Miután sikerült kijönnöm a mosdóból és Jungkook sem tévedt erre véletlenül, visszasiettem a nappaliba. Vagyis túlzás volt, hogy siettem, mert egyszer vissza kellett fordulni, hogy a teát kiadjam magamból. Ha így haladunk még jövő hétre sem leszek jobban és újból a házamban kell eltölteni egy "randit". Kicsit olyanok vagyunk, mint egy idős házaspár. Mire sikeresen eljutottam a fürdőtől a nappaliig, egy alvó Jungkookot találtam a kanapémon. Kikapcsoltam a tévét, hogy ne zavarja őt és még egy pokrócot is ráterítettem. Halkan mentem ki a konyhába, hogy bevegyem a gyógyszerek és én is aludjak egyet, hátha jobban leszek tőle. Kipakoltam a szatyorból, amit Jungkook vett és szeritnem minden létező teából és ízből vett vagy három darabot minimum. Ennek tetejében még a gyógyszertárat is kifosztotta. Ha így halad a végén saját patikát nyitok. Amíg szürcsölgettem a teámat, visszaírtam Namjoonak, aki a mai nap rendesen hiányolt, mert egy rakat üzenetet kaptam tőle. Mindig mondja, hogy szerezzek valakit magamnak de saját magát soha nem veszi figyelembe. Persze, addig nem hagyott békén, amíg le nem írtam neki, hogy Jungkook nálam alszik jelenleg de utána sem volt jobb a helyzet, mert számtalan üzentet küldött ezután. Meg sem néztem őket, mert tudom, hogy a legtöbb milyen beszólásokat tartalmaz. Ezután én is levágódtam Jungkook mellé a kanapéra és sok idő nem kelett ahhoz, hogy elaludjak. A gyógyszer rendesen megtette a hatását.

Mikor kinyitottam a szemem, már javában sötét volt, egyedül az ablakon díszelgő égősor világította meg a szobát. A takaró, amit Jungkookon hagytam az most rajtam volt és hiába próbáltam megmozdulni, mert valami vagyis inkább valaki ebben elég rendesen megakadályozott. Felnéztem és Jungkook feküdt mellettem és szuszogott, én pedig rajta feküdtem és úgy néz ki, hogy itt is aludtam. Nem tudom, hogy mikor és hogyan kerültem egy takaró alá vele de, ha tippelnem kéne ő jött ide, mert én a helyemen voltam. Ez a pár órás alvás vele sokkal pihentetőbb volt, mintha egyedül aludtam volna át egy teljes napot. Megpróbáltam úgy felkelni mellőle, hogy ne ébresszem fel de, amint egy kicsit is megmozdultam a kezével, amit derekamon pihentetett, szorosabban ölelt magához. Ezt a hadműveletet megpróbáltam mégegyszer és csak annyit értem el vele, hogy a mellkasa helyett a nyakába szuszogtam most. Szívesen maradtam volna még, mert rettenetesen jó illata volt és jól esett, hogy itt szorongat de a tea megtette a hatását és szükségem lenne arra, hogy eljussak a mosdóig. Én már mocorogtam, próbáltam kiszabadulni a karjai közül de nagyon nem ment. Vagy én vagyok túl gyenge vagy ő túl erős. Egészen addig mocorogtam, amíg Jungkook el nem nevette magát és ki nem nyitotta a szemét.

-Mióta vagy ébren? - kérdeztem felnézve rá.

-Nem régóta. - mondta álmos, rekedtes hangon, ami nem kicsit tette még vonzóbbá számomra. - Bevallom, élveztem, hogy próbálsz menekülni.

-Azt is élvezni fogod, ha ide pisilek? - néztem szembe vele, mert időközben lejebb csúszott hozzám. - Vagy kiengedsz?

-Ha átmászol rajtam. - feküdt a hátára, ezzel "szabaddá" tette az utat.

Nekem sem kellett kétszer mondani, amilyen gyorsan csak tudtam, átmásztam rajta. Vagyis próbáltam. Nem mondanám, hogy Jungkook annyira megkönnyítette a helyzetemet, mert amikor mentem volna át rajta, hirtelen ült fel és így az ölében kötöttem ki. Nagyot nyelve figyeltem Jungkookot, akinek a szám és a szemem között cikázott a tekintete. Szívesen maradnék és folytatnám ezt az ártatlan csóknak tűnő dolgot de mind a ketten tudjuk, hogy ez mibe torkollana, ezért közös megegyezes alapján nem sietjük és most még véletlenül sem lesz semmi az ég adta világon kettőnk közt. Amíg elszaladtam végre mosdóba és vissza, feltűnt, hogy tényleg korom sötét van és zajok is ritkán hallsztódtak, pedig ez nem a legcsendesebb környék. Amikor ránéztem az órára és megláttam, hogy hajnali kettő óra van, nem kicsit lepődtem meg, mert amikor elaludtam még délután volt. Vagy ennyire jól alszok Jungkook mellett vagy ez a gyógyszer baromi erős volt és rendesen kiütött de az is lehet, hogy mind a kettő. Lesz időm ezt még tesztelni. Mikor közöltem Jungkookkal, hogy mennyi is az idő, egyből felpattant és keszülődni kezdett, én pedig megállítottam ezen tettében.

-Jungkook, nem mászkálhatsz hajnalban haza. - csuktam vissza az ajtót.

-Taehyung, hajnali kettő óra. Itt sem maradhatok. - rázta a fejét. - Nem fogok zavargolódni.

-Ki mondta, hogy nem lehetsz itt? - húztam vissza az ajtóból, be a nappaliba, ahonnan olyan sebesen távozott az előbb. - Most komolyan.. Valószínűleg délután óta rajtad aludtam. Nem hinném, hogy reggelig zavarni fogsz. - nevettem el magam.

Még egy kicsit győzködnöm kellett, hogy itt maradjon, mert tényleg nem akartam, hogy hajnalban mászkáljon. Engem tényleg nem zavar, sőt örülök, hogy itt van és így nem ment kárba a hétvége és valamilyen formában be tudtuk pótolni. Miután megbizonyosodtam róla, hogy nem fog kereket oldani, amíg én fürdök, gyors elmentem megtisztítani magam. Most volt annyi sütni valóm, hogy egy pizsama nadrágot is magamra aggassak és úgy menjek ki elé. Amikor Jungkook is már végzett és felvette az egyetlen olyan pulcsit a házban, ami jó is volt rá, letelepedett mellém.

-Rendben lesz, ha itt alszol? - néztem rá, amire ő csak bólintott.

Gyorsan felkeltem a helyemről és vadásztam egy takarót meg párnát és elkezdtem megcsinálni neki a helyét.

-Szóval itt alszok majd egyedül? - kérdezte.

-Igen. - helyeseltem, miközben elvettem tőle a takarót.

-Értem. Megleszek én itt. Egyedül. - nyomta meg az utolsó szót, én pedig furán néztem rá.

Hatalmas, szinte már boci szemekkel nézett rám, ami nem kicsit volt aranyos tőle. De nem értem, hogy mit szeretne vagy mire céloz. Amíg ezen agyaltam leültem elé és őt néztem. Mire leesett nekem, hogy mit szeretne szerintem még a nap is felkelt. Mosolyogva keltem fel és Jungkookkal közösen elcipeltük a kisasztalt az útból, majd én kihajtottam a kanapét, hogy egy ágy legyen belőle. Az előbbi takaróhoz és párnához még a hálómból lehoztam a sajátaimat és megágyaztam mostmár kettőnknek. Azért sem a hálószobámba vittem fel, mert ott vállalhatatlan állapotok uralkodnak és azt egyelőre nem szeretném, ha látná. Mind a ketten elfeküdtünk az ágyba és mivel nem voltunk álmosak ezért a tévé mellett döntöttünk. Yeontan is követte szokását és befészkelte magát az ágyba. Nyakamat rá merem tenni arra, hogy a kutyám a film alatt egyre messzebb, Jungkook pedig egyre közelebb került hozzám, amit nem bántam, mert egész jó vele összebújva aludni. Kicsit csalódott voltam, amikor az ágy közepénél tovább nem igen jött felém de ráhagytam és úgy aludtam el, hogy se Yeontan nem volt mellettem, mert ő Jungkooknál aludt, se Jungkook, mert az még fura lenne, ha őt ölelgetve aludnék el.

12.10