-Haver, már megint elbambultál!-kiabált Denny a klubban. Lloyd és Denny mikor ki akarták tisztítani a fejüket ide jöttek. Összeszedtek valakit majd távoztak. Volt egy kellemes, kimerítő estéjük és ennyi. Nem volt kötődés, szabály csak a jó hangulat.
-Nem tudom, most nincs kedvem ehhez.-kortyolt a whiskyjébe.
-Mi van? Ne csináld már! Ott az a rengeteg csaj végig velünk szemez. Válassz egyet, vidd haza, dugd meg könyörtelenül és kész. Máris jobb kedved lesz.
-Nincs kedvem ezekhez a kurvákhoz.
-Hogy mit mondtál?-azt hitte Denny nem jól értette.-Haver te beteg vagy? Mikor is dugtál meg utoljára valakit? Három hete mert leitattalak?
-És el is mondtam a véleményem róla, hogy örülj hogy ezért nem vágtalak ki az irodám ablakán.
-Ne mond hogy nem volt jó csaj.
-Rhea látta hogy a csaj üzenget nekem.-szorított a pohárra.
-És? Rheat eddig se érdekelte hogy ilyen farokpasi vagy. Vagy azt mondta nem akar maga mellé ilyen barátot?
-Ezzel ne is viccelődj. Rhea fontos nekem.
-Jaj, az örökbarátság szöveg.
-Denny!
-Elmondanád mi a faszomért vagy mostanában ilyen kibaszott fura?
-Mert talán nem vágyok erre!-mutatott a kurvák irányába.-Mert kibaszottul bosszant hogy Rhea valami punciturkásszal akar randizni! És ha kihasználja? És ha összetöri a szívét? Akkor én mit csinálok? Vagyis...tudom mit csinálnék, mert első kézből ölném meg a csávót de...
-Álljunk meg, lassíts. Hogy a faszomba jutottunk ki megint Rheanél?
-Mi?
-Azt kérdeztem miért vagy fura erre Rhearől kezdesz dumálni. Azt ne mond hogy...-Lloyd nem válaszolt.-Nem! Haver, nem! Te mondtad hogy barátok vagytok és soha se tennétek! Nem lehetsz szerelmes belé! Ha nem tudod mi van, dugd meg aztán folytasd a barátságotok de ennyi! Belegondoltál mi lesz ha összejöttök? Egy életre elveszítheted! Térj már észhez!
-Ígyis úgyis elveszíthetem nem?-kérdezte idegesen.-Az a punciturkász elérheti hogy beleszeressen Rhea és ki tudja? Lehet a világ másik végére is képes lesz miatta Rhea elhagyni ezt a várost és engem!
-Lloyd ne csináld! Ez egy biztos veszteség. Térj észhez!
-Ez a baj, hogy nem tudok normálisan gondolkozni a közelébe! Most is rágondolok és arra ugyan evett valamit? A vitamint amit neki vettem bevette? Hazament már egyáltalán a munkából? Ugye nem esett baja? Ilyeneken gondolkozok érted?
-Lloyd elég!
-Nem akarom őt megdugni!
-Na végre...-fújta ki a levegőt Denny.
-Szeretni akarom őt és nem úgy mint egy barátot. De mi van ha ő nem így gondol rám? Ha ő neki mindig is csak egy barát leszek?
-Haver neked elment az eszed? Igyál még!-töltött egy újabb pohárral neki Denny.-Igyál és verd ki ezt a fejedből gyorsan!
-Nem értelek, te itt drukkoltál nekünk hogy a tökéletes puzzle lennénk egymásnak erre...
-A farkad a puncijába! Ennyi! Nem mint egy társ.
-Mert szerinted én képtelen lennék boldoggá tenni őt?
-Boldog, mert a barátja vagy. Ne tedd ezt tönkre. És ha elveszíted? Mi lesz akkor veled?
-De ha nem lesz az enyém...akkor mit teszek?-Lloyd telefonja csörgött. Denny első sorból kiolvasta Rhea nevét. Egy pillanat alatt kapta el a telefont Lloyd elől.-Add oda!
-Nem! Nem veszed fel!-kiabálta.-Élvezed az estét, felszeded azt a barnát ott megdugod és másnap megköszönöd nekem!
-Add oda Denny a telefonom.-mondta idegesen Lloyd. A telefon újra csörgött.-Add oda!
-Nem!
-Menj a picsába.-állt fel ahogy a kezébe vette a kocsikulcsot és elhagyta a bárt.
-Ne légy már hülye Lloyd! Te ittál!-kiabálta utána. De Lloydot nem érdekelte, Rheahez kellett mennie hogy megtudja mit akart, miért hívta...hogy jól van-e.

☆☆☆

Rhea háza előtt villogó rendőrautók sorakoztak. Lloydban a vér is megfagyott. Szinte áttörte magát a három rendőrön aki a kapuban állt.
-Engedjenek már barmok!
-Nem mehet be!-tartották vissza őt.
-Tudják maguk ki az isten vagyok?! Lloyd Hansen! Engedjenek a kurva életbe!-üvöltötte.
-Uram...-jelent meg Alan.-Engedjék be de azonnal!
-Hol van Rhea?-lökte arrébb a rendőröket.-Alan hol van Rhea?!-kiabálta le az emberét.
-Lloyd...-hallotta meg Rhea remegő hangját.
-Rhea...-szinte óriás léptekkel sietett elé ahogy magához húzta.
-Úgy féltem.-sírt Lloyd mellkasán.
-Mi történt? Hm?-fogta közre az arcát ahogy a szemei félelmet sugalltak.
-Gyalog...-megcsuklott a hangja.-...gyalog mikor jöttem haza egy férfi követett.
-Mi?
-Nem tudom hogy...de átjutott az őrökön és...betört a házamba.-a szemei könnyezni kezdtek.
-Mi a fenéről beszélsz Rhea?
-Megjegyzéseket tett rám út közben hogy...mennyire jól mutatnék a farkán meg hogy...-nem tudta befejezni a sírás eluralkodott rajta.
-Valami részeg alak volt aki Miss Dawsont megakarta támadni. A kerítésen át mászhatott be úgy jutott egészen a konyha hátsóajtajáig ahol besétált. A kisasszony a nappaliban ült. Az volt a szerencséje hogy Coco elkapta a kezénél és Rhea így kitudott futni.-Lloydot elöntötte az ideg. A tudat hogy bárki ártani próbált Rheanak, nem tudja visszafogni az érzelmeit. A szeme megpillantotta a férfit akinek a keze billincsbe volt verve. Elengedte Rheat ahogy nagy léptekkel indult meg a férfi felé és egy nagyot húzott be neki. A rendőrök próbálták Lloydot lefogni de ő most erősebbnek bizonyult. A földön kezdte ütlegelni a férfit.
-Lloyd!-kiabálta Rhea.
-Te mocsok! Te szarházi! Hogy merészeltél egyáltalán ránézni?! Hogy merészeltél megjegyzéseket tenni rá?! És egyáltalán hogy merted őt bántani?!-Lloyd keze véres lett. Alannak sikerült letuszkolnia őt a férfiról.
-Mr. Hansen ezért börtönbe csukathatnám magát!-mondta idegesen a rendőrparancsnok.
-Próbálja meg! Tegye meg! Nézzük meg akkor meddig marad életben ez a rohadék!-a parancsnok nagyot nyelt. Ha őszinték akarunk lenni senki se akart a Hansenekkel ujjat húzni.-Ezért a nőért...az életem is feláldozom! Ha kell börtönbe kerülök de ezt a nyomorékot a saját kezemmel fogom megölni!
-Lloyd...-lépett közbe Rhea.-Kérlek nyugodj meg.-húzta arrébb a férfit. A kezei közrefogták az arcát.-Nyugodj meg.
-Megerősítem a ház biztonsági rendszerét. Több embert állítatok a kapukba.-mondta Alan.
-Nem.-mondta határozottan Lloyd.-Rhea nem marad itt.
-Mi? Lloyd nem fogok a szüleimhez visszaköltözni!-mondta Rhea határozottan.
-Hozzám költözöl. Én magam fogok a védelmedről gondoskodni.