- olyan fura ez. - jelentem ki, miközben a kávémat kortyolgatom.

- túlságosan. - sóhajt nagyot yoongi, majd tekintetét még szigorúbbá változtatva pillant rám. - valamelyik nap meg akartam nézni valamit jimin telefonján. ideadta, de közben üzenete jött jungkooktól és azonnal kikapta a kezemből.

- én nagyon félek, yoongi. - mondom szomorúan, kétségbeesetten.

- hidd el taehyung, hogy én sem vagyok másképp. mind a kettőnk életet megváltoztatták, de tudjuk a közös múltjukat. - magyarázza munkatársam, egyben egyik legjobb barátom, de én most csak értetlenül pislogok rá. - mi az? te nem tudod? - kerekednek el szemei.

- mit kellene tudnom? - kérdem, mire ő idegesen hajába túr. körbenéz, majd mély levegőt véve ad választ a kérdésemre.

- jungkook szerelmes volt jiminbe, csak ő nem viszonozta neki. - mondja, majd mintha egy pillanatra elgondolkozna, de utána folytatja. - néha összejártak, tudod, kielégíteni egymást.

- ezt miért nem mondta el nekem? - fogom azonnal kezeim közé arcom. - neked jimin hogyhogy elmondta?

- nem tőle tudom. - rázza meg a fejét. - hoseok mesélte.