*Leo szemszöge*

Gyors ledarálás képen csak annyit mesélnék, hogy Matt-al meg volt beszélve, hogy Doreen-al töltöm az "utolsó" estét. De ez kétlem, hogy utolsó, tudom jól, hogy mi nyerünk és megtudjuk az igazat aztán végleg vége. Zsigereimben érzem. Viszont kicsit bizonytalan vagyok, mivel valamiért érzem, valaki tényleg meg fog halni. Remélem nem az egyetlen egy személy aki közel áll a szívemhez mert megpusztulok ha igen.

Adam is eléggé rossz passzban van, ő is érzi, hogy valami nem stimmel. Szerencsékre valamilyen szinten túlerőben vagyunk, de a kérdés az, hogy meddig?! A válasz nem egyszerű az egyszer biztos. Srácokkal A és B tervet is kialakítottunk mindazok által, hogy más-más fajok vagyunk. Igaz emberek, de más fajhoz tartozunk. Ilyenkor szidom az Istent, még is mi a francért lettünk mi ilyenek. Miért nem lehetne normális életünk mint a többi halandóé? Miért kell 'halhatatlannak' élnünk mi vámpírok ahelyett, hogy boldogok lehetnénk?

Tudom, nagyon jól tudom, ha ennek vége lesz és végre béke is kialakul rendesen, Doreen hiába félig vámpír, akkor is meghal. Mivel benne lakozik az ősi vérfarkas leszármazottja. Furcsa, hogy az idősebb testvére egyáltalán nem az, hiába mondja Matt "ő a fő fej hibrid".

Ha jobban bele mélyedünk arra az időszakra, mi is történt akkor, igen nagy csapás van, mivel valakinek a keze benne van és nem tudjuk ki. De nem akarom az ördögöt a falra festeni, ez sem biztos. Mikor a szülei épp nyaralásban vettek rész, már csak épp, hogy oda értek mikor valaki az autó hátsó részét megemelte eszeveszett gyorsasággal, aztán egy öreg fának csapódott a jármű. Ez nem véletlen műve az egyszer biztos. De, mikor a szülei meghaltam, de a lány túl élte, hova lett Aaron akkor? Pedig ő is szenvednie kellett volna a sérüléseiben. Akkor ki vagy mi tette ezt? Miért tűnt el akkor? Sejtelmünk sincsen de az egyszer biztos, hogy bosszút állunk mint azért ami történt. Ha arra a valakire gondolok, akkor mindenképp tudni akarjuk a választ. Miért?

Azonban a testvérem igen furcsaságokat szokott zagyválni, mi van ha nem sikerül és még sorolhatnám. De sikerülni fog és kész. Igaz könnyű mondani mint megtenni, viszont jobb erőben lenni mint kudarcba fulladni.

***

A megbeszéltek alapján Doreen házához értem. Kicsit hezitáltam, mivel tudom nagyon jól, nincs jó passzban, ahogy egyikünk sem. De mindenképpen el kell jönnie az a bizonyos nap, amikor teljesen össze kell esnünk mint azok által, hogy nyerjünk is.

Beszélgetés közben nálam kicsit elragadt a hév, muszáj voltam rá másznom a lányra, valamiért még is csak érzem, nagyon fog ez hiányozni és hosszú napnak nézünk elébe. Attól függetlenül valamit titkol előlem. Bár az volt a célom, hogy megtudjam miket csinál, de csak könyvet láttam meg az asztalán, ebből azt sejtettem, hogy naplót ír, ilyen csajos dolog, így inkább nem is erőltetem a dolgot. Főleg nem mászok bele a kis magánszférájába. Esti hancúrozás mellett furcsa módon elálmosodtam ahogy a karjaimban fekvő hőn szeretett szerelmem is. Jó éjt csók után már csak arra lettem figyelmes, hogy egyenletesen szuszog erre következve elaludt. Engem is elnyomott az álom.

***

Hajnal lehetett mikor hirtelen kipattant a szemem és úgy ugrottam ki az ágyból mint aki puskából lőttek volna. Körbe néztem a szobában majd az alvó lányra ragadt meg a tekintetem. Elmosolyogtam majd kiléptem a szobánkból. Furcsa, szobánkból? Na mindegy. Konyha fel vettem az irány, hogy vizet igyak, bár ahhoz képest, hogy vámpír vagyok tudok rendes ételt is enni meg vizet inni. Én sem vagyok annyira elmebolond vámpír mint a bátyja.

Leültem a kanapára majd néztem a telefonomat, hogy kaptam-e értesítéseket, mikor már meguntam fel néztem az internetre kis kikapcsolódás gyanánt.

Motoszkálást hallottam meg a ház körül, először azt hittem hallucinálok a rossz álmom miatt. De csak egyre erősödött, míg meg nem szólalt a telefonom. Megnéztem és épp sms-em érkezett Adam-től. Öt perc múlva itt lesz. Micsoda? Miért jönne ide? Vagy mit akar? Ahogy ismerem öcsémet nem öt perc lesz hanem egy perc. Amilyen gyorsan tud jönni, kész veszélyes.

Gondolkozásomat egy kopogás zavarta meg, hát persze, hogy ő lesz az. Oda csoszogtam a bejárati ajtóhoz és kinyitottam. Adam megszeppenve de kicsit feldúlt állapotára találtam szembe magam.

- Mi történt? - kérdezem felvont szemöldökkel és beljebb invitáltam a lakásba. Helyet foglalt szokása szerint és én is követtem a példáját.

- Nem volt furcsa a lány? - kérdezte komoran.

Mi az, hogy lány? Van neve. De ilyen állapotban inkább nem tettem szóvá és csak nemlegesen bólogatni tudtam a válaszra.

- Ne csak bólogass, hanem mond ki. - követelte.

Ilyennek még nem láttam, mi a franc ütött belé?

- Nézd, faszom se tudja mi ütött beléd, de jó lenne ha vissza fognád magad és normálisan közölnéd a tényt, hogy mi van. - magyaráztam neki.

Erre ő szúrós tekintettel rám nézett, becsukta a szemeit, felsóhajtott majd kinyitva megrázta a fejét.

- Bocs tesó, kissé ingerült vagyok... - szavába vágtam.

- Mikor ittál vért utoljára?

- Két napja. - válaszolta.

Nem csoda, ha két napot kihagy akkor eléggé agresszív viselkedése van, sajnos nincs meg igazán az önkontrollja, így próbálkozik. Megértem a helyzetét én sem voltam különb.

Csend telepedett közénk, közbe füleltem még is mi ez a morgás és kis reccsenések a közelbe. Adam látta rajtam, hogy készülök valamire így megszólalt.

- Nyugi, Matt társai. - mondta.

- Mit keresnek itt? - háborodottam fel.

- Matt felhívott, azzal az indokkal, hogy... - itt abba hagyta majd félve rám nézve folytatta tovább. - ...Doreen elment.

Mi van? Doreen elment? Hisz én keltem fel hamarabb és pont az ágyban alszik.

- Az ágyban alszik, kb félórája, hogy ébren vagyok. - értetlenkedtem.

- Éjszaka közepén, ment el, de ezek szerint vissza is jött. - magyarázta én meg még értetlen fejet vágtam, hogy most miről is beszél.

- Még egyszer mondom, Matt felhívott, hogy a társai itt voltak a ház körül és nem tudom te mit csináltál de éjszaka közepén úgy elment Doreen, mintha a föld elnyelte. Nem tudták követni, de még nyomát se. Viszont egy csomaggal utazott el. Mit vitt el magával és hova? Mit csináltál míg oda volt valahol? - egy szuszra magyarázta és sorba rakta fel a kérdést. Hogy a fenébe ez? Miért nem ébredtem fel? Pedig elég ha valami kis mozzanatot meghallok egyből felriadok. De erre nem ébredtem fel.

- Hát... - zavaromba vakartam a tarkómat majd folytattam. - ...volt egy kis megbeszélésünk aztán ágyba bújva elaludtunk. - mondtam de a 'megbeszélésünket' sejtelmesen mondtam ki.

- Még, jó hogy nem mondod a részleteket, meg... - elakadt. - ...elaludtatok? - akadt ki.

- Te elaludtál? - szemöldöke ég felé emelte és döbbenetet lehetett látni rajta. Én csak bólogattam a válaszra erre ő fejét fogja hitetlenkedik.

- Jézusom, te elaludtál, hogy még fel se riadtál? Mi a szar? Alig szoktál aludni, van mikor nem, és erre elalszol miközben a nyakunkon van a harc? - jogosan oktatott ki.

Nem gondoltam volna magamról, hogy ez történik meg valaha is, de ez nem azt jelent, hogy nincs alváshiányom.

***

Itt vannak a srácok, Matt és James csapatai is. Hirtelen döntöttem, hogy benézek Doreen szobájába, és még mindig az igazak álmát alussza, igaz morcosan ahogy szokott de ezt is szeretem benne. Majd vissza érve a nappaliba jobban átrendeztük a tervet. Átrendeztük? Ez hülyeség, inkább megbeszéltük. Erre Adam megint szívja a vérem mint egy jó testvér, kis civakodásunk közepette Paul kioktatott ami megszeppenve néztünk rá majd egymásra az öcsémmel, majd ismét figyeltük a terv részét.

Egy női hang zavart meg minket, egyből ugrásként mentem be a szobába a lányhoz. De csak annyit vettem észre, berohadt a fürdőbe, becsapva maga után az ajtót és öklendezés. Nyilván rosszat álmodhatott és felkavarta a gyomrát. Elhúzva a számat inkább magára hagytam. Vissza értem a többiekhez majd a konyha felé vettem az irány egy kis élelem után kutatva.

Nem sokkal később a lány megjelent.

- Jól vagy? - kérdeztem, és vártam, hátha elmondja mi történt, de semmi. Fájdalom, Megbánás, és gyötrelem egyszerre leíródott az arcán mellé sápadt arc is. Nem néz ki túl jól. Biztos, hogy ez szimpla rossz álom? Nem hiszem.

Matt oda rakott a konyhapulthoz három tasak vért majd azt kiitta és igen rossz aurával nézett körbe szét mintha keresett volna valamit, de inkább Matt-an maradt meg a tekintete. Rideg viselkedése engem is a hideg rázott. Főleg a szeme, ilyet még nem láttam.

Doreen testtartása nem épp a legjobb, mintha fájna valami. De semmit nem lehet leolvasni az arcáról. Mondani készül valamit majd kimondja egy szuszra:

- Ha valaki meghal, az úgy is vállalja. De ha én halok meg, adjátok fel. - jelentette ki úgy, hogy parancsot követelt el. Szinte éreztem a zsigereimben, hogy ez tényleg követnünk kell, főleg nekem.

Mégis mi a jó istenről beszél ez? Mi az, hogy meghal és adjuk fel? Na azt már nem!

- Hogy gondolod ezt? - csattantam fel jogosan. - Hogy van merszed ezt mondani mint azok által amiket átéltünk? Barátaidat így félre dobot? Még engem is? Minket? - hisztérikusan hahotáztam. Bár nem szokásom hisztizni de ez mindennek a teteje.

Semmi érzelmet nem látok rajta, semmi megbánást ahogy leszidtam, szinte semmi.

- Előbb vagy utóbb valaki úgy is meghal közölünk. Nem akarok annyi kockázatot tenni, míg ti... - mutatott ránk majd folytatta. - ...is sebezhetőek vagytok. Vagy megbotlotok, vagy egy magam végzek mindennel. - parancsolta nekünk.

- Mi a franc ütött beléd? - mondta morogva Adam.

- Semmi. Csak jobb ha nem a terv szerint haladunk. - vállat von majd ki megy az udvarra. Utána megyek, de arra nem számítottam, hogy mások is követni fognak engem, csak a lépéseket hallom magam mögül.

Erőszakosan a lány karját megragadom és dühösen mélyen a szemébe nézek.

- Nem fog senki sem meghalni. - tagoltam. - Ha arra gondolsz, meghalsz azt felejtsd is el, mert nem fogsz. - morogtam majd elengedve hátat fordítottam és az udvar végén kis erdő részen elsuhantam. A gondolatától sem tudom felfogni ha ő nem lenne velem, de amiket eddig mondott felhúzott. Muszáj vér után járnom, hogy lenyugodjak. Nem hiszem, hogy menni fog. Bele őrülnék ha elveszíthetem, inkább én halok meg, mint Ő.

Nem fogsz meghalni szerelmem. Ígérem. 

----------------------------------------------------------

Már csak 2 rész és vége. 
Kérlek hagyj nyomot! :*