Ennek a résznek inkább nem adok címet, mert elég gáz lenne. 😂😂😂
Ugye bár ma volt a szóbelim.
-Hááát őőő izééé, hogy is mondjam??😅😅
-Magyarul!!!!
-Jójó, de hol kezdjem??
-Mondjuk az elején!!
-Ajjh....na jó legyen. Szóval....eredetileg úgy volt, hogy fél 8-kor kelek csak. Igen ám, de az agyam (ami nincs) hamarabb kelt nálam. 6-kor már ébren voltam. Sad story.
-A lényeget!!! Nem érek rá egédz nap!!
-Oké oké. Nyugi van!! Na szóval hamar keltem, így kimentem az ebédlőbe olvasni, ha már nincs jobb dolgom. 7:20 fele felkelt nevelőanyám. A gondolkozásomnak itt lett vége. Siettem ahogy tudtam, hogy elérjem a trolit. Felvettem a fehér blúzomat, a fekete farmerem, a fekete kabátom, meg a sötét kék conversemet. Bedobtam a táskámba a könyvemet, az ellenőrzőmet amit elfelejtettem elégétni meg egy-két fontosabb cuccomat. Persze a füzetről megfeledkeztem, így hát anélkül indultam el. Útközben még észbe kaptam, hogy megfeledkeztem róla. Gyorsan visszarohantam érte. De hát nem is én lennék, ha nem a nyelvtan füzetemet vittem volna magammal, amibe benne van a házinak megírt önéletrajzom. Én hülye. Bár az is csoda volt, hogy még elértem a trolit, mert majdnem lekéstem, amit nem kellett volna, mert úgy volt megbeszélve, hogy haverom útközben száll fel, hogy elkísérjen. Szerencsére elértem.
-R.I.P. Megnéztem volna, pedig hogy mi lett volna a vége.😂😂😂😂
-Naaaaaa. Nem röhög!!!! Khmmm....szóval folytatnám. Időben odaértünk. Persze egész úton az iskola névadójáról olvastam, így nem figyeltem szerencsétlen srácra. Barátnőmmep még gyorsan összefutottunk, majd mindannyian mentünk. Amint beértünk az épületbe rögtön mindenkivel leállt dumálni, mivel oda jár. Én hülye képes voltam vele menni. Mivel a 3. voltam, így volt egy kis időm még. Beszélgettünk egy keveset. Agyon szopatott amikor kijött valaki a teremből, hogy "látod ők se haltak meg". Mondhatom nagyon megnyugtatott. Főleg amikor engem hívtak be azt mondta, hogy "majd téged fognak megenni". Köszi Boti. Imádlak ezért. Na mindegy. Dumáltunk ott egy nővel, majd behívtak. Félve, de bementem. Kedvesek voltak. Elmondtam, hogy miért akarok oda járni, és hogy miért pont infóra, mivel kevés ilyen van. Megemlítettem minden ismerősömet aki oda járt/jár. Na mindegy. Túléltem.
-Óóó ne máááár. Miért nem evett meg a húsevő baktérium??
-Mert kpop. Szóval....amikor elindultunk mondta, hogy "na akkor most elköszönök az emberektől, ami lehet picit sokáig fog tartani". Amíg ezt mondta osztálytársam haverja, Marci felismert. Miért is ne?? Haverjával összesúgtak, viszont sajna nem értettem mit mondtak. Na hát ismerősömnek peche volt, ugyanis én köszöntem el évfolyamtársaimtól. De persze az ajtóban nem úszhattuk meg a tesitanár beszólását, hogy "előbb a lányt vidd haza, és csak utána menj kocsmába". Remek volt. Kitalálta, hogy akkor tényleg menjünk haza, mert különben a tanára kiheréli. Lol. Úgy hogy elindultunk haza. Én agyon idegeskedtem magam amíg elértünk a megállóba, mivel úgy volt, hogy ma találkozok volt barátommal. Aha, hát persze, hogy nem. Pedig ő könyörgött, erre a héten másodszorra mondta le. Hát szopjál le.
-Azt hogy???
-Ezt most nem részletezném. A lényeg, hogy ne gondolkozzatok el ezen, hogy hogy. Szóval elindultunk haza. Még mielőtt oda értünk volna a megállóba, hogy ő a bátyjám. Fél testvérek vagyunk, ezért van az, hogy az én nevem Fazekas az övé meg Orosz. Persze én erre azt mondtam, hogy "mindig is akartam egy bátyjust, de ezt most inkább kihagyom". Na erre eljátszotta, hogy ő most megsértődött. Tiszta düh lett. Mielőtt leszállt volna a troliról, felálltam, hogy kiengedhessem. Amikor elbúcsúztunk egymástól a fejembúbjára akarta a puszit szánni, de az arcomra sikeredett. Tabzs nekünk.👏👏
-Looool. Ebből lesz valami.
-Nem nem lesz semmi. Szóval hazaértem és elkezdtem olvasni. Szervezgettem a napomat, de végül semmi nem jött össze. A nap hátralevő része nem volt különösebben izgalmas. " Beszélgettem" volt barátommal messengeren. konczviki te tudod mi volt.
Szóval a lényeg, hogy ne izguljatok a szóbeli miatt, aki még nem volt. Semmi nehéz kérdés volt. Jó fejek a vizsgáztatók.

MrsParkJiMin4ever