A függöny résén beszűrődő reggeli napfényre keltem fel, amint kinyitottam a szemeimet értetlenül ültem fel és néztem körbe, mert én éjjel a nappaliban aludtam el, most viszont Jungkook szobájában találtam a helyemet, mellettem pedig ott szuszogott az említett személy. Mosolyogva fordultam felé és a nyugodtan alvó valóján végigvezettem a tekintetemet, majd visszatértem a kiindulóponthoz, az arcához. Szempillája árnyékot vetett makulátlan bőrén, a nap sugarai miatt. Nem is értem, hogy miért nem ébred fel a fény miatt. Még az arcán lévő heg is tökéletessé teszi számomra. Amikor mesélte, hogy ezt a heget az öccsével folytatott verekedésbe szerezte, szerinte hősiesen, nem kicsit nevettem el magamat. Szemeimet tovább vezettem az ajkaira, ami kissé elnyílt egymástól és, amik mágnesként vonzzák az enyéimet. Még tovább siklott a pillantásom a szája alatti pici anyajegyre. Határozottan ez az egyik kedvenc részem az arcán. Kezem magától indult el az arca felé, hogy végighúzzam rajta ujjaimat, megbizonyosodva róla, hogy ez csak egy álom és valójában nem fekszik mellettem Jungkook, de félúton megálltam, ha álmodok, nem akarok felkelni. Ahogy elnéztem őt, szívem önkéntelenül is hevesebben kalapált mellkasomban. Nagyot sóhajtva feküdtem mellé, olyan távolságban, hogy még fel tudjak rá nézni. Komolyan megkedveltem őt. Lassan nyitogatni kezdte pilláit és egy mély sóhajt követve fordult felém. Mosolyogva és álmosan nézett rám, majd egy tincset a fülem mögé tűrve húzott magához közelebb, mert úgy vélte, hogy túl messze vagyok tőle.

-Szeretek így kelni. - mondta még a reggeli, rekedtes hangján. Néha egy pofon kéne neki, amiért ennyire vonzó is tud lenni.

-Hogyan? - emeltem fel a mellkasáról fejemet és a válaszára vártam.

-Így. - mondott csak ennyit. Amikor érezte a nézésemen, hogy nekem egy kicsit több magyarázat kell, hozzátette: - Hogy mellettem vagy és ilyen tekintettel nézel rám.

-Miért, hogy nézek? - kérdeztem megilletődve, ugyanis fogalmam sincs, hogy milyen szemekkel nézhetek rá.

-Nem tudom. - vonta meg a vállát, ami csak tetőzte a zavartságomat. - De jó, tetszik. Nézz rám mindig így. - kérte csillogó szemekkel, ami miatt egyre jobban vörösödtem el.

Mosolyogva hajoltam ajkaira, amik már korán reggel hívogattak magukhoz. Mindig, mikor ilyen lágy csókban részesít, úgy érzem, hogy egy új világba csöppentem, ami nyugodt és biztonságos számomra, talán ezért ennyire nehéz tőle elszakadnom. Újra megkerestem a kényelmes helyet Jungkook ölelésében és közben élveztem, hogy a hajamat piszkálja. Amíg a reggeli kényeztetésemet végezte, addig megvitattuk a karácsonyi menüt, mivel elég gyorsan el fog telni ez a néhány nap és még semmi elképzelésem nincs arról, hogy kajálni mit fogunk aznap. De még a mézeskalácsnak is neki kellene lassan állnom, mert, ha akkor sütök, mikor főzök akkor csak felfordulás lesz és idegesség. Ezt tapasztaltam anyunál is, szóval jobb megfogadni a tanácsát. Időközben valahogy úgy keveredtünk, hogy Jungkook a vállamat masszírozta, amihez elég könnyen hozzá tudnék szokni. Elmondása alapján, ha többször fogunk együtt aludni, többször élvezhetem ezt a luxust, ezért bele is egyeztem a dologba, bár a rendszeres együtt alvásra akkor is rábólintottam volna, ha nem masszíroz meg. Kezdtem újra álomba merülni és hiába próbált Jungkook kiimádkozni az ágyból, nem volt az a pénz, amiért én kiszálltam volna innen. Hirtelen hideget éreztem, valószínűleg kinyitotta az ablakot, így kicsit jobban magamra húztam a takarót. A következő pillanatban hatalmasat ugrottam az ágyban, mert a hideg kezével benyúlt a pulcsim alá és a derekamnak nyomta. Nyöszörögve néztem rá, miközben ő egy gonosz mosoly társaságában húzott magához közel, majd egy lágy csókot nyomott a számra és rám mosolygott, ami nem volt igazságos. Így még "haragudni" sem lehet rá. Miután duzzogtam egy sort Jungkook mellett, aki természetesen jól szórakozott ezen, lesétálunk reggelizni, mert már a tévé hangja is halkan felszűrődött. Minho tekintete teljesen rátapadt a tévére és nyitott szájjal játszott valamilyen játékon. Nála se kép, se hang nem volt, csak akkor szállt le közénk, amikor a reggelire került a sor és még akkor is félszemmel a tévét figyelte. Közben köztem és Jungkook között kialakult egy kisebb vita az egyik film miatt, mert szerinte viszonylag jó volt de szerintem valami borzalmas. Hiába, mi ilyenek sokat vitázunk, hogy aztán közösen megnézzük és eldöntsük kinek van igaza. Már előre tudom, hogy ez most sem lesz máshogy és a következő közös esti programunk ez a film lesz az. Szerintem még meggyőzően is érveltem amellett, hogy az a mű nem szimplán csak romantikus, hanem egy egész nyáltenger. 

-Téged kirázna a hideg, ha ilyet mondanának neked? - kérdezte, mire határozottan bólintottam. Hiba volt, mert egy kissé gonosz vigyor jelent meg az arcán. Az arcomat hirtelen fogta a keze közé és itt már tudtam, hogy mire készül, egy nagy levegőt véve kezdett bele. - Meghalok azért, hogy velem legyél, ha egyszer elhagysz belehalok a fájdalomba. Nem tudok aludni, ha nem vagy mellettem. Féltékeny vagyok mindenkire, aki a tökéletes arcodra néz, mert az csak az enyém, pindurkám. - mondta teljesen túltolva a monológját és a végén még egy hatalmas puszit is nyomott a homlokomra.

Nagyokat pislogva, teljes sokkban néztem rá és, amikor Minho felé fordultam ő is ennyire sokkolt fejjel nézte a bátyát, még a reggeli evésében is megállt. Próbáltam nem elnevetni magam Jungkook nagy filmes kirohanásán de eléggé nehéz volt. Mikor a legfiatalabb átesett a döbbentség szakaszán, komolyan nézett rám.

-Sose volt normális. - vont vállat. - Amúgy meg...Te választottad. -tette hozzá és ott is hagyott minket. Eddig tartott a komolyságom és elnevettem magam, ilyen furán sem indult még egy reggelem sem.

-Te tiszta lökött vagy. - néztem Jungkookra folyamatosan vigyorogva. 

A nap folyamán még vagy kétszer zúdított rám ilyen és ehhez hasonló filmes nagyjeleneteket, amiket ő sem bírt sokáig nevetés nélkül, főleg, amikor én is beszálltam a játszmába. És, ha már itt tartottunk szinte az összes romantikus film jeleneteit végig játszottuk, amit láttunk már és tudtuk is a szöveget. Mikor már dél volt lassan öltözni kezdtem, mert anyuéknál voltam hivatalos egy ebédre és, ha kések még a végén megsértődik. Így is késésben voltam, mert Jungkook a rövid csókot eléggé elmélyítette én meg nem állítottam le, ugyanis eléggé élveztem de utána meg siethettem, hogy még talán időben oda tudják érni anyuékhoz, ahol lehet már Namjoon is ott van.

12.20