▪Tizenegy▪
Időérzékemet teljesen elvesztettem ahogy YoonGi ölelt és ringatott miközben megállás nélkül sírtam. Szerettem Hoseokot, de amit most tett, az megrémített. Nem ilyennek ismertem és ez fájt.
- Shh.. TaeTae itt vagyok. Nem kell félned - simogatta hátam hyungom - Nem hagyom, hogy bántson.
- K-köszönöm.. hyung.. - szipogtam és mellkasába bújtam még jobban. Megnyugtató volt a közelsége, nem akartam elengedni.
Kintről kiabálás hallatszott be a szobába amitől szívem összeszorult. Ezek után biztos, hogy nem engedik a közelembe Hoseok hyungot de nem is bánom. Féltem tőle, nagyon is.
- Ha gondolod aludhatsz nálam ezentúl - tolt el magától YoonGi hyung mire szemeim felcsillantak.
- Szabad?
- Ne hülyéskedj, ezek után ez nem kérdés - bólogatott megerősítve mondandóját én pedig az örömtől a nyakába ugrottam. Eldőltünk az ágyon de továbbra is csak szorongattam és folyamatosan vigyorogtam - Taeh.. megfojtasz - nevette el magát mire elengedtem és rámosolyogtam.
- Köszönöm. Nagyon szeretlek hyung - bújtam hozzá ismét.
- Mi? - feszült meg egy pillanatra nekem pedig leesett, mit is mondtam.
- V-vagyis.. mint.. testvért. Igen.. természetesen mint testvért és barátot.. - néztem zavartan szemeibe ahol bánatot láttam. Megint megbántottam.. ha tudnám, mivel. Szomorúan sóhajtott egyet majd felkelt az ágyról.
- Szedd össze a cuccaid, csinálok helyet a szobámban - motyogta orra elé és kisétált. Ez nem lesz így jó..
Sóhajtva szedtem össze pár ruhát, az ágyneműmet és a fontosabb cuccaimat. Majd később átviszem a többit is, pár nap alatt csak átcuccolok.
Ahogy kiléptem a folyosóra egy ideges NamJoont láttam leszaladni a lépcsőn, nyomában JungKookkal és Jiminnel majd lentről ismét kiabálás szűrődött fel, amit már nem bírtam ezért mihamarabb siettem hyungom szobájába. Ahogy beléptem, az említett az ágyán feküdt arccal az ajtó felé. Halkan csuktam be magam mögött a nyílászárót és paplanomat és párnámat ugyan oda terítettem le, mint legutóbb.
- Ha a földön mersz aludni, kicsinállak - morgott a szőkeség mire felé fordultam és megálltam az ágya mellett. Szemeit továbbra is csukva tartotta, úgy ragadta meg csuklómat és rántott le maga mellé. Félig ráestem de nem úgy tűnt, mint akit ez zavart volna.
- YoonGi..
- Kuss és pihenj - ölelte át derekam és húzott magához így fejemet mellkasába temettem és mélyen beszívtam illatát majd elmosolyodtam.
- Hyung, hogy tudsz te ennyit aludni? Lassan kész az ebéd, nem feküdhetünk itt egész nap - kuncogtam el magam a végére.
- Nem érdekel - mélyítette el hangját de percek múlva megadta magát és felült - Aish.. jó. Akkor mit akarsz csinálni?
- Bármit, aminek nincs köze Hoseokhoz.. - suttogtam magam elé miközben én is felültem.
- Mit szólnál - emelte fel fejemet államnál fogva - ha elvinnélek Aileehoz?
- De.. ő a barátnőd..
- És? Szívesen megismerne téged, ne aggódj - mosolyodott el majd felállva felhúzott engem is és szorosan megölelt - Na gyere, öltözz.
Kezembe nyomott pár ruhadarabot azok közül amiket áthoztam majd lazán kezdett átöltözni. Szájtátva figyeltem lapos, enyhén izmos hasát ami tökéletesen illett fehér bőréhez.
- Berepül a légy, Taehyung - nevette el magát és elém lépve becsukta számat majd pólómat kezdte lefejteni rólam - És az öltözködés sem megy, ahogy látom.
Zavaromban nem tudtam mit kezdeni magammal, ezért csak hagytam, hogy leszedje az anyagot felsőtestemről. Ledobta pólómat az ágyra és ujjaival végigsimított mellkasomtól egészen alhasamig majd a nadrágomat szedte le rólam. Beharapott ajkakkal nézett végig minden egyes porcikámon.
- Baszki Tae.. kurva szép tested van.. - motyogta maga elé és nyelt egy nagyot, majd becsukta szemeit és nagyot sóhajtva tért vissza szekrényéhez - Öltözz!
Tettem amit kért, magamra rángattam a kikészített ruhákat majd kiszaladtam a fürdőbe, hogy fogatmossak és a kócos madárfészkemet is rendbe szedjem. Nem akarok csalódást okozni és azért az első találkozónkon normálisan kéne kinéznem. Sikeresen végződött a hadművelet így vigyorogva léptem ki a fürdőszobából a folyosón pedig YoonGiba ütköztem.
- Mehetünk TaeTae? - válaszként csak bólintottam mire megfogta kezem és így húzott ée a lépcsőn egyenesen a nappaliba - Srácok, bocs, de elmentünk. Majd jövünk.
- Hová mentek? - nézett ki a konyhából Jimin majd mikor ránk nézett egy elég fura pillantással ajándékozott meg minket. Kérdőn vontam fel szemöldököm mire összekulcsolt ujjaink felé bökött. Azonnal kirántottam kezem YoonGi mancsából és lehajtott fejjel pásztáztam a padlót.
- Aileehoz.
- Ha jöttök hazafelé, hívjatok fel - kiabált ki szintén a konyhából eomma.
- Jó. Na gyere Tae - ragadott karon hyungom. Intettem Jiminnek aki mosolyogva intett vissza és már el is tűnt.
Cipőinket felhúzva kaptunk magunkra még egy-egy vékony dzsekit és kiléptünk az utcára, majd szájmaszkjainkat felvéve indultunk el.
Ahoy guys,
Eehhj, de lapos..
Na mindegy, ez rip.
❤
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top