———————————————————————
J I M I N
———————————————————————

Miután jobban lettem, végig pörgettem fejemben az elmúlt pár órát, minek köszönhetően egy levakarhatatlan mosoly szökött ajkaimra. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen fog minden történni, de egy percét sem bántam. Kivéve azt, hogy rögtön szex után kellett elhányjam magam na és, hogy rohadtul fáj a seggem. Szóvá akartam tenni ezt Jungkooknak, de amikor felé fordultam, egy békésen alvó nyuszifiúval találkozott tekintetem. Mindkét kezét a párnája alatt pihentette, arca pufók volt és cseresznyepiros ajkai is elnyíltak egymástól, ahogy a levegőt vette.

Ahogy ránéztem Jungkookra, minden gondom elszállt. Nem gondoltam a fájó fenekemre, nem gondoltam arra, hogy valójában leukémiában szenvedek és ki tudja, mennyi időm van hátra. Egyszerűen csak léteztem, egy olyan Vilàgban, amiben Jungkook lehet a párom és ezen semmi áron nem változtatnék. Nem tudtam betelni a puszta látványával, ezért mutatóujjammal kezdtem az arcát cirógatni, amit mindig is szeretett. Állítása szerint valamilyen módon megnyugtatja, amikor az arcát simogatom.

Ám nem akartam felébreszteni, így óvatosan kiszálltam mellőle, hogy a nappaliba mehessek. Yoongi még nem tud arról, hogy korházba kerültem és igazság szerint még nagyon sok mindent kell neki meséljek. Nem csalódtam legjobb barátomban, szinte azonnal felvette és meglepetésemre, nem volt morcos.

- Napok óta nem beszéltünk, te marha! - szólt bele köszönés nélkül.

- Volt rá okom, nyugodj meg

- Hallani szeretném - szemeimet forgatva meséltem el neki mindent, amit ő csendben vègig hallgatott. - Szóval ha jól értem, akkor lefeküdtél az exeddel.

- Már nem az exem - válaszoltam, mire a vonal másik végén csend lett. - Itt vagy?

- És én erről miért most hallok először, Park? - kérdezte felháborodva, mire nem győztem bocsánatot kerni. Tényleg el kellett volna mondanom neki, hiszen tartozok neki ennyivel, vègülis a legjobb barátom. - Na és milyen volt újra szexelni, annyi idő után?

- Először furcsa volt, mármint öt évig nem voltam senkivel. Szinte már szűzzé váltam - mondandómra Yoongi felnevetett, mire nekem is el kellett mosolyodjak. - De egyébként nagyon jó volt, Jungkook a legjobb az ágyban.

- Mondja az, aki eddig csak Jungkookkal dugott.

- Fogd be! - emeltem fel hangomat. Nem hiszem el, hogy még ilyenkor is kötekszik. - Még ha mással is lettem volna, igen is Jungkook a legjobb és pont!

- Jól van, méregzsák, fel ne robbanj már. Tudtommal szex után nyugodtnak kéne lenned.

- Nyugodt is voltam, míg fel nem hívtalak - motyogtam, hogy ne hallja meg, de persze nem volt akkora szerencsém.

- Na ez nem volt szép tőled, Park Jimin - színlelte a sértődöttet, mire szemet forgattam és úgy döntöttem, hogy inkább bontom a vonalat.

Már épp felálltam volna a kanapéról, amikor is hirtelen meghallottam Jungkook hangját a hátam mögül.

- Szóval a legjobb vagyok az ágyban?

Ijedten fordultam meg, hogy szembe kerüljek vele. Komolyan mondom, úgy közlekedik akár egy macska. Amikor kijöttem a szobából, még mélyen durmolt, hogy lehetséges ez?

- Mióta állsz ott? - kérdeztem meglepetten, mire elmosolyodva közelített felém.

Homlokát az enyémnek döntötte és úgy nézett bele szemeimbe. Szívem hevesebben vert és muszáj volt egyet nyelnem. Karjaim akaratlanul is megmozdultak, hogy Jungkook nyaka köré kulcsoljam őket.

- Jobban vagy, életem? - suttogta ajkaimra, mire elmosolyodva bólintottam egy aprót. Mintha csak erre várt volna, azonnal megszüntette azt a pár centi távolságot is ajkaink között, hogy egy eléggé lassú és érzelmes csókban részesítsen.

————————

Bleh, ez egy szar és uncsi rész lett
Sajnálom, hogy el kellett olvasnotok

~2020.03.21