Mit kell tudniuk rólad az olvasóknak?

Nyíregyházán élek, egy neves gimnázium padjait koptatom német tagozaton már harmadik éve. Általános iskolás korom óta előszeretettel olvasok, és a történetek iránti szeretetnek köszönhetően kezdtem el én is a gondolataimat papírra (illetve képernyőre) vetni. A versekkel az egyik barátnőm hatására lett szorosabb a kapcsolatom, és az évek során rengeteg kötetet sikerült beszereznem. Viszonylag átlagos életet élek: az iskolában igyekszem maximumomat nyújtani, szabadidőmben a barátaimmal szervezek programokat, és a hobbijaimról sem feledkezem meg.

Ha volt valami konkrét inspirációja ennek a versednek, akkor mi volt az?

Szerintem a romantikus filmek vagy könyvek kedvelőitől nem áll messze az egy nyár erejéig tartó szerelem gondolata. Számos film öleli fel ezt a témát, és én, mint egy reménytelen romantikus alkat rengeteget fantáziáltam már ilyesmiről. Éppen a nyaramat tervezgettem, amikor eszembe jutott az évek során sokszor elképzelt ideális, két-három hónapig tartó kapcsolat, amire az ember később mosolyogva emlékszik vissza. Az Emlékem című versem témáját ez az általam idealizált elképzelés adta, és ezt próbáltam rímekbe szedni.

Van a versírás mellett más hobbid is?

Az utóbbi időben a versek háttérbe szorultak, mert a karantén alatt megpróbálkoztam a novellák írásával is. Sajnos beláttam, hogy ez nem az én területem, majd egy délutáni alvás meginspirált, és visszatértem a régi szenvedélyemhez: egy még nyolcadik osztályban kigondolt történetet kezdtem el megírni. Egy hónap leforgása alatt sikeresen befejeztem a 25 fejezetből álló 'könyvem', és elkezdtem Wattpadon publikálni. Hetente két részt teszek közzé, és még csak az ötödik fejezetnél járunk, de elégedett vagyok az alkotásommal. Mindig is úgy gondoltam, hogy az irodalom terén ez az én utam, és ezzel kellene alaposabban foglalkoznom, így a verseim az utóbbi időben háttérbe szorultak, de a célom ugyanaz: marandót alkotni.

Emlékszel az első versedre? Ha igen, mikor írtad és miről szólt?

Az első versemet egy szerelmi csalódás ihlette egy évvel ezelőtt. Egy plátói szerelem, ha pontosabban akarok foglalkozni. A vers különlegessége, hogy angolul írtam, és inkább hasonlított egy slamre, mint egy hagyományos értelemben vett versre. Néha visszaolvasom, és nagyokat mosolygok rajta, hiszen az a személy, akinek címeztem, már nem az életem része, de örökké hálás lehetek neki, amiért elindított ezen az úton.

Miért érezted úgy, hogy versekben szeretnéd leírni az érzédeidet, gondolataidat?

Már általános iskolában is a többi gyerekkel ellentétben örömmel tanultam meg a feladott verseket. Ady Endrénél vettem észre először magamon, hogy a Lédával a bálban című alkotása közben kirázott a hideg. Ahogy egyre több verset olvastam, egyre világosabbá vált számomra, hogy pár versszakban annyi érzelmet tud átadni az ember, amennyit csak szeretne. A rímek kihívást jelentenek számomra, a költői eszközök használata sokkal magasabb szintekre emeli a mondandómat. Néhány versem után még én is elcsodálkozom azon, hogy milyen hasonlatok jutottak az eszembe, és utána megkönnyebbül a lelkem. Próbáltam novellákban is leírni, mi játszódik le éppen bennem, de mindig a verseknél kötöttem ki. Számomra ez a legegyszerűbb módja annak, hogy a gondolataimat kiadjam magamból, és kitisztuljon a fejem.

Szeretnél kiadatni verseskötetet a későbbiekben?

Bármennyire is csábítóan hangzik, a válaszom nem. Nagyon szeretek verseket írni, de nem érzem úgy, hogy készen állok megosztani a lelkem darabjait a nagyközönséggel. A jelenlegi Wattpados könyvemet némi átírással és szereplőváltoztatással szívesen kiadatnám, de a verseimet megtartanám magamnak.

Mit tanácsolnál azoknak, akik hozzád hasonlóan versírással foglalkoznak?

Soha ne adjátok fel! Ha nem vagy megelégedve magaddal, akkor írj minél többet! Írj arról, hogy mit nem szeretsz az írásaidban, próbálj meg egy haikut megalkotni, vagy alkalmazz sajátos formákat! Lépj ki a komfortzónádból, és olyat fogsz írni, amire még te sem számítottál. Nem lesz olyan, hogy egy verseddel száz százalékosan elégedett vagy, de ha szereted csinálni, és magadért írsz, akkor már elértél valamit. Ne kényszerből próbálj meg alkotni, és ne érdekeljen mások véleménye!

Mik a terveid a jövőre nézve?

Az esőben ázva csókoltál című Wattpados történetemet teljesen publikálni, valamint a második évadát megírni. Egyre több verssel gyarapítani az erre célra beszerzett noteszomat, és fejleszteni magamat minden szinten. Aztán majd jövőre persze túlélni a végzős évemet idegösszeroppanás nélkül. Nem félek, hiszen a feszültségemet bármikor kiírhatom magamból, és ez egy olyan fegyver, amit senki sem vehet el tőlem. 

---

Köszönjük a válaszokat paynerosalia-nak!