kérdeztek semmit. – Leírtam Linának a buliban, hogy még mindig szeretem Jaehwa-t. És most pedig nem válaszol a hívásaimra és üzeneteimre.

– Jeongguk, te tényleg egy barom vagy. – hüledezett Taehyung, combjára csapva egyet. – Ne csodálkozz, hogy nem reagál semmire. Én sem akarnék veled beszélni ezek után.

– Kössz, ez igazán jól esik. – horkantottam fel, meg forgatva szemeimet.

– Te voltál olyan hülye, hogy leírtad neki, hogy még mindig szereted Jaehwa-t. Nem mellesleg az a nőszemély komolyan hazavágott lelkileg és te ennek ellenére is találkozni fogsz vele holnap.

– Mit csináljak, ha egyszerűen nem hagyott békén? – csattantam fel. – Meghallgatom mit akar és kész. Tényleg nem szeretem őt.

– Hát Jungkook.. – merengett el egy pillanatra Taehyung. – Lina nagyon szomorú emiatt, ugyanis beszéltem vele ma nem egyszer és akkor is csak annyit írt, hogy fáradt és azért viselkedik olyan furán.

– Mennyiszer szoktál vele beszélni? – kérdeztem homlokráncolva, miközben éreztem eluralkodni magamon a féltékenységet. Féltékeny voltam arra, hogy Taehyung is rendszeresen beszél Linával, egy nap akár többször is és még videochatelhetnek is.

– Egy nap olyan háromszor-négyszer. – vonta meg a vállait lezserül. – De most nem ez a lényeg. Hagyj neki egy kis időt, hiszen eléggé megbántottad.

– Rendben. – mondtam egy sóhajtás kíséretében, az időközben elkezdett rajzaimat elpakolva, ugyanis közeledett az egy órás szünetem én pedig baromira éhes voltam már. – Megyünk valahova kajálni?

– Aha, ez jó ötlet. – biccentett egyet mosolyogva, majd felállt időközben ő is a székről. Összepakoltam a cuccaimat, majd még egy utolsó pillantást vetve a telefonomra indultunk is el, miközben reménykedtem abban, hogy igaza lesz Taehyungnak.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top