———————————————————————
J I M I N
———————————————————————

Valójában éreztem, hogy egyszer beáll közénk a kínos csend, ami percekkel később be is következett, miután kihozták a rendelt italokat. Jungkook állítása szerint egy erős feketét rendelt, mivel sok munkája van és nem szeretne a papírok fölött elaludni, ezért muszáj lesz innia.

Forró csokim szürcsölgetve pillantottam Jungkookra, aki nagyon el volt foglalva a táj gyönyörködésében. Nem figyelt rám, ezért jobban megfigyelhettem az arcát. Öt év nagyon sok idő és ez volt barátomon is látszik. Barna haját feketére festette, ami különösen jól állt neki, még jobban, ha elválasztotta a homlokánál, mint most. Szemei alatt ott éktelenkedtek a karikák, amik a fáradtság jeleire utaltak és szinte biztos voltam benne, hogy keveset alszik. Ajkai teltek voltak, mint évekkel ezelőtt is, ám annal sötétebbek, mintha jobban odafigyelne rájuk és több szájfényt használna. Jungkook mindig is kényes volt a szája miatt, hiszen úgy vélte, hogy nem elég szépek és teltek. Hiába mondtam neki, hogy számomra tökéletesek, másoknak meg nem is kell tetszedjen, de olyan makacs volt, mint egy öszvér és néha ezért szerettem őt. Kiállt az igazáért és sosem tántorodott meg, még velem szemben sem, amit mindig is csodáltam.

- Mit csináltál a szakításunk után? - mély hangja zökkentett ki gondolataimból, de továbbra is az ablakon kifelé nézett.

- Befejeztem az egyetemet és fotós lettem. - válaszoltam, kihagyva azokat az apró dolgokat, mint például, hogy hetekig csak bőgtem miatta és nem tudtam mit kezdeni magammal. - Miért?

- Csak kíváncsi voltam - pillantott végre rám, de amikor észrevette, hogy őt figyelem, szemeit elkapta rólam zavarában, majd végignyalt alsó ajkán és eleresztett egy halvány mosolyt, miközben nyakát kezdte el vakargatni. Zavarban volt, hiszen csak olyankor teszi ezeket a dolgokat. - Nagyon jó fotós vagy, egyébként.

- Köszi, ezt jól esik hallani - mosolyogtam rá, amit ő is viszonzott.

- Nem lenne kedved a cégemnél dolgozni? - tette fel a kérdést, amitől mindig is rettegtem. Nem akartam nála, főleg nem neki dolgozni. Szívesen bemegyek a cégéhez fotozni, de nem szeretnék ott dolgozni.

- Igazából nem - ráztam meg a fejem, mire értetlenül nézett emgem. - Jól el vagyok magammal is, nem kell másnak dolgoznom. A saját magam főnöke vagyok és ez így tökéletes nekem.

- Azért még gondold át, nagyon sokat segítenél nekünk és több pénzt is kereshetnél.

- Azt hiszed, ennyire hajtok a pénzre? - vontam fel az egyik szemöldököm, mire Jungkook halkan felnevetett.

- Nem, dehogyis - ingatta fejét, mire én leeresztettem vállaim és hátradőltem a székben. - Csak gondold át, oké?

- Rendben - bólintottam, még ha tudtam is, hogy úgy sem fogok nála dolgozni.

Na igen, nagyot tévedtem.

~2019.07.18