-Úristen...a fejem széthasad.-ballagott le az emeletről Rhea. Lloyd azonnal az irányába kapta a fejét ahogy a nappaliban a laptop előtt ülve már a napi teendőit intézte.
-Jó reggelt pumpkin.-képtelen volt a szemét levenni róla. Nem ment.
-Mi a franc történt? Mintha jól fejbebasztak volna.-ült le Lloyd mellé a kanapéra.
-A legjobb hogy még képszakadásod is van.-állt fel ahogy a konyhába ment és a szekrényből egy poharat vett elő. A fiókból egy doboz gyógyszert vett ki. Vizet engedve a pohárba, indult vissza Rhea elé.-Tessék. Vegyél be egyet. Jobb lesz.-nyújtotta felé.
-Ennyire berúgtam?-vette a szájába a fejfájáscsillapítót amit leöblített a vízzel.
-Barátodként jobbnak tartom ha nem részletezem.
-Mit?-nézett Lloydra aki újra a laptopra figyelt.
-Amit műveltél.
-Amit műveltem? Miért...? Mit műveltem?
-Megtartom magamnak, rendben pumpkin?
-Úristen, valami marha gáz dolgot igaz?-kezdett pánikolni.
-Inkább előttem mint más előtt.
-Lloyd mit műveltem?!-kezdett ideges lenni.
-Megakartad lovagolni a farkam. Elég válasz?-vágta rá gyorsan.
-Mi-mi-mivan?-dadogta.-Ugye szivatsz?-Lloyd ránézett.-Úristen!-temette az arcát a kezei közé.-Ne haragudj ez...
-Kibaszott édes voltál.-állt fel ahogy a konyhába ment hogy reggelit készítsen Rheanak.
-Mi?-nézett Lloyd után.-Várj...ugye...
-Nem csináltál semmi olyat, nyugodj már meg. Kivéve a farkamra való kiéhezést.-bárcsak ne részegen könyörögtél volna értem.
-Azt hiszem fogok egy ásót és elásom magam.
-Ne tedd. Mi lenne velem nélküled?-tett elé egy tányért amin két szelet bundáskenyér volt.-Edd meg.
-Te mióta tudsz ilyeneket csinálni?
-Ez a kedvenc reggelid nem?
-De...de mióta csinálod te? Hol a szakács? Meg a házvezető?
-Az internet csodákra képes. Muszáj voltam megtanulni. Illetve amíg velem vagy, mindenkit kényszerszabadságra küldtem. Nem akarom hogy rosszul érezd magad, tudom hogy nem szereted ha mindig ugrál valaki körülötted.
-Te miért teszel meg ennyi mindent értem?
-Barátok vagyunk, nem?
-Persze, persze. De...befogadtál aztán...lemondasz a luxusról és a kiszolgálásról miattam? Megtanulsz reggelit készíteni nekem? Lloyd neked ezt nem kellene megtenned hisz...
-Egyél, rendben?-nyomott egy puszit a feje búbjára ahogy visszasétált a laptopjához. El kellene mondanom neki hogy mindezt azért teszem mert fontos nekem? Fontosabb mindenkinél? Mert...szeretem?
-Baszki! Már ennyi az idő?-állt volna fel Rhea de Lloyd a nappaliból felé kiabált.
-Ülj vissza pumpkin és egyél. Szóltam a munkahelyedre hogy ma nem mész be, mert nem érzed jól magad. Azt mondta az asszisztensed hogy keresnek ha bármi problémába ütköznek.
-De...
-Ne akard hogy én ültesselek le.-Rhea egy kis hezitálás után visszaült de csak figyelte Lloydot. Minden amit tesz, csak jobban és jobban eléri hogy az érzéseit összekuszálja.-Egyél!
-Eszek.-mondta.
-Hazudsz. Egyél.
-A hátadon is van szemed?
-Kettő is.-valójában Rhea nem látta ahogy Lloyd a laptopja kameráját használta hogy figyelemmel kísérje őt. Annyira édes.
-Köszönöm.-mondta halkabban Rhea.
-Ugyan mit?-kérdezett Lloyd azonnal vissza.
-Mindent. Amit...értem teszel. Fogalmam sincs hogy fogom meghálálni.
-Úgy hogy soha nem hagysz el.-válaszolta minden hezitálás nélkül. Rhea elmosolyodott.
-Talán ezt besikerül tartanom.
-Ajánlom is.-mosolyodott el Lloyd is.
Rhea a nap nagy részében a fejfájást próbálta kikúrálni, de szerencséjére a gyógyszer amit kapott Lloydtól gyorsan segített rajta. Estére Lloyd a kedvenc pizzájukat rendelte és egy filmet indított el a tévében.-Látom jobban vagy.
-Pihenés, életmentő bundáskenyér és pizza. Ennél jobb hogy éld túl a másnaposságot csomag nincs.
-Egy valamit elfelejtettél.
-Mit?
-Engem.-a szemük újra találkozott. Azok a szemezések amik egy ideje folynak köztük mindkettőjüket képes az őrületbe kergetni.
-A barátnődet is ezzel a nézéssel csábítottad el?-terelt Rhea. Hogy féltékenységből-e? Igen.
-Nem a barátnőm.
-De az lesz.
-Ha csak nem lesz más helyette a barátnőm.
-Ugye nem kavarsz több nővel is miközben vele randizol?-ezt mondjuk annak a szőke libának se kívánná.
-Először is édes, nem randizok még vele. Azóta nem találkoztunk ha ez kielégítő válasz számodra. Kettő egy ideje nem kúrok senkit se. Más kérdés?
-Miattam hagytad abba? Mert itt vagyok és bezavarok a terveidbe?
-Hát mivel érthetően és világosan kifejezted mennyire azt akarod hogy magamra ültesselek így abba reménykedtem a szexuális problémáim megoldódnak de hát...-Rhea a díszpárnát hozzávágta, mire Lloyd elnevette magát.
-Rohadék vagy.
-Miért?-nevetett még mindig.
-Ne használd ki azt amit részegen mondtam.
-Mert hazudtál?
-Tiltakozom, erre nem válaszolok.-jött zavarba.
-Miért vagy zavarba? Mert talán belegondoltál milyen lenne ha...-Rhea a szájára tette a kezét.
-Ne fejezd be, kérlek. Ígyis kellemetlenül érzem magam amiért ezt mondtam hisz barátnőd van.
-Nincs.-préselte ki a száján.
-Akkor nincs! Nem mindegy?
-Miben változna? Más lenne a véleményed?
-Ne nézz rám így.-figyelmeztette Rhea. Úgy érezte veszteni fog. Miben? Hogy eltitkolja az érzéseit.
-Hogy?
-Így. Ilyen szemekkel.
-Milyen szemekkel?
-Mintha...én lennék az egyetlen számodra. Pont úgy nézel rám.
-És ha te vagy?-a levegő forrósodott köztük.
-Lloyd...
-Rhea mondanom kell valamit.
-Mond...-figyelte szüntelenül Lloyd arcát.
-Én...-Lloyd telefonja csippant ahogy a kijelzőn megjelent az üzenet.
,,Nincs rajtam semmi. Nincs kedved felmelegíteni engem Lloyd baby?"
Rhea szeme azonnal látta az üzenetet. A szíve egy pillanat alatt tört össze. Lloyd pedig látta a szemeiben.-Rhea várj!-Rhea felállt ahogy az ölébe tett plédet a kanapéra dobta.
-Elfáradtam, lefekszek.
-Rhea...-ment utána de Rhea szembefordult vele.
-Nem tudom minek foglalkozol velem Lloyd. Úgy teszel mintha...mintha...
-Mintha mi Rhea?-kérdezett vissza Lloyd.
-Menj és melegítsd fel azt a nőt. Nehogy megfázzon. Kár lenne érte.-hagyta ott őt.
-A francba már!-üvöltötte idegesen. Most lett volna esélye mégis elszúrta.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*