A/N: Kibaszott édesek vagytok ah i cry <3

"Szóval akkor elvesztettük őket?" Kérdezte Haru az előtte ülő Kirishimat.

"Uhh... Asszem..." Nézett körbe, majd a közelben észre vett jó pár fehér lovat, és megegyező ruhás embereket. "Mi lenne ha a másik irányba mennénk?" Nevetett kínosan, míg arra mutatott, és a ló pedig csak engedelmeskedett neki.

"Ott vannak a királyék igaz?" Kérdezte egy sóhajjal a lány, míg Eijiro csak habozva bólintott. Erre Haru csak egyetértett Kirishimaval, aki szépen az erdő szélére vezette Alexet.

"Hát.. Egyszer úgy is kiérnek.." Nézett vissza az erdőbe, magabiztosan, hisz Bakugou lenne az utolsó, aki eltévedne egy erdőben.

Eközben ti (pontosabban te) erősen fókuszáltál a gömbre, hogy te is láss valamit, de csak Midnight oldala felől lehetett kivenni dolgokat, és úgy gondoltad illetlenség lenne, ha oda furakodnál, szóval csak nézted.

Mögötted Katsuki karba tett kézzel bámult, sóhajtozva. Minden vágya az volt, hogy elhagyja ezt a helyet. Az agya ugyan végig azon kattogott, amit a banya mondott, miszerint nem ők gyújtogattak. Nem mintha olyan könnyen hinne nekik, de Minat már rég óta ismeri, és tudja, hogy az a lány amint hazudik hangos nevetésbe kezd, és lóbálja a kezét oda vissza. Mivel Ashido jelenleg síri csöndben van, és csak suttog Meivel a szoba másik sarkában, ezért erős a gyanú, hogy Midnight igazat mondott.

"Szóval? Mit látsz? A gömböd úgy működik mint egy drón vagy mi?" Bombáztad a nőt kérdésekkel, aki csak morgott.

"Először is, fogalmam sincs mi az a drón, másodszor, egy madár formáját használja..." Motyogta erősen koncentrálva, míg te csak bólintottál. "Jelenleg a kollégiumodat látom." Nézett rád.

Felcsillant a szemed. Őszintén hazudnál, ha azt mondanád nem hiányoznának a barátaid, vagy Riku, vagy a szobatársad. Lassan már a kis összezörrenésükre is elmennél, persze ha még hívnának.

"Nem szeretnéd megnézni?" Nézett rád egy mosollyal, mire te vidáman bólintottál és mellé furakodtál.

Bakugou is megunta hogy csak a háttérben áll, és oda kukkantott ő is.

"Mi az a sok fura cucc?" Mutatott a gömbre, és Midnight rácsapott a kezére, hogy ne piszkálja.

"Ahhh! Az a szobám!" Nevettél vidáman. "És ha minden igaz, akkor nem messze tőle lesz Yui szobája!" Mondtad egy mosollyal, és a szemed ismét felcsillant, amikor megláttad a szobatársadat a szobájában ülni az ágyán, a telefonját nyomogatva.

"Ohh.. Olyan téglád volt-" Mutatott volna Bakugou megint a gömbre, de Midnight ismét lecsapott, ezzel elérve a fiútól egy mérges nézést.

Épp mondani akartál volna valamit Katsukinak, amikor is láttad, hogy Yui szobájának a fürdőjéből egy fiú jön ki, majd a lány mellé ugrik és összebújnak.

Kicsit elfehéredtél, és a szíved hirtelen a torkodban dobogott.

"Oohh pffff még a szobatársadban is van barátja, csak te vagy ilyen?" Nézett rád nyilvánvalóan kötözködve Bakugou, míg te csak szótlanul figyelted a gömböt az asztalon.

Mivel Midnight már egy ideje ismert téged, mivel sokszor beszélgettél vele, míg könyvtárosnak tettette magát, pontosan tudta, ki volt az a fiú.

"Midnight, azt mondtad ez a gömb nem kamu." Halkultál el, míg nem vetted le a szemed a készülékről.

Ugyan Midnight most újra belekezdhetett volna a mondókájába, miszerint a gömb tényleg nem kamuzik, és hogy pontosan azt látod ami jelenleg történik, de nem tette. Ugyan ezt attól még sértésnek vette, és később biztos vissza adja, amikor nem leszel ennyire összetörve.

"Lehet... Lehet hogy eltört!" Nevetett kínosan, míg gyorsan arrébb ment a szobáról, ezzel belátva az egész iskola területét.

"Jah..." Értettél egyet, kicsit összezavarodva, de biztos voltál a dolgokban. Az oké, hogy úgy néz ki senki sem aggódik érted... Az oké, hogy a szobatársadnak fiú társaságai vannak, ahhoz már hozzá szoktál. De Riku nem tenne ilyet.

Nem, az előbb hazudtál. Egyáltalán nem oké egyik sem. Sőt, eléggé rosszul esik, hisz ettől tartottál a legjobban. De amint visszakerülsz, úgy is kiderül minden.

Egy hosszas kínos csönd után, Bakugounak is leesett mi történt az előbb a szeme előtt. Az hogy olyan hirtelen változott a hangulatod, majd azok amikor a barátodról meséltél neki. Karba tette a kezét, és csak várta, hogy mit szeretnél legközelebb tenni.

Midnight lassan kikapcsolta a gömböt, mondván többre már nincs energiája, amit teljesen megértettél.

"Oh tényleg. Mondtad, hogy te sokat eljársz hozzánk.." Néztél rá, mire ő csak egy mosollyal bólintott. "Hogyan csinálod? Nem tudnád velem is azt csinálni vagy valami? Hisz.. Te folyamatosan oda-vissza járkálsz.." Próbáltad megmagyarázni magad.

"Attól tartok nem... Azaz, megpróbálhatjuk," Kezdett bele, ennek hála egy kicsit felvidultál. "De, mivel nem vagy boszorkány, ezért lehet, hogy nagyon megerőltetné a testedet, legrosszabb esetben meghalnál.." Nézett rád aggódva, míg te csak bólintottál. "De tudod," Folytatta hirtelen. "Azok a ronda fajta halálok, amikor a szemed kifolyik, vagy eltörik mindened va-"

"Menő.." Vigyorgott Bakugou a háttérben.

"JÓ JÓ ÉRTEM" Állítottad le, érezted ahogy felfordul a gyomrod, mire csak bólintott. "Azért köszönöm.."

Elkezdtél kifele menni, kissé szomorúan, de a szomorúságodat gyorsan átvette egy hirtelen jött harag.

Bakugout a köpenyénél ragadtad meg, ezzel magad után vonszolva a fiút, majd elhagytad a kunyhót.

"ENGEDJ EL" Visított, míg te csak mérgesen elengedted, semmi dolgod nem volt vele most veszekedni.

"Hülye gömb, és a hülye eleme, vagy nem tudom mivel működik.." Morogtad, míg kerested a lejáratot a fáról.

"UGYE! A boszorkányok csak a bajt hozzák." Vigyorgott mögötted Bakugou, és elvágott hirtelen egy faágat, ami lassan ereszkedni kezdett, majd megragadta, és téged is. Így mentetek le együtt, míg te csak bólogattál a karjaiban.

"MIT TUDNAK ŐK! Tuti elromlott az a vacak, vagy nem tudom." Tetted keresztbe a kezed, amint földet értetek, és Katsuki elengedett.

A fiú csak egy mosollyal ment utánad, míg mindketten kiadtátok magatokból a boszik iránt érzett gyűlöletet. Pontosabban Bakugou gyűlölt csak, te csak mérges voltál.