Tegnap iszonyatosan izgultam, hogy a fiúk mit tesznek majd Kook-kal, de hála legyen érte egészben visszakaptam. Ám Jungkook sem mondta el, hogy miről volt szó, csak megnyugtatott, hogy minden rendben van. 
Én pedig úgy voltam vele, hogy nekem addig mindegy, amíg nem verik össze, vagy nem okoznak benne kárt. Biztos van oka, amiért nem mondtak nekem semmit, én pedig tiszteletben tartom a döntésüket.

Ma volt a ,,szívjuk egymás vérét" első napja, ami nehezebben ment, mint gondoltam. Reggel direkt kivívó ruhákat ráncigáltam magamra, ami mondjuk nem csak Kook tekintetét vonzotta, hanem majdnem minden hímneműét. Nem zavart, kurvára leszartam, szinte lepergett rólam minden. Kedves nőtársaim irigykedő pillantásokkal illettek, és miután elhaladtam mellettük összefordulva sugdolóztak rólam, ami igazából megtisztelő. Nem? Van egy egész rajongó táborom, ami azért valljuk be, nem kis dolog. Az már végülis más kérdés, hogy utálnak, mint a szart, de sajnos ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni. Meg nem is akarok.

Ma is sok óránk volt, és tele voltunk gyakorlatokkal, ami kicsit lefárasztott nap végére, de ennek ellenére is jó kedvem volt, ugyanis Kook-on tényleg láttam, hogy szinte megölöm a kinézetemmel, én pedig ennek nagyon örültem.

- Szia, ChaeYeon - futottam bele MyungHoon-ba.

- Szia - köszöntem neki vissza - Miújság? - kérdeztem csípőre téve kezeimet.

- Képzeld - csillantak fel szemei - Kibékültem a barátnőmmel - újságolta el a nagy hírt.

- Ez de fasza - mosolyodtam el őszintén - Ezt örömmel hallom - bólintottam egyet.

- Kösz. Na és hősünkkel mi van? - vonta fel fél szemöldökét óvatosan.

- Minden oké - biccentettem boldogan.

- Helyes - mosolyodott el ő is - Most viszont rohanok, még van egy kis dolgom. Örülök nektek - intett egyet.

- Szintén - szóltam utána. 

Én is tovább mentem, ugyanis egyenesen a barátom  szobájába tartottam. Tökre furi ezt mondani, de így van. A ,,barátom"... Húú.

Hogy hű maradjak a már hagyománnyá vált szokásaimhoz, most is kopogás nélkül mentem be. 

- Holá - köszöntöttem a férfit, aki valószínűleg a fürdőben volt, majd lerúgtam magamról a cipőmet, és az ágyra ugrottam, ami természetesen nem volt bevetve. Szétnéztem a helyiségben és összeráncolt szemöldökkel vizslattam körbe.

- Hallod, nem azér', de rohadt  nagy mocsok van itt. Mikor takarítottál utoljára? Vagy egyáltalán volt... - kezdtem bele, de nem tudtam befejezni, mert Kook kijött a fürdőből. Igen, ezzel semmi probléma nem lett volna, ha nem egy szál törülközőbe csoszog ki. Elakadt a szavam és nagyjából a vérem is megfagyott. Tökéletesen látszott a V-vonala és a kigyúrt felső teste, a tetoválásaival együtt, amikért én oda meg vissza voltam. Természetesen tudtam, hogy direkt csinálja.

- Biztos voltam benne, hogy jönni fogsz - vigyorodott el pimaszul, láthatóan élvezve, hogy most én vagyok az, aki nem jut szóhoz. Megköszörültem a torkomat, és megráztam a fejemet, majd vettem egy mély levegőt. 

- Én meg felkészülhettem volna - motyogtam inkább csak magamnak.

- Na de azért te sem panaszkodhatsz - nézett rám felháborodottan - Ahogy ma megjeletnél -mutatott rám - Short, meg testhez simuló body - csóválta fejét.

- A győzelemért mindent - vontam vállat karba tett kézzel.

- Valóban? - vonta fel fél szemöldökét.

- Készülj fel, Jeon Jeong Guk - szólítottam teljes nevén - Nem tudhatod, hogy mivel rukkolok még elő - vontam vállat magabiztosan.

- Jaj, kislány - csóválta fejét Kook - Veszíteni fogsz - mosolyodott el.

- Ne ábrándozz kicsim - forgattam szemeimet - Bizonyított tény, hogy a nők jobban bírják - közöltem vele.

- Meg látjuk - bólintott egyet. 

- Meg bizony - bólintottam egyet. 

Jungkook elnevette magát, majd oda sétálva elém megállt. Nyeltem egyet, ugyanis pont egy vonalba kerültem ágyékával, és gondolataim kissé elkalandoztak. A férfi mosolyogva lehajolt, megtámaszkodott az ágyon és felém hajolva megcsókolt. Én ösztönből majdnem elkezdtem tapperolni a mellkasát, de helyette inkább nyaka köré fontam kezeimet és bele túrtam hajába. 
Fuhh, nehéz lesz ez az egy hét...

____________

Jungkook-kal kurvára jól szórakoztunk, tényleg minden nap húztuk valamivel egymás agyát, és mindig rohadt nehéz volt, hogy ne érjünk egymáshoz. Bár azért kiváncsi voltam, mi lesz, ha mind a ketten nyerünk? Mert erről egy szót sem mondott Kook, már pedig ez is benne volt a pakliban, természetesen.

Már csak két nap maradt a hétből, és keservesen, de azért haladunk. Bár hozzá kell tennem hogy iszonyatosan nehezemre esett, hogy ne érintsem meg a testének bármelyik részletét. Hivogató volt a teste, még ruhán keresztül is, hát még amikor nem volt rajta csak egy boxer. Na akkor falnak tudtam volna rohanni. Érezni akartam izmos hasfalát tenyerem alatt, ahogy végig húzom rajta ujjaimat.
Na de ő is szenvedett rendesen. Néha reflexszerűen fenekem felé vezette kezét, de a levegőbe mindig megállt, és vissza tette őket a derekamra (ez megengedett volt). 

- Hallod - néztem rá, miközben kibontottam a szendvicsemet, amit otthon csomagoltam. Szünet volt és előzetesen megbeszéltük Kook-kal, hogy találkozunk és együtt töltjük azt a pár percet - Mi van, ha mindketten kibírjuk? - vontam fel szemdölököm.

- Nem lesz olyan - rázta meg a fejét sejtelmesen mosolyogva.

- De ha még is - forgattam szemeimet.

- Hát - gondolkodott el - Akkor - lépett egyet közelebb - Azt hiszem akkor kvittek leszünk. Én is kényeszetlek téged, te is engem - nyomott egy puszit a homlokomra, mire nevetve bólintottam egyet.

- Jó - egyeztem bele mosolyogva. 

Oké, azt hiszem, hogy nem fogom kibírni... 

___________________

Hi everyone! ^^ először is; önreklám.
Publikáltam az új könyvemet, az is egy Jungkook fici, kicsit klisés, de néha ilyen is kell. Az a címe, hogy Álarc Mögött. Ha gondoljátok, csekkoljátok le ^^

Remélem tetszett ez a rész is. Már csak egy rész van hátra, és jön a második évad. Bárkinek bármi tipp a címét vagy tartalmát illetően? 👀

Legyetek jók és vigyázzatok magatokra! 💜

Az új könyv:

~Zsuni~