Különösen hideg volt a mai nap, az emberek teljesen átfagyva, sálba tekerve és sapkában siettek egyik üzletből a másikba, abba a reményben élve, hogy valamennyire felmelegednek. De mi, Jungkookkal úgy mászkáltunk, mintha nem is éreznének a csontig hatoló mínuszokat, szinte teljesen megbabonázva mászkáltunk a városban össze - vissza, semmi céllal magunk előtt. Csak mentünk és élveztük a kivilágítást és egymás társaságát. Ahova én mentem, oda jött Jungkook is, ahova Jungkook ment, oda mentem én is és csak pár centinél több távolság sose volt köztünk, ugyanis ő annyira megmakacsolta magát, hogy tényleg nem akarta elengedni a kezemet. Az egyik árusnál vettünk egy csomó, különböző ízű szaloncukrot és amíg próbáltuk kitalálni,hogy melyik milyen ízű, a közösen elkezdett sorozatunkat vitattuk meg. Még csak két részt láttunk belőle de már egy kisebb vita téma alakul ki, mert Jungkook szerint egy teljesen másik szereplő fogja feldobni a talpát, viszont szerintem ő tovább fogja élni az életét egy gond nélkűl. Addig folytattuk ezt az értelmetlennek tűnő civakodást, amíg rá nem beszéltem Jungkookot, hogy akkor jöjjön el hozzám és megnézzük kinek lesz igaza. Annyira sokat nem is kelett győzködni, egyből igent mondott a dologra. Mosolyogva pillantottam fel az égre, majd hirtelen torpantam meg és adtam Jungkooknak egy gyors puszit.

-Tény, hogy ez egy hatásos módszer, de nem változik meg a véleményem, akkor is az a csávó hal majd meg. - nézett rám mosolyogva.

-Egy fagyöngy volt felettünk. - mutattam a hátunk mögé az időközben elhagyott növényre, megmagyarázva, hogy nem a véleményét akarom megváltoztatni.

Jungkook hátra pillantott, majd magával húzva haladt visszafelé. Érdeklődve követtem, nem tudtam, hogy most mi ütött belé. Amikor egy  hosszabb puszi érkezett a számra, kész voltam csókká mélyíteni végre de Jungkook előbb elhajolt tőlem. Csalódottan néztem fel barna szemeibe, amikben haloványan egy kis játékosság csillogott, ellenben az enyéimmel, amik inkább csak bosszúságot sugalltak. Jungkook halkan elnevetve magát ölelt magához, mire én csak mélyet szusszantva fúrtam a fejem a nyakába. Mikor megéreztem Jungkook ajkait a homlokon, automatikusan emeltem feljebb a fejem, egy csókban reménykedve de bizakodhatok én ebben, ha nem történik meg. Ezek szerint egyedül vagyok ezzel de én vágyom az ajkaira és arra, hogy megcsókoljon. Nehéz rajta kiigazodnom, amikor egyszer meg akar csókolni és kész is megtenni, máskor meg elutasító, és az rendben van, hogy megbeszéltük azt, hogy nem egyből a közepétől kezdjük el de ez sem megoldás, hogy egyhelyben állok.

Amíg mentünk a házam felé, én kissé sértődötten, Jungkook pedig jól szórakozva rajtam, belebotlottam egy túl régen látott ismerősömbe. Természetesen muszáj voltam vele leállni beszélgetni. Nem tudtam, nem örülüni annak, hogy szemlátomást Jungkooknak nem tetszett a srác, mert a kezemet is szorosabban fogta és még közelebb is húzott magához. Mivel voltam annyira sértődött, hogy ez ne érdekeljen, úgy döntöttem, hogy húzom egy kicsit az agyát, mert ezek után megérdemli. Szerencsére volt iskola társam vette a lapot és ő is belement a játékba. Meg is sértődtem volna rá, ha nem látja át a dolgokat, mert ő visszatérő partner volt a gimis éveim során. Miután kibeszéltük magunkat és megtudakoltuk a másik életéről a fontos változásokat egy jó szoros ölelés kíséretében elbúcsúztunk a másiktól. Nagyon vissza kelett fogom a kitörni készülő nevetésemet, mikor a mellettem állóra pillantottam és megláttam, hogy mennyire durcás fejet tud vágni.

-Kedves srác. - dünnyögta az orra alatt.

-Valóban az. - értettem vele egyet egy bujkáló mosoly kíséretében. - még gimi első évében ismertem meg, amikor... Namjoon bemutatott neki.

Inkább ezt mondtam, mint az eredeti verziót. Valóban Namjoon mutatott be neki, csak mert ő akkor nem tudta, hogy én előtte egy buli keretében ágyba keveredtem vele és akkor jöttem rá, hogy nem a nők felé kacsingatok.

-De biztos jól megvan a barátnőjével. - nyomtam meg az utolsó szót.

Igazából nem tudom, hogy volt - e neki de rossz volt látni Jungkook duzzogó arcát. Jobban szeretem mikor boldogságot lehet látni rajta, olykor megspékelve egy kis játékossággal. Túl jó szívű vagyok vele szemben, amikor ő még csak meg sem akar csókolni. Miután megnyugodott - bár nem értem min aggódik, mikor még pár perce arra akartam rávenni, hogy csókoljon meg, hozzám siettünk, hogy végre utána járjunk, kinek van igaza. Yeontan is egyre jobban kezd megbékélni a tudattal, hogy Jungkook egyre többször jelenik meg nálam és terveim szerint még sokat is fog jönni ide de, ha így haladunk... Gyorsan túltettem magam ezen kétségemen és inkább minél előbb bekapcsoltam a sorozatot, mert Jungkook egyre biztosabb abban, hogy neki van igaza. Ezt a versenyszellemem nem hagyja. A kanapén feküdtem el, Jungkook pedig mögöttem találta meg a számára kényelmes helyet, miközben a karját a derekam körül pihentette. Nagyjából három - négy részt kelett megnézni ahhoz, hogy egyáltalán valaki meghaljon és nem kicsit örült a fejem, amikor nekem lett igazam. Ez annyira feldobott, hogy tovább akartam nézni. Jungkook időközben a barna tincsimmel foglalta le magát és még be is fonta a rövid szálakat, gondolatai elkalandozhattak, mert mellkasa egyre többször nyomódott hátamhoz, ahogy hevesebben vette a levegőt, és keze is lejjebb tévedt egy kicsivel. Végignyalva ajkaimon fordultam vele szembe, mire a homlokomra érkezett egy puszi. Késztetést éreztem arra, hogy megmondjam neki, hogy "csókolj már meg". Feljebb küszködtem magam, hogy legalább szemben legyek vele, mire Jungkook kipattant mellőlem és elsietett a fürdőbe. Én addig írtam Namjoonnak és kipanaszkodtam magam egy kisebb regény formájában, legjobb barátom S.O.S módba kapcsolt és azonnal válaszolt is, hogy szerinte Jungkook hülye. Amikor az említett visszajött, megint mellém telepedett le és én újra felé fordultam, majd a szájára adtam egy kisebb puszit. Látva, hogy ez még nem sérti az elveit, megismételtem de most kicsivel hosszabbat adtam, ezt addig folytattam, egyre mélyebb puszikkal, amíg már csak egy kicsit választott el attól, hogy ez tényleg egy csókká alakuljon de elhúzódtam tőle. Most ő nézett rám csalódottan, legalább tudja, hogy milyen érzés. Már vissza akartam fordulni egy sóhaj társaságában, teljesen elengedni ezt a dolgot, amikor Jungkook hirtelen hajolt az ajkaimra és végre megcsókolt.

12.14