Interjú a "Szörnyek" mindennapjai írójával

Köszönjük az interjút az írnónőnek! (NightmareGale14)

Mit kell tudniuk az olvasóimnak rólam?

22 éves vagyok, de már évek óta írok könyveket. Furcsának hangozhat, de általában zenék és az álmaim adnak inspirációt a történeteimhez, amikből jelenleg 32 várja, hogy végre befejezzem őket.

Az inspiráció ehhez a történethez.

A februári Fantasy Expora szerettem volna pár hosszabb novellát írni, amik a jelenlegi fő regényem univerzumában játszódnak, és párom ajánlotta, hogy írjak egy olyat, ami egy történetbe csomagolva magát a háttéruniverzumot mutatja be. A lényeimet és a természetüket, hétköznapokban adódó problémáikat az emberek előtti lelepleződés utáni időszakban.

Van-e más hobbim?

Cukrászat, amiből a hónapban fogok szakmát szerezni. Igazából ebben is a kreativitás tetszett meg, hogy szép és finom költeményeket tudok készíteni.

Az első történetem.

Nagyon jól emlékszem rá, és pont nem rég vettem elő újra, hogy átdolgozzam kicsit. 14 évesen írtam, és az alaptörténet még mindig a szívem csücske, de mivel akkoriban még kiforratlan volt a technikám, felépítésileg nem sikerült a legjobban.

Miről szól?

Akkoriban nagy Gyűrűk Ura fan voltam, emiatt egy hasonló keretű történetről van szó. 15 faj, mind külön tartományokban élnek egy kontinensen, és az elfektől indul maga a történet. Egy testvérpár indul el, hogy megszerezzenek egy mágikus fegyvert, amivel megelőzhetnek egy világszintű háborút, és út közben rengeteg szövetségest gyűjtenek maguk mellé, majd a háború végeztével átveszik az elesett isteni lények szerepét egy magasabb világban. Hihetetlenül kusza volt maga a történeti szál, mindenfelé szétágazott, majd újra egymásba futottak az események, és a végét csak látszólagosan zártam le, mert egy második részt is terveztem hozzá, ám ez az első három fejezet után megtorpant, és azóta is várja, hogy befejezzem.

Miért ebben a kategóriában írok?

A fantasy mindig a szívem csücske volt, mert elengedhettem a képzelőerőmet, és akár a lehetetlent is kinevethettem valamilyen mágikus megoldással. Ám mivel sosem jeleskedtem a középkori regényekbe illő nyelvezet használatában, átraktam mindent napjaink idejébe, így az urban fantasy lett a fő zsánerem, amibe rendszeresen vegyítek minden mást. Romantikát hetero és más szexualitású karakterekkel, akciót, horrort, thrillert. Egyedül a science fiction marad ki a listából, mert abban egyszerűen nem tudok írni, nincs meg hozzá a tehetségem.

Szeretnék-e kiadni?

Mindannyian szeretnénk olyasmivel keresni a mindennapit, amit imádunk csinálni. Mindennél jobban szeretném megmutatni másoknak a saját világomat, elmesélni nekik a történeteket, amik bennem kavarognak.

Mit tanácsolok másoknak?

Sosem szabad feladni. Ha valaki el is utasít, rossz kritikát ad a könyvedre, ne törjön le. Akinek szánod a történeteidet, azok meg fogják találni, és biztosan imádni fogják. Mindazonáltal sose mondj nemet a fejlődésre, az építő jellegű kritikákat nem szabad kapásból elvetni, mert ha néha fáj is, lehet bennük igazság. Ne félj megmutatni a műveidet a világnak!

Terveim a jövőre?

Továbbra is írni fogok, még akkor is, ha nem tudom végül kiadni a könyveimet, nem szerzek milliós olvasottságot. Nekem ez egy olyan hobbim, amivel sosem tudnék leállni, mert már szerves része az életemnek.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top