4.rész
-Haver állj már meg baszki!-loholt utánam Michael. Miután mindent megbeszéltünk Rachel szüleivel idegesen hagytam el a házat, ahova egyhamar tuti nem fogom betenni lábamat.
-Michael mi van már?-csattantam fel mikor mind a ketten a kocsiban voltunk.
-Hogy hogy mi van? Még kérdezed? Haver tiszta nem vagy normális! Mióta fogadsz te szót egy csaj szüleinek? A sajátjaidnak nem vagy hajlandó szót fogadni, erre nekik megteszed azt amire kérnek? Nem is kértek. Egyenesen utasítottak!-csapta ki a kezemből a telefonomat, mikor helyette inkább arra szenteltem tekintetemet.
-Mond csak te meghibbantál?-néztem rá hitetlen tekintettel.
-Te. Pontosan te hibbantál meg! Tiszta hülye vagy! Rachel a legjobb barátod volt mikor valószínű, hogy kibírhatatlanabb voltál mint most haver. Mi van veled? Úgy sem fogják megtudni ha segítesz neki visszahozni az akkori emlékeit.-erősködött továbbra is.
-Mikey. Könyörgöm. Fogd be. Rendben? Csak maradj csendben. Ezt elcsesztem. De nem most. Hanem már akkor, mikor oviban megvédtem attól a paraszt Jonathantől.-vertem fejemet a kormányba.
-De..
-Ne. Michael. Majd otthon. De most inkább csak hallgassunk zenét. Oké?
-Hát jó..-sóhajtott fejét megrázva.
Akkor hát induljunk...
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
>Rachel S. szemszöge<
-Hol a fenében lehetnek már..-morogtam idegesen fel alá járkálva.
-Nem tudom Ray, de azt igen, ha megjönnek Michaelt kinyírom. Kezdjük azzal, hogy mi az hogy hagyjuk "Lukecicát"?! Jöjjön csak haza, itt majd egy kész macska várja.-prüszkölt idegesen Mia is.
Nem hiszem el. Komolyan. Ez a második napom menedzserként, erre a két jómadár a négyből már eltűnik. Mindenféle előrejelzés nélkül. Ha valami bajuk esik tuti búcsút inthetek a melónak. Ki fogom nyírni őket. Csak érjenek haza...
-Michael komolyan azt mondta, hogy Lukecica?-kaptam tekintetemet Miára aki gyilkos tekintettel meredt vissza rám.
-Ha még egyszer felhozod ezt a témát téged is lecsaplak.-rázta meg fenyegetően mutatóujját, aztán felordított.-MEGJÖTTEK! Óh Michael Gordon Clifford most nagyon megbánod, hogy anno megkérdeztél, hogy lennék-e a barátnőd.-trappolt teljesen bedühödve a bejárati ajtóhoz.-MICHAEL GORDON CLIFFORD!
Eközben én is odaértem Mia mögé, így éppen elkaptam Luke kuncogását és megjegyzését Mikey felé intézve azt.
-Haver, én mondtam, hogy maradj itthon. Most nem csak Rachel, de az asszonyod is kibelez. Vagy ha életben hagy, minimum 2 ágytorna mentes hónapotok lesz.
-Lucas, fogd be. Vagy szeretnéd ha kitálalnék én Rachelnek?-fordult az égimeszelő felé karba font kezekkel.
-Mit is?-indultam meg feléjük, mögöttem Miával.
-Hogy...
-Hogy milyen jól éreztük magunkat horgászás közben.-vette át a szót gyorsan Luke.
-Mi van? De te utálod a halat!-morgott Michael.
-Na jó. Mi a fene van veletek? Hol voltatok? És hogy jöttetek ahhoz, hogy egy szó nélkül leléptek?! Egész nap azon aggódtam, hogy merre vannak ezek a tökkel ütöttek, hogy mi van ha bajuk esett és még hadd ne kelljen sorolnom. Egész áldott nap a szüleitekkel tartottam a kapcsolatot, hátha jelentkeztek náluk, vagy éppen oda mentetek. Amúgy Mikey imádom anyukádat. Lediktált nekem vagy 6 receptet, hogy azokat csináljam meg. Viszont a te szüleid kicsit furák voltak. Mármint nem azt mondom, hogy nem kedvelem őket, mert ez nem igaz, ugyanis anyukád és apukád is kedves, remek emberek. Khmnemisértemhogylehetegyekkoratuskóafiukkhm.-miközben ezt elhadartam Luke szemei csak úgy szórták rám a villámokat, de esküszöm ki akaródzott.-De mind a ketten úgy beszéltek velem, mint akit más születése óta ismernek. És...
-Állj le.-rázta meg fejét Luke idegesen.-Nem vagyok egy pisis kisfiú, hogy bejelentsem ha lelépek mondjuk úgy egy napra. Főleg nem neked. Az, hogy ez a hülye velem jött sem az én hibám, mert eredetileg egyedül mentem volna, de Ő volt az aki nem tágított. A másik meg, hogy mégis hogy jössz te ahhoz, hogy felhívd az ÉN szüleimet? Semmi közöd hozzájuk és rohadtul nem akarom, hogy bármi is legyen! Világos voltam? Ha nem, biztosíthatlak arról, hogy nem lesz olyan könnyű ez a meló. Még a végén nehogy te is úgy járj mint szegény Doro..-szavaiból csak úgy fröcsögött a tömény gyűlölet amit nem tudtam mire vélni. Hisz nem tettem ellene semmit. És nem is szándékoztam, a jó munkaviszony érdekében. Úgy látszik neki erről más a véleménye.
Szerintem észrevette, hogy szemeimben könnyek gyűltek és pár már le is folyt arcomon.
-Luke komolyan mondom beleépítelek a falba. Kukistól mindenestől. Húzzál befele. Gyerünk.-lépett elém Mia, és kezdte el a ház felé toloncolni Lukeot.
-Ne törődj vele. Megártott neki a tavi levegő.-húzott magához Michael, mikor látta, hogy teljesen eltörött a mécsesem.
-Ugye nem horgászni voltatok?-hüppögtem folyamatosan.
-Jól kijöttök Miával?
-Michael!
-Na annak örülök. Most viszont menj pihenj le. Majd ha szeretnéd felküldöm Miát.-nyomott puszit hajamba.
-Nem kell köszi. Majd holnap találkozunk. Óh és Ashtonéknak légyszi add át, hogy a dalokat csak tegyék el, holnap meg majd közösen meghallgatjuk őket. És készülj fel. Mia megöl, hogy Lukenak azt mondtad "Lukecica". Jó éjszakát.
Mi a fene baja lehet Lukenak velem?
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
>Mia szemszöge<
-Michael. Gordon. Clifford.-csaptam minden egyes szónál mellkason.-Hiányoztál. És aggódtam. Nagyon. Mi a fene történt?-vizslattam arcát.
-Rachel szüleinél voltunk.-hajtotta le színes hajú fejét.
-Mit kerestetek ott? Los Angelesben?-hüledeztem. Hülyék ezek?!
-Luke ismeri Rachelt. És Rachel is Lukeot.-folytatta, de én szokásomhoz híven ismét félbeszakítottam.
-Persze hogy ismerik egymást.
-Nem úgy Már régebb óta. Pisis koruk óta. Csak aztán Lukeék elköltöztek Ausztráliába. Rachel egyszer kiment de elütötte egy kocsi ennek következtében amnéziája lett. Ezért nem emlékszik a Lukeal közös gyerekkorukra. És magára Lukera se. A szülei pedig közölték vele, hogyha bármilyen úton módon összemelegedik Rayel, kicsinálják.-huppant le az ágyunkra.
-De ez akkor is sokkal durvább volt, mint amit megengedhetett volna magának. Sőt..-ültem Mikey ölébe.-De mit szólnál ahhoz, ha egy kicsit kiengesztelnélek? Vagy inkább te engem? Vagy mindenki mindenkit?
-Benne vagyok.-nevette el magát, majd eldöntött az ágyon...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top