*JUNGKOOK*

Valami rámnehezedő dolgot éreztem meg mellkasomon. Jó érzéssel töltött el, így még egy kis ideig lehunyt szemmel élveztem az érzést. Kinyitottam íriszeimet, és megpillantottam, hogy az a dolog, aki rám nehezedett, nem valami volt, hanem valaki. Jimin. Apró teste fel-le emelkedett, amikor levegőt vett. Nem csodálkozom, hogy teljes testemet boldogság töltötte el. Mivel nem akartam felkelteni álmából, csak a szemeimet küldtem felfedező útra. Végignéztem feje búbján, ugyanis az arcát nem láthattam, hisz feje pont az állam alatt, egy kicsivel, helyezkedett el. Következö célpontom a puha karjai voltak. Az egyikkel magához ölelt lágyan, ugyanis ereje teljesen elhagyta őt alvás közben, míg a másikkal a bicepszemet fogta. Kis keze szinte csak megpihent a karomon, nem szorította, markolta, simán csak lágyan elterült végtagomon. A látvány mosolyra késztetett, ami hangot is hagyott maga után.

Drága, apró szerelmem az utóbb említett kezecskéjét elvette helyéről, majd arcához emelte és ajkai elé helyezte. Eközben felemelkedett nagyon picit a mellkasomtól, és próbálta kinyitni kis szemeit, amit a felpuffadt arcocskája miatt nem tudott véghez vinni, így lassan, fáradtan visszahelyezte mellkasomra buksiját.

Imádom őt. Imádom, és ezt még senki iránt sem éreztem. Annyira aranyos. Büszke vagyok magamra, hogy nem erőltettem semmit sem, és tegnap magától adta nekem ártatlanságát és ezzel együtt saját magát is. Mostanában sokszor előjön bennem az a jelenet, amikor megütöttem őt, vagy kielégítettem magam vele, amikor ő nem egyezett bele, tehát nem szerette volna. Belül egy hang azt súgja, hogy mondjam el neki, hogy aznap este én okoztam az ájulását, és igazából én nem a megmentője vagyok, hanem az elrablója. De nem tudom megtenni, kockázatos lenne és én nem szeretném elveszíteni őt. Azt mondják, az embert nem lehet megváltoztatni, pedig úgy érzem, Jiminnek sikerült. Őt nem szeretném bántani, nem szeretném ájulásig baszni, nem szeretnék fájdalmat okozni neki. Mégis félek, egyszer elvesztem az agyam, és ami akkor megtörtént, újra meg fog.

Ismét mocorogni kezdett, ezzel kizökkentve gondolataimból. Feljebb emelkedett, majd apró ökleit szemeihez emelte, és dörzsölni kezdte azokat. Egy óriásit nyújtózott, majd kezecskéit szétterítette gyönyörű arcán. Még csukva volt a szeme, valószínű a reggeli fáradsági szakaszán megy keresztül, de olyan boldoggá tesz engem a puszta látványa, hogy azt hiszem, nekem az kimaradt. Annyira imádnivaló. Felemelkedtem és szorosan karjaimba zártam pici testét. Kómásan maga mellé ejtette kezeit, majd mikor már erő szállt belé, viszonozta az ölelést.
- Jó reggelt édesem. - suttogtam mosolyogva.
- Jó.. - húzott közel magához gyengén - reggelt.. - nyöszörögte. Ezt meg tudnám szokni. Ahogy ölel magához teljes erejével, de mégis csak egy lágy ölelés marad, mert nincs energiája annyira mássá tesz. Ezt még sosem éreztem, de nagyon kellemesen hat rám. Meg szeretném tartani. Mind ezt az érzést és drága kicsi szerelmemet is karjaimban.

- Arra gondoltam, - szólaltam meg halkan, nyugtató hangon, hogy a zaj ne bántsa füleit a kábultsága miatt - hogy ma elmehetnénk vásárolni. Megígértem neked már rég, szóval tényleg itt az idő, hogy bepótoljuk. Mit szólsz hozzá?
- Rendben.. - nyöszörögte ismét. Egy lágy, boldogsággal teli mosoly ült arcomra, majd elszakadtam tőle. Gyönyörű arcát kezdtem el szemlélni, amikor ismét megszólalt fáradt, aranyos hangján.
- Ne.. még hagy maradjunk így egy picit. - közeledett ismét, átölelt, majd fejét nyakhajlatomba fúrta, és ott szuszogott halkan. Ahogy ismét a reggeli pozíciónkba kerültünk, csak még boldogabb lettem. Kezemmel hátát kezdtem el simogatni lágyan, lassan. Azt hiszem ismét elaludt.

Körülbelül egy óra pihenés után ismét felkelt, azután megreggeliztünk, felöltöztünk majd elindultunk egy közeli pláza szerűséghez.

Miközben sétáltunk többször is megpróbáltam megfogni Jimin kezét, de eleinte elhúzta. Valószínűleg nyilvánosan még nem mutatta ki, hogy ki is ő valójában. Pár próbálkozás után megkönnyebbült, mikor egy néni a kezünkre nézett és elmosolyodott. Szeretnék Jiminnel valami közös dolgot. Nem tudom, hogy bele fog-e egyezni, de nagyon remélem. Az úton, ahol sétáltunk, sok kis bódé foglalt helyet, ahol különböző édességeket, ajándékokat és szuvenírt lehetett vásárolni. Megláttam egy vattacukros helyet, ami felkeltette az érdeklődésemet, így arra felé kezdtem el vezetni Jimint.
- Jó napot! - köszöntünk szinte egyszerre.
- Sziasztok fiatalok, mit adhatok? - kérdezte az idős bácsi kíváncsian és érdeklődve.
- Egy pillanat. - hátrább húztam Jimint, majd a következőt közöltem vele.
- Kérlek foglald el ott azt a padot. - mutattam egy messzibb helyre, ahol senki sem járkált.
- Miért?
- Hogy legyen hova ülnünk. De kérlek vigyázz magadra odafelé. - bólintott, majd elindult. Életemben nem féltettem még így senkit sem, pedig nem olyan messzire kell mennie.

Visszaléptem a pulthoz, majd amikor megbizonyosodtam róla, hogy épségben oda ért, válaszoltam az eladónak..

Kezemben a szív alakú édességgel közelítettem szerelmem felé, aki háttal ült nekem, szerencsére.

- Megjöttem! - takartam el tenyereimmel szemét, majd lassan magam felé fordítottam.
- Mit vettél? - kíváncsiskodott, majd apró kezeit az enyémre helyezte. Nagyon tetszett a méretkülönbség, csak még édesebbé és ártatlanabbá tette a helyzetet.

Leültem mellé, majd arca elé tartottam az ételt.
- Nyitsd ki a szemeidet! - mondtam boldogan, majd mosolyogva figyeltem, ahogy mancsait szája elé emeli.
- Ez nagyon aranyos, és romantikus. - fakadt ki örömében, majd megölelt.
- Próbálok egyre jobb és jobb lenni hozzád, hogy megérdemeljem a szereteted.
- De hát te már régóta megkaptad.
- Igen, - pusziltam homlokon - csak nem mutattam ki, hogy mennyit is jelentessz nekem.

Lassan kezdtük el fogyasztani a finomságot, ezzel láthatóan boldoggá téve Jimint.

Leszakított egy darabot a vattacukorból, majd szájába helyezte. Az édesség túl nagy volt, így egy kisebb rész száján kívül maradt. Közelebb hajoltam, megfogtam tarkóját, majd a vattacukrot kezdtem el szétteríteni csókjaimmal ajkain. Egy kis ideig ledermedt, majd ő is beszállt a játékba. Egymás ajkait faltuk a finomsággal együtt, ami csak még édesebb ízt adott csókunknak. Azt hiszem, ettől a perctől kezdve a vattacukor lesz a kedvenc édességem, persze csak Jimin után.

Ajkainkba teljesen beleívódott az édes íz. Elhajolva egymástól megláttam, hogy zavarba jött. Az a kis ártatlan arc piros színben pompázott. Ennél aranyosabb látványt még sosem láttam. Magamhoz húztam gyenge testét, majd szorosan tartottam karjaimban. Örökké védeni fogom. Ha én meg is halok, akkor is vigyázni fogok rá a mennyből. Sosem fogom egyedül hagyni, bármi is történjék. Nem tudom, hogy ez a gondolat miért jutott eszembe, de egy nagyon fontos személlyé vált az életemben, tudom.

Ezelőtt sosem gondolkodtam ilyeneken. Megvédeni valakit, valakit szeretni, félteni és aggódni miatta? Ismeretlenek voltak számomra ezek a kifejezések mindeddig. Sosem veszíthetem el őt.

Jimin már vagy az ötödik ruhát húzhatja fel, de én már meguntam a várakozást. Mindig olyan kevés ideig mutatja meg magát, amikor elkészül, de azt megelőzi egy legalább tíz perces öltözködés és dilemmázás, hogy most ki jöjjön-e, vagy sem, mert nem érzi magának a ruhát. Pedig rajta minden gyönyörűen áll, hiába mondom neki, nem hiszi el nekem.

- Jungkook.. - hallottam meg kétségbeesett hangját a fülkéből.
- Tessék szívem.
- Be tudnál jönni egy picit? - kérdezte aggódva. Mintha tudná, hogy erre vágytam már percek óta.

Mielőtt elhúztam volna a függönyt, megbizonyosodtam arról, hogy biztos senki nem járkál rajtam kívül a folyosón. Még az kellene, hogy valaki meglássa a gyönyörűségemet. Ez önzőség? Naná, hogy az.

Besétáltam mellé, majd helyet foglaltam a kis padon, ami a fal előtt helyezkedett el. Egy bő, fehér pólót viselt, ami nagyon jól állt rajta, akár csak az enyém.
- Nem tudom, hogy ez hogy néz ki rajtam. Szerinted? - fordult körbe, majd beletúrt hajába.
- Nagyon tetszik. - néztem végig rajta, majd szemeimet lábain tartottam.
- Tetszik? - jött közelebb, majd beleült az ölembe. Beletúrt hajamba, majd nyakamat kezdte el szívogatni és csókolgatni.
- Nagyon tetszik. - engedtem ki hangomat halkan. Csípőjét mozgatni kezdte tagomon, amire egy nagyot sóhajtottam. Megkérdezhetném, hogy mégis mit csinál, de felesleges lenne, hiszen pontosan tudom a választ. Csak ő nem gondolt bele abba, hogy egy fülkében, azon kívül egy boltban vagyunk.

Csípőjére fogtam, de nem volt erőm rámadkolni, így csak hagytam, hagy mozogjon fel-le, előre-hátra testével együtt. Olyan ingereket váltott ki belőlem, amiket tudom, hogy ő is szeret.

Kezeimet pólója alá vezettem, majd combjától ujjhegyeimmel felfelé kezdtem el haladni testén, közben oldalán gyűrtem egyre feljebb az anyagot, majd eldobtam azt.

Lepillantottam, mikor megláttam egy vörös anyagot.
- Váhrjh! - ziháltam, majd ő lassított. - Áhllj odah! - mutattam magam elé, majd vártam, hogy leszálljon rólam. Az a vörös anyag, egy tanga volt. - Ezt a sorok közül hoztad? - mutattam az említett textilre, mire karjait összekulcsolta hátul, és bólintott egyett. - Fordulj körbe! - utasítottam, majd hátra dőltem.

Tette amit mondtam. Mikor bemutatta kis produkcióját, mélyen, szenvedéllyel telve szemeimbe nézett, közelebb jött, majd négykézlábra helyezkedett előttem.
- Csapj rá! - tolta közelebb fenekét hozzám, mire én leállítottam.
- Nem foglak megütni.
- Azt mondtam csapj rá!! - kiabált rám hangosan. Láttam a vágyat és a tüzet szemeiben. - Most én kérlek meg rá, tehát kérlek ne gondold azt, hogy ezzel bántassz engem. - tolta ismét közelebb hozzám gömbölyű felét.

Felemeltem kezemet, mikor megszólalt,
- Várj! - nyúlt tenyerem felé, majd egy csókot nyomott rá. - Te is csókold meg! - utasított, majd szót fogadva tettem, amit kért.

Visszafordult, majd a szönyegbe markolva várta az ütést.

Rácsaptam gyengén.
- Erősebben! - suttogta ajkain keresztül.
Egy jóval nagyobbat és erősebbet csaptam, mire előre billent és jobban belemarkolt az anyagba.
- Élvezdd te is, Jungkook.
- De..
- Nyugodj meg, nem fogsz ártani vele.

Ütöttem egy mégnagyobbat, mire lábai nagyobb terpeszt alkottak. Jött a következő.
- Ahhh.. - engedte ki bársonyos hangját Jimin. - Még! - adtam egy nagyobbat, mire mégjobban előre billent. Egyre nagyobbak voltak a csapások és a csattanó hangok, amit bőrünk találkozása okozott.
- Mmmm.. - adta ki a következő hangot Jimin, mire már nem bírtam tovább, és felemeletem a földről.

A padra térdeltettem úgy, hogy velem egyirányba nézzen, ezáltal feneke szinte azonnal tagomhoz ért. Ledoptam a pólómat, majd vissza dőltem.
- Csinálhd! - kiáltotta el magát élvezetesen, mire félig lehúztam a tangát, majd tagomat bejáratához dörzsöltem. Közben szájába nyomtam ujjaimat, amin ő bő nyállal dolgozott. Mikor már eléggé nedvesek voltak az ujjaim, beledugtam az egyiket járatába.
- Többeht!! - nyögte hangosan. Eleget téve élvezetének belenyomtam a második, majd azt követve a harmadik ujjamat is. Nem sokáig engedtem, hogy élvezze, így hamar kihúztam belőle hosszú testrészeim, majd a tagomat toltam belé tövig.
- AHHHHhh.. - fogtam be száját, fájdalma és élvezete kiengedése közben.
- Vigyázz, mert boltban vagyunk! - suttogtam fülébe, majd elkezdtem benne mozogni.
- Mm-mm-mm-mh.. - élvezte ki élvezetét szakadozva, ami engem csak gyorsabb tempóra kéztetett.

Egyik kezemmel a falnál tartottam magam, míg a másikat tagjához vezényeltem és gyorsan kezdtem el verni értékét.

- AHHPUHCIIH!! - nyögte, mire nyakához hajoltam, és azt keztem el szívogatni és csókolni.

- Hhagy-csih-nálh-jahm-éhn! - suttogta, miközben feje elvesztette tartását, így teljesen lebukott.

Kihúzódtam belőle egy pillanatra, addig, míg ölembe ült, majd vadul kezdett el mozogni rajtam.
- Ahh.. Jihminn! - nyögtem mint egy állat. Tagjára fogtam, és csak úgy, mint az előbb, intenzíven kezdtem el dolgozni rajta.
- Ahh-
- Ahhh... - nyögtünk egymás szájába, majd mikor már mind a ketten közel voltunk, összekulcsoltuk szabad kezeinket, és úgy élveztünk el.

- Azt a kurva Jungkook! - szólalt meg a rajtam pihenő, mire én egy csókot nyomtam ajkaira. Lecsúsztattam kezemet az anyagra, mire ő követni kezdte ujjaimat szemével.
- Megvesszük. - súgtam fülébe, mire teljesen megremegett.

Ismét bementünk egy boltba. Vettünk pár ruhát, majd megfogtam Jimin kezét, és kifelé kezdtem el húzni a helységből. Lassan már öt órája itt vagyunk, és mászkálunk össze vissza.
- Hova megyünk?
- Egy helyre, ami tetszeni fog. - mosolyodtam el, majd gyorsabbra vettem lépteimet vele.
- Várj! - engedtem el kis kezét, majd a háta mögé álltam és eltakartam a szemét. Bevezettem a boltba, ahonnan a vásárolgatásunk közben megrendeltem két dolgot.

- Kinyithatod. - vettem el a kezemet szemei elől.
- Jungkook.. - tette pici mancsát a pultra - ezek mik? - nézett rám csodálkozva.
- Karkötők. Gondoltam tetszenének, így megvettem.
- Ezek nagyon szépek. - felemelte a neki szánt részt, majd olvasni kezdte a belevésett írást. - "Örökké szeretni foglak, Jungkook." - olvasta fel hangosan, majd mosolyogni kezdett. Felhúztuk, majd kezem felé nyúlt. - És a tiédbe mi van írva? - kereste az írást, de nem találta.
- Azt szeretném, hogy majd te üzenj nekem valamit benne, ami majd mindig boldogsággal tölt el, mikor ránézek. - húztam közel magamhoz.
- Köszönöm! - fúrta fejét mellkasomba.
- Én köszönöm! - azt, hogy létezik, és nem hagyott el. Nagyon sokat jelent nekem.

Kifizettük a karkötőket, majd megragadtam a kezét, és úgy kezdtünk el sétálni ki az épületből.

Nagyon sok mindenről beszéltünk. Eddig nem annyira mesélt magáról, de most megnyílt nekem. Már egy ideje csak némán ballagunk egymás mellett, és eszembe jutott, hogy mit tett értem aznap. Ő oda adta magát nekem, könnyek közt. Ezt nem hagyhatom köszönöm nélkül. Félek, hogy a szót "köszönöm" nem érezné át, ezért mást találtam ki.

- Szerelmem! - szólítottam meg a mellettem sétálót.
- Hm? - emelte fel rám a fejét.
- Éhes vagyok.
- Van a közelben egy bo..
- Nem. Jimin, én éhes.. - pillantok le gyorsan tagjára, majd vissza rá - ..vagyok.
- De..
- Nagyon, éhes vagyok. - hangsúlyozom ki a szavakat. Nem tehettem róla, a perverz fantáziám ismét útat tört magának. Körbe nézett, majd megragadta a karomat és egy pad felé kezdett el húzni. Okos, itt senki sem láthat minket, hisz a bokrok eltakarnak. Hálát adok annak az embernek, aki ezt a padot ide tervezte és teremtette.

Jimin leült a tárgyra, majd maga mellé húzott. Ajkaimra tapadt, mikor leállítottam. Félretoltam magamtól, látszott, hogy nem ért semmit sem.
- Jimin, meg szeretném hálálni, hogy aznap oda adtad magadat nekem. Mindent megtettél azért, hogy ez jól süljön el. - lassan lecsúsztattam kezemet combjára, majd izgatni kezdtem férfiasságát. - Nagyon szeretlek Jimin, és azt szeretném, hogy ezt tudd. - nyakhajlatához hajoltam, majd ostromolni kezdtem a bőrét.
- Jungkookhh - szólalt meg halkan.
- Hmm? - kezdtem szívni nyakát.
- Ahhf.. - szisszent fel, mire rámarkolt kis kezeivel a pad oldalára.
- Nyilv.. ahh.. - szakította félbe mondatát nyögése.
- Tudom édesem, de meg szeretném köszönni, hogy aznap oda adtad magad, mégha egy ilyen helyen, ilyen formában is. - súgtam ajkaira, majd egy csókot nyomtam lehelletem helyére. Tudtam, hogy ez nem a legromantikusabb jelen pillanatban, de tudtam, hogy jól esne neki is.

Letérdeltem elé, majd kigomboltam nadrágját. Kis kezét az enyémre tette, de összes ereje elveszett testéből, így nem tudott megállítani.

Nemességét kezembe fogtam, majd csókokkal kezdtem ellepni.
- Mmh.. - fejezte ki élvezetét.
Bekaptam teljes hosszát, majd finoman kezdtem el mozogatni fejemet.
- Ohlyann meleghh!! - suttogta, odafigyelve hangjára.
- Tetszik, édesem? - hajoltam félre a kérdés erejéig.
- M-mmh - imádom ezt a hangot. Gyorsítani kezdtem tempómon, mikor fejemre fogott.
- Mindjhahh.. - tenyeremet kezére helyeztem, és mozgásra késztettem végtagját. Ő le akart állítani, de neki is tetszett az egész, így muszáj volt alávetnie magát az érzéseinek.
- Ohh.. basszahmeghh!! - ordított fel, majd hajamba mart, ezzel erősebb tempót diktálva nekem.

Éreztem, ahogy megremeg, így kezeimet a combjára vezettem és masszírozni kezdtem a testét.
- Ahh Juhngkookh!!! - ordított fel ismét, majd a számba élvezett.

Kicsi mellkasa fel le emelkedett gyors tempóban. Megnyaltam a számat, majd egy puszit hagyva értékén visszabújtattam eredeti helyére, és leültem a padra.
- Tényleg köszönöm, Jimin!
- Éhn köhszönöhm! - hajtotta fejét erőtlenül vállamra. Egy picit még pihentünk, majd elindultunk haza, kézenfogva.

Fáradtan hazaestünk, majd a szobánkba siettem és szétterültem az ágyon.
- Nem nem! - mondogatta Jimin aranyos hangon, majd rámfeküdt. - Te most jössz velem fürdeni. - símított félre egy tincset hajamból.
- Álmos vagyok. - nyöszörögtem.
- De nem aludhatsz koszosan.
- Miért, akkor már nem fogsz szeretni?
- Meglehet.. - tette kezét álla alá, gondolkodást színlelve. - Gyere velem fürdeni, Ahpucihh. - nyögte a szó végét.
- Ne hívj így. - sütöttem le tekintetemet.
- Tessék? - jogosan értetlenkedett.
- Csak ne hívj így. Eszembe juttatja, hogy milyen voltam veled. Ne haragudj Jimin.. - fordultam el teljes testemmel.
- Hé.. - fonta körém apró, puha kezeit. - Nem haragszom. - tudtam, hogy most ezt érzi, de legbelül okoztam neki egy lyukat, amit nagyon nehezen tudok majd csak összeforrasztani. Be kell bizonyítanom, hogy tényleg szeretem őt.
- Mostantól hívj Jungkook-nak. - fordultam vissza, majd mélyen szemeibe néztem.
- Biztos ezt szeretnéd? - tette kezeit az arcomra.
- Igen. - bólintottam, hogy mégjobban fokozzam a válaszom súlyát.
- Rendben. Jungkook, eljössz velem fürdeni? - kérdezte ismét aranyosan, mire mosolyra húzódtak ajkaim.
- Igen, szerelmem. - nyomtam egy csókot puha ajkaira.

Lassan levetkőztettem Jimint, majd ő is véghez vitte ezt rajtam. Olyan kicsi és aranyos, ami nagyon tetszik benne. Nagyon jó lelke van, és én ezt aznap megrontottam.

Miközben agyaltam, ő már meg is engedte a vizet, és beállt a tus alá.
- Gyere. - nyújtotta apró mancsát felém. Belehelyeztem az enyémet, majd beálltam én is a helyiségbe.

- Gyere közelebb! - súttogtam a szavakat, ő viszont végrehajtotta, amit mondtam. Átkaroltam meleg testét, mire ő is karjaiban tartott. Nyomtam egy puszit feje búbjára, miután ő felemelte azt.

Biggyezteni kezdte párnáit, majd csücsörítő alakká formálta őket.
- Hiányoznak az ajkaid. - suttogta. Lehajoltam hozzá, majd egy érzelmes csókot hagytam puha száján. - Még. - suttogta ismét, mire nyújtózni kezdett. Felkaptam combjánál fogva, majd a csípömhöz toltam testét. Körbefont lábaival, majd falni kezdte ajkaimat.

Annál jobb érzés nincs, ha Jimin szeretettel és élvezettel csókol téged a zuhany alatt. Miket beszélek? Más honnan tudhatná milyen ez az érzés, ha Jimin csak az enyém.

Felöltöztünk, majd menyasszony pózban bevittem a szobába. Óvatosan letettem, majd egy csókot nyomtam homlokára. Bebújtam a háta mögé és átkaroltam.
- Mmh.. - nyöszörgött, majd megfordult kezeim között. Fejét a mellkasomba fúrta, közben átölelt és szorosan magához húzott, egyre közelebb. Én is így tettem.
- Nagyon szeretlek, Jimin. - suttogtam, de választ már nem kaptam, nagyon álmos lehetett, mert idő közben elaludt.

_______________________________________
Sziasztok, remélem tetszett nektek a rész!☺️

Közölni szeretném veletek, hogy lesznek olyan hetek, amikor nem tudok majd részeket hozni. :( Sajnos nincs időm, és nem tagadom, sokszor erőm és kedvem sincs írni. :/ Viszont nem szeretném abba hagyni a könyvet, ezért annyit kérnék tőletek, hogy legyetek egy kicsit türelmesek. Köszönöm a vote-okat és azt, hogy olvassátok a könyvet! Legyen nagyon szép napotok. <3