Miranda:

- Oké - mondta, miközben lecsúsztam a földre, ő meg felém állt. - Módosítok akkor a játékszabályokon. Hazajössz, és a legkoszosabb lyukot kapod meg, mind addig, amég meg nem tanulsz viselkedni - köpködte a szavakat.
Nem hittem el, hogy ez ő. De aztán hirtelen eszembe jutott, hogy meg akart ölni, szóval simán lehet ilyen.
Hirtelen megfogott és a számhoz érintette a rongyot.
Már nem is próbáltam kiszabadulni, csak sodródtam az árral.
Őszintén már nem érdekelt, hogy mi történik. Igyi úgyis meghalok egyszer. Már nem érdekelt, hogy mikor. (....)

Lassan kinyitottam a szemem, és egy kocsiban találtam magam.
Jobban felülve láttam a sofőrt, aki Alexander volt.
- Nem akarok egy lyukban lenni - csúszott ki a számon a gondolatom.
- Ha most nem tartanám be a szavam, akkor nem vennéd komolyan a legközelebbi ilyen döntésem - nézett rám a visszapillantó tükörből. Már nem tűnt mérgesnek, se idegesnek. Nyugodtak voltak a szavai.
- Komolyan foglak venni.
- Nem, hidd el, hogy nem. De talán majd Dolores kiszabadít és elvisz máshova. - Most gúnyos volt a hangja. Értettem a célzást.
Hátradőlve vártam a végzetem.

Épp az eget néztem, ahol a felhők különböző formákban díszelegtek. Szabadon.
Nagyot nyeltem, és abban a pillanatban Alexander lefékezett.
Egy pillanatra elhunytam a szemem és nagy levegőt vettem.
Nem számítottam erre, hogy ilyen hamar újra itt leszek.
- Szállj ki, és hajolj rá a motorháztetőre - nyitotta ki a felőlem lévő ajtót.
Úgy tettem, ahogy kérte.
Kiszálltam és ráhajoltam a motorháztetőre.
Ő mögém állt, mire ledermettem.
Nem mondtam volna meg, hogy mögém állt, ha nem éreztem volna. Ugyanis a derekát telibe az enyémnek nyomta.
- Mit csinálsz? - suttogtam, de nem tudtam felegyenesedni, mert lenyomta egy kézzel a hátam.

Szép lassan felvezette a kezét az oldalamon, amitől kirázott a
hideg.
Érintése akár olyan volt, mint
a drog. Többet akartam.
Kinyitotta a lábam, és úgy jobban nekem tudta magát nyomni.
Halkan nyögtem egyet.
- Élvezed, mi? - hallottam meg játékos, mégis szigorú hangját.
- Engedj el - motyogtam.
Erre csak erősebben szorította egyik kezével a csípőm, a másikat meg levette a hátamról, és a lábam közé vezette.
- Vagy különben? - kezdte el ruhán keresztük törzsölni az érzékeny pontom. Megint felnyögtem.

Nem is fogtam fel, hogy mit csinál. Már csak annyit éreztem, hogy keze hozzáér a csupasz csiklómhoz.
Még nagyobban nyögtem.
- Ezt akarod, ugye? - morogta, miközben gyorsabban dörzsölt.
- Mond ki! - kiáltott rám.
- Ezt! - nyögtem fel. - Gyerünk! Gyorsabban!
Párat dörzsölt még, mire elélveztem.
Ahogy elért az élvezet, úgy nyögtem fel rögtön.
Lábamat összeszorítva kapkodtam a levegőt.
És ekkor pofoncsapott a gondolat. Megadtam magam.