20. Fejezet

A/N: Guess who's back



"Szóval tudod merre kellene mennünk?" Kérdezted a válladon ülő rongybabát, míg Katsuki csak melletted morgott karba tett kézzel.

"Igen um.." Szólalt meg a vékony hangján, majd elővett egy kis térképet, Jézusom a szíved összeszorul olyan aranyos ez a dolog. "A lényeg az, hogy a közelben van egy... Erdő..?"

"Ezzel sokat mondasz." Kötözködött direkt melletted a szőke, mire te csak oldalba bökted, és egy mérges pillantást vetett rád.

"Ahol a fáknak furcsa kék és szürke leveleik vannak." Magyarázott tovább Mamoru, míg te csak Bakugoura néztél.

"Ezt mondd előbb te nyomi." Duzzogott, míg elővette a saját térképét is, te pedig csak kuncogtál.

Őszintén nem értetted, mi baja lehetett a kis élőlénnyel a válladon, hisz szerinted baromi aranyos. Nah meg, ha tud segíteni neked, akkor csak jó lehet, mert jelenleg semmi kiindulási pontod sincs.

"Viszont oda ezt a nyomit nem szívesen vinném, hiszen ott baromi sok az a lila szar." Motyogta Bakugou, míg a térképét bámulta, és bekarikázott pár dolgot rajta.

Mamoru csak összezavarodottan nézett rá, majd rád, és te büszkén elmagyaráztad neki miről beszél, hiszen mint egy okos turista, megjegyezted, hogy a lila rémálmokat el kell kerülni.

"Mit szipogsz annyira?" Nézett Haru a mellette sétáló Kirishimára.

"Oh csak..." Vett egy mély levegőt megint, majd rátok nézett. "Annak a baba cuccnak olyan fura szaga van. Nem tudom megmondani miért." Sóhajtott egyet.

"Biztos csak a sok boszorkány port érzed rajta." Kuncogott egy kicsit a lány, mire Eijiro is elnevette magát egy kicsit, és bólintott.

"Boszorkányok? Nem kedvelitek őket?" Kérdezte Todoroki, aki eddig eléggé észrevétlenül sétált Haru mellett.

"Ahj, egy régi történet még a faluval kapcsolatban, meg az erdő tűz meg-" Kezdett el magyarázni a lány, majd leesett hogy kivel is beszél, és mérgesen rá nézett. "Várj, egyáltalán miért érdekel?"

"Hát.. A kastélyban igazából csak legendák vannak a boszorkányokról, amíg [Név] nem kezdett el ott hablatyolni a sok dologról miközben elvittem a banditáktól, csak a mesekönyvekből tudtam róluk. És abból is csak annyit, hogy gonoszak."

"Akkor... Azon kívül az erdőn kívül semelyik másikba sem voltál még?" Tette fel a kérdést Kirishima, amire csak egy bólintást kapott válaszul.

"TE MIBŐL MARADTÁL KI?" Akadt ki hirtelen Haru. "NEM UNALMAS FOLYTON OTT ÜLNI??"

"De csak.." Nézett le kicsit szomorkásan Shouto. "Touya is kiment, és látod mi történt vele."

Haru aztán elkezdett a fiúnak nyomatni egy hatalmas beszédet a világgal kapcsolatban. Néha-néha Kirishima is oda-oda szólt, te pedig előttük sétáltál Bakugouval próbáltad megfejteni a térképet.

"Hé, ide azt írtad, hogy Kék Erdő." Olvastad fel baromi büszkén, mivel kezdted egyre jobban megérteni ennek a világnak a nyelvezetét. Végül is, egy olyan német nyelv szinten van a nyelvtana.

Bakugou csak bólintott, és nagyon magyarázni kezdett neked, hogy tényleg vigyázz merre mész, mert itt még a levelek is lehetnek veszélyesek. Szó szerint. Elmondta hogy a legtöbb kék levél mérgező.

Te csak erősen figyeltél, és szinkronba bólogattál Mamoruval.

"Előtte ha már viszont itt van Ezüst Kanál akkor bemegyünk a városba, és kihasználjuk a hatalmát. Kifogytunk az élelmiszerből." Mondta neked Katsuki, és mindketten hátra néztetek, ahogy Haru és Kirishima szinte üvöltve vigyorogva meséltek Todorokinak aki csak bólogatott, de látszott rajta hogy élvezte.

"Pff.. Jumin.." Nevettél egy kicsit, majd lóbálni kezdted Mamorut a kezénél fogva, aki mint valami gyerek csak élvezte és nevetett.

"Jumin?" Kérdezett vissza Bakugou, de nem igazán törődtél vele.

"A városban meg is szállunk?" Kérdezted tőle, mire elgondolkozott egy kicsit, és bólintott.

"Ha minden kötél szakad, meglátogatjuk nagynénit.." Motyogta, mire felkaptad a fejed.

"Wow, ez elképesztően gyerekes és édes volt tőled ez mi volt?" Tetted a kezedet a szád elé, már-már kamu megdöbbenést mutatva. "Ki a nagynéniiid?" Piszkáltad egy vigyorral, és Mamoru csak utánzott téged.

"Az a nyomi brokkoli fejű anyja." Motyogott mérgesen Bakugou, és már mérgesen nyúlni készült a rongybabádért, de te gyorsan elhúztad.

"Ohh! Király, megyünk Izukuhoz!" Mosolyodtál el, elérve Bakugoutól egy sóhajt.

"Ugh.. Király.." Hallatszódott Harutól és Shoutotól is egyszerre a nyafogás, majd egymásra néztek.

"Te miért pampogsz, hisz ő az apád." Vonta fel a szemöldökét a lány, de Shouto csak megforgatta a szemét.

"Egy csodás édesapa." Mondta mérgesen, megsimogatva a lovát.

Oké, ezzel felkeltette a lány érdeklődését, és együtt elkezdték szidni a rendszert, míg Kirishima csak vidáman hallgatta, és büszke volt, hogy kezdenek végre összebarátkozni.

"Tényleg, Mamoru, te eszel valamit?" Kérdezted tőle, visszatéve őt a válladra.

"Nem...Igazán.. Hiszem?" Nézett rád, míg megdöntötte a fejét, úristen ezt a babát meg tudtad volna zabálni olyan édes volt.

"Jó, a gügyögésből most már elég volt, koncentrálhatnánk, hogy minél hamarabb oda érjünk? Kirishima?" Nézett hátra barátjához Katsuki.

A fiú felkapta a fejét, és egy hatalmas vigyorral bólintott, majd mellé ment.

"Huh? Most mi történik?" Értetlenkedett Todoroki.

"Oh igaz is." Nézett rá a lány, majd felült Alexre. "Mivel te lóval vagy, engem fogsz követni. Ne akadj ki nagyon mint ahogy [Név] tette." Mondta egy fapofával, majd szép lassan Kirishima mindenki szeme láttára változott át sárkány formába.

Todoroki szájából egy halk "oh" jött ki, majd felpattant ő is a lovára, és várta hogy elinduljanak, készen követni Harut.

Bakugou felmászott Kirishimára, majd a kezét nyújtotta neked, hogy felsegítsen. Ugyan te még mindig rettegtél, hiszen ilyen nem mindennap van, de őszintén, meg kell hogy mondd, volt már rosszabb is, és remegő kézzel elfogadtad az övét, és felhúzott téged maga mögé, így belé tudtál kapaszkodni.

"Ha bármi baja lesz a köpenyemnek, út közben lerugdoslak." Mondta neked Katsuki, egy apró pillantást vetve rád, és ismered őt eléggé, hogy nem viccel, szóval csak erősebben kapaszkodtál belé, és bólintottál egy kicsit.

Bakugou csak a kezét Kirishima fejére tette, ezzel jelezve neki, hogy indulhat, majd felszálltatok, Haruék is elkezdtek vágtatni, egészen a város felé.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top