Mit kell tudni rólad az olvasóknak?

Szeretem szétválasztani az írós-művészkedős profilom a valóstól, ezért nem szoktam túl sokat elárulni magamról. Néha azért akadnak kivételes alkalmak, mint például most, úgyhogy megpróbálom összeszedni gyorsan, mi az, ami nagyjából jellemez. Egy tizenhét éves, középiskolás lány vagyok, aki az írás mellett szívesen rajzol, fest és persze olvas is. Tipikusan én szoktam lenni az az ember egy társaságban, aki a két végletet képviseli: vagy síri csendben ülök és észrevétlenül mindenkit megfigyelek (ezért sokan, akik még nem ismernek, csendesnek hisznek), vagy folyamatosan beszélek, de akkor olyan sokat, hogy tényleg be nem áll a szám. Általában maximalista vagyok, túlzottan naiv és eléggé szétszórt, ami annak tudható be, hogy folyton jár valamin az agyam. Csak sosem azon, amin kellene. Dióhéjban ennyi.

Honnan jött a Csontok a víz alatt alapötlete?

Nagyon tetszik ez a kérdés, egyedül attól félek, hogy ha pontos választ adok, túl sokat elárulok vele. Egy családi utazás előtt kutatgattam (nem tudom, más is így van-e vele, de én szeretek utánanézni az úticéljaimnak), és az egyik helyi legenda felkeltette az érdeklődésem. Így született meg az alapötlet, de persze azóta már rengeteget változott.

A főszereplőd, Kalena nem igazán hisz a természetfeletti dolgokban. Neked mi erről a személyes véleményed?

Ilyen téren jóval nyitottabb vagyok a főszereplőmnél. Nem mondom, hogy mindent feltétel nélkül elhiszek és természetfeletti-fanatikus vagyok, de szeretek eljátszadozni a gondolattal, hogy "mi van, ha mégis". Régebben például, mikor még eszembe sem jutott írni, jó sokat olvasgattam a témáról, minden cikket kibogarásztam az újságokból, amik ufókról vagy kísértetekről szóltak. Az érdeklődés máig megmaradt, mint az a történeteimen is látszik.

Hogyan alkottad meg a történetben lévő világot?

A karakterek megalkotása mellett ez az egyik kedvenc részem egy fantasy felépítésében. Nem is tudom, valahogy jön magától. Általában egy térképpel kezdek és ahhoz igazítva találom ki köré a világ egyéb részleteit. A korábbi történeteimmel ellentétben a Csontok a víz alatt szereplői nem utazgatnak és kalandoznak annyit (legalábbis hagyományos értelemben véve), ezért eleinte féltem, hogy unalmas lesz. Gyakorlatilag az egész sztori a faluban és a falu melletti erdőben játszódik. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor meg minek a térkép, ezzel pedig vissza is jutunk az egész gondolatmenet elejére: fel lehet építeni vele a főbb helyszínek köré azt a világot, ami nem feltétlenül jelenik meg konkrétan a történetben, de segít, hogy sokkal élőbbé és hihetőbbé tegye azt.

Mit üzennél azoknak, akik most fogják elkezdeni a Csontok a víz alatt olvasását?

Ne hagyják magukat megtéveszteni! De komolyan, ne higgyetek nekem. Aki már olvasott tőlem, az tudja, mennyire szeretek szórakozni mindenféle csavarokkal és váratlan húzásokkal, itt is pontosan erre kell számítani. A sztori fő szála egy rejtély, aminek a kibogozása a cselekmény háromnegyedét mozgatja, de akad benne egy kis oroszos beütés, szép lassan kibontakozó romantika, mágia és hátborzongató kísértetek tömkelege is, úgyhogy remélhetőleg mindenki rábukkanhat valamire, ami tetszik neki. 

Hogyan küzdesz az írói válság ellen?

Zenét hallgatok, mert attól szinte mindig elkap az adott sztori hangulata és megjön a kedvem szövögetni a történetet. Ha ez nem válik be, olvasok, vagy épp írás helyett a karaktereimet rajzolom minden elém kerülő papírfecnire. 

Vannak olyan szerzők, akik inspirálnak téged?

Szerintem engem minden inspirál, ami csak a kezem ügyébe kerül. Az összes történetben, amit olvasok, találok valamit, ami tetszik, és ilyenkor akaratlanul is képes vagyok átvenni egyes elemeket. Ha neveket kellene mondani, akkor Marie Rutkoski és Kerstin Gier stílusát imádom, Leigh Bardugo és Samantha Shannon világépítése fenomenális, Tomi Adeyemi, Sabaa Tahir és Cassandra Clare karakterei pedig iszonyú jól összerakottak, de ez még csak néhány író a sok közül, akik most így hirtelen beugrottak. Szóval igen, tényleg minden és mindenki inspirál.

Mi volt a legjobb tanács, amit az írással kapcsolatban kaptál?

Talán a "mutasd, ne mondd" szabály, mert valóban rengeteget javít az írások élvezhetőségén. Igyekszem alkalmazni is, csak nem mindig sikerül.

Ha beülhetnél egy kávézóba egy tetszőlegesen kiválasztott íróval, ki volna az és miért?

On Sai lenne az, mert szerintem ő a magyar írók egyik legjobbja és az egyik példaképem is. Abszolút egyedi látásmódja és stílusa van, nem beszélve a hihetetlen fantáziájáról. A regényein kívül szoktam olvasgatni mindenféle cikkeit is, és nagyon kíváncsi lennék, milyen lehet vele személyesen beszélgetni. 

Mik a terveid a jövőre nézve?

Elsődleges cél a Csontok a víz alatt befejezése és ha sikerül vállalható állapotba hozni, talán pályáznék is vele a későbbiekben. Ezután egyszer mindenképp szeretnék írni egy fantasy sorozatot, lehetőleg úgy, hogy nem csak az első részt sikerül befejezni. Aztán valamikor jó lenne írni egy posztapokaliptikus történetet vagy egy disztópiát, viszont még elég messzire saccolom a zsánerváltást. Egyelőre inkább elmerülök a fantasy bugyraiban. Nagy álmom a kiadható szint, szóval türelmesen írok tovább, hátha lesz belőle valami.

---

Skira2066 történetét a profilján megtaláljátok.^^