•Huszonharmadik•

- Miért vagy tele kék foltokkal? - biccentett lábaimra Kook, amikor a pizzás dobozzal a kezemben mentem vissza.

- Rémlik még a tegnap? - vontam fel fél szemöldököm.

- Ja, vágom - esett le neki.

- Szerintem rohadt mérgesek - utaltam az Északiakra.

- Hát előfordul - vont vállat unottan.

- Újabb két emberükkel végeztünk - néztem vissza rá, miközben a konyhába mentem két tányérért.

- Ezzel csak szívességet tettünk nekik - szólt utánam, mire halkan elnevettem magam - Két fasszopóval kevesebb - tette hozzá.

- Ja, csak lehet ők nem így gondolják - forgattam szemeimet.

- Az már nem a mi problémánk. 

Neki láttunk az egészségtelen kaja elfogyasztásának, miközben a tévét néztük. A fejem tele volt kérdésekkel, amiket fel akartam tenni a mellettem ülő férfinak. Én a fotelban ültem, ő pedig a kanapén foglalt helyet. 

- Egyébként... - kezdtem bele - Miért kerültél ki a Halottak közül? - néztem rá érdeklődve, miután bele kortyoltam a kólámba.

Kook sóhajtott egyet, bele túrt a hajába, majd rám vezette tekintetét.

- Mert nem teljesítettem jól egy feladatot - fogta rövidre.

- De mit? - vontam fel a szemöldököm - Nem mentél el egy küldetésre, vagy mi? - ráztam meg a fejemet.

- Nem, ez egy kicsit másabb - gondolkodott el a plafont bámulva.

- Nem akarod elmondani? - nyaltam meg a számat az utolsó falat után.

Jungkook ismételten élesen beszívta a levegőt, majd szemeimbe nézett.

- Nem elégítettem ki MiRa szexuális vágyait - közölte velem. 

Mázli, hogy már nem ettem, mert tuti, hogy megfulladtam volna benne, vagy egyszerűen kiköptem volna.

- Az a kurva - csattantam fel, mire a férfi elnevette magát - Mi a faszt képzel magáról? Majd pont őt fogod megdugni, nem? Hát hogyne - bólintottam idegesen.

- Egy újjal nem értem volna hozzá soha - csóválta a fejét.

- Egyszer tuti kinyírom - kortyoltam bele italomba mérgesen.

- Én meg segítek - tette fel kezét.

- Milyen volt ott, amúgy? - kérdezősködtem tovább.

- Hát - tartott egy kis szünetet - Szar - közölte egyszerűen - Kurva szigorú szabályzat van, amit ha megszegsz tuti, hogy levágják valamidet - forgatta szemeit, amin elmosolyodtam - Rohadt hatalmas hely, sok a kínzókamra, meg a raktár, az első pár hónapban mindig eltévedtem - mesélte.

- Sok az őr?

- Ja, mindig váltás van és be van biztosítva az egész hely. Szinte csak akkor mentünk ki, hogy ha bevetésre mentünk. Nem engedtek ki minket, boltba sem, mondván van ott büfé, meg menza, együnk onnan. Nem volt választási lehetőségünk,

- Azta. Szar rendszer.

- Az - értett egyet - Itt legalább nincs ekkora fegyelem, jó fejek az emberek és a főnököm nem akar velem lefeküdni - nevette el magát.

- De a kis főnököd igen - csúszott ki a számon véletlenül. Úristen de balfasz vagyok. Beharaptam a számat és óvatosan Kook-ra néztem, remélve, hogy nem hallotta meg.

- Mi? - ráncolta szemöldökét.

- Semmi - vágtam rá.

- Mit mondtál? - vigyorodott el.

- Semmit sem, fogytasd - legyintettem.

- Mondjad csak - biccentett egyet egy pimasz vigyorral.

- Nem ismétlem meg - röhögtem el magam.

- Figyelj, nem kell kétszer kérned - állt fel, majd elém érve a kezemnél fogva felrántott a fotelból.

- A franc se fog veled lefeküdni - próbáltam eltolni a mellkasánál fogva, de nem sikerült. 

- Majd meglátjuk - nézett szemeimbe, miközben végig simított arcomon. Ahogy bőre enyémhez ért, kellemes bizsgergés futott végig gerincem vonalán, egészen a lábfejemig. Rohadt jó érzés fogott el és akartam még ezt, sőt, mindet.

- Már mondtam, hogy...

- Nem akarsz a trófeám lenni, tudom - folytatta helyettem unottan, miközben vissza ült a helyére - Én pedig már elmondtam egy párszor, hogy nem leszel. Miért nem tudsz bennem bízni? Azért, mert a Halottak embere voltam? - vonta fel szemöldökét idegesen.

- Nem - ráztam meg a fejem.

- Vagy mert olyan vagyok, amilyen? 

- Nem.

- Akkor? - tárta szét karjait.

- A volt "barátom" megerőszakolt - néztem inkább oldalra - Már begyógyult a seb a lelkemben, tudom, hogy te nem olyan vagy és nyitnom kell, tudom, csak... - túrtam hajamba, miközben kidugtam nyelvemet, hogy megnedvesítsem ajkaimat.

- Gyere ide - sóhajtott egyet Jungkook és megpaskolta a kanapét maga mellett. 

Átmásztam mellé, majd felhúztam törökülésbe lábaimat. Kook szembe fordult velem és tenyereit arcomra tapasztotta.

- Sajnálom, hogy ezt történt - csóválta fejét, miközben szemeimbe nézett - Soha nem tudnálak bántani - kezdte el cirógatni nagyujjával bőrömet - Semmilyen formában sem és megígérem neked, hogy senkinek nem fogom hagyni, hogy bántson, jó? - bólintott egyet a mondat végén.

- Ühüm - simítottam rá kézfejére bólogatás közben.

Jungkook a következő pillanatban olyat tett, amire nem számítottam. Nem, nem csókolt meg, tudja, hogy akkor felpfoznám, vagy épp megkéselném. Megölelt. Ez tőle eléggé új volt, hisz volt, hogy még azt sem engedte, hogy hozzá érjek. 
Szívem hevesebben kezdett el dobogni, de nem sokáig haboztam, szinte rögtön átkaroltam derekát és belefúrtam fejemet nyakhajlatába. Finom illata betöltötte tüdőmet és ha tehettem volna ott abban a pozícióban maradtam volna életem végéig. Levegő sem kellett volna, ha örökre Kook illatát érezhettem volna.

- Köszönöm - suttogtam puha bőrébe, mire végig simított hajamon.

- Mit? - tolt el magától, hogy egy kicsit a szemeimbe nézhessen.

- Nem tudom - nevettem el magam és mellkasába temettem a fejemet.

- Hát szívesen - röhögte el magát ő is. 

__________

Jungkook egész sokáig nálam volt és egy csomó dologról beszélgettünk. Jobban megismertem és ő is engem.

- Mikor érsz rá? - nézett rám kérdőn, amikor már az ajtóban álltunk. Baljával megtámaszkodott az ajtófélfán és úgy nézett le rám.

- Hmm - gondolkodtam el, miközben összefontam magam előtt a karjaimat - Tulajdonképpen bármikor - vontam vállat.

- Rendben - biccentett - Akkor még a hét folyamán elviszlek valahova - közölte.

- Mármint randira? - mosolyodtam el megint.

- Igen - bólintott ő is vigyorogva. 

- Oké - haraptam be a számat.

- Na, én léptem - tapsolt egyet hirtelen - Majd még beszélünk.

- Ühüm - biccentettem, majd közelebb léptem hozzá, állát mutató és nagyujjam közé fogtam, majd fejét elfordítottam balra és nyomtam egy hosszú puszit az arcára. 

- Hoppá - nézett rám döbbenten, mire elnevettem magam.

- Szeretnék még egyet, de azt valahova ide - mutatott szájára, mire megráztam a fejemet.

- Oda még nem kapsz - haraptam be számat.

- Kár - vont vállat, majd hirtelen karomnál fogva közelebb rántott magához. Balját tarkómra vezette, jobbját pedig derekamra. Azt hittem meg fog csókolni, de helyette inkább apró puszikkal kezdett behinteni. Kezdte a szám sarkánál, majd szépen lassan haladt le a nyakamig. Ott megállt és beleharapott bőrömbe, mire egy kicsit felnyögtem és ellöktem magamtól.

- Idióta - kezdtem simogatni a területet.

- Vissza kaptad - nyalta meg alsó ajkát.

- Hülye - csóváltam fejemet.

- Úristen, de megcsókolnálak - sóhajtott egyet, majd hátra vetette fejét.

- A randiig nem foglak - közöltem vele.

- Ha ezen múlik már holnap elviszlek - vágta rá, mire elnevettem magam - Na, most már tényleg megyek - lépett egyet hátra.

- Oké - biccentettem.

- Szia - intett egyet mosolyogva, majd fejére húzta a kapucniját és hátat fordítva el is tűnt.

Ahh, miért kell nekem ennyire ez a férfi?

____________

Hi everyone! ^^ meghoztan a folytatást. Ha tetszett, jelezzétek valamilyen formában nekem. Szerintetek Kook mikor viszi ChaeYeon-t randira?

Legyen cukorkásan csodálatos napotok! 🍭🥰

~Zsuni~

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top