–Szia, te biztos Seo Changbin vagy, igaz?  -mondta egy alacsony, szép arcú férfi.  Válaszul bólintott, még mindig kissé zavartan.  –Tessék, hoztam neked kávét!Idegesnek tűnik. -Changbin értékelte a gesztust, és a kezébe vette az eldobható poharat. Ivott egy kortyot, és a férfi folytatta.

–Jisung orvos vagyok. Minho férje -bemutatkozott. Jisung mellette ült, a saját kávéscsészéjét tartotta a kezében.  –Honie mesélt nekem az esetedről -mondta. –Problémák a terhességgel?

–Igen -válaszolta ridegen. Mindketten hallgattak néhány hosszú percig. Míg az egyik azon gondolkodott, hogyan oldja meg a feszültséget, addig a másik csak párja és kölykei jólétével törődött.  –A terhességem is bonyolult volt -fakadt ki.  Changbin nem tűnt meghökkentőnek.  –Lehet, hogy omega, de férfinak lenni bonyolítja a dolgokat -Changbin nem szólt semmit.

–Ez volt az első terhességem... Az orvosok azt mondták, hogy a babám nem fogja túllépni az ötödik hónapot, és ha igen, akkor azonnal meghal a szülés után -a hangja kicsit remegett, de nem szakadt meg –Még Minho is ezt mondta... Persze nekem bevált. Tudtam, hogy meglesz.  Valami bennem volt ami azt mondta nem így lesz! -Changbin Felixre gondolt, és mint mindig, arra gondolt, milyen lenne végre a karjaiban tartani a gyermekeit, teljesen figyelmen kívül hagyva a viszonylag csekély esélyt, hogy ezt elérje. 

–Minden esély ellenére eljött a kilencedik hónap, és a babám még élt. De a szülésem nagy kockázattal járt. Az orvosok szerint vagy a babám hal meg, vagy én, vagy mindketten. - egy könnycsepp gördült végig az arcán, amit azonnal letörölt a köntöse ujjával.  –Összesen bevittek a sürgősségire, elkezdődött a vajúdás, és... Végül -Changbin furcsán nézett rá, nem hallotta a történet folytatását.

–És mi történt? -Jisung halkan felnevetett. 

–Hogy az én kis Seungminem egy hónapja lett két éves! -mindketten halványan mosolyogtak.

–Köszönöm a kávét, Jisung.

–Szívesen -mondta, és megveregette a hátát. –Vigyázz, minden rendben lesz. A férjem a legjobb ezekben az esetekben. -rámosolygott és elköszönt, másfelé kezdett járni.

Eközben Changbin megpróbált hallgatni rá, és pihenni. A stressze sem Felixen, sem a kölyköjén nem segít.  –Minden rendben lesz! -ismételte magában. 

Minden rendben lesz.