*Matt szemszöge*

Eltelt két nap, ami igen nagy tematikában voltunk az összes csapatokkal. Bár az is igaz, hogy túlságosan hamar véget ért ez a gyakorlat hol ott ez a harci technikákat nem egy két nap alatt lehet megtanulni, sőt az önkontrollt sem egyszerű kezelni. Azonban nagyon vészesen közeleg az a nap ami eldől miként is történt az elmúlt 10-15 évben akkor. Igaz Doreen-ak sokkal nagyon felelősséget kell vállalnia ha ennek vége lesz, de mindent megteszünk annak ellenére, hogy senki se haljon meg a harc közben.

Viszont Doreen nagyon igyekszik a lehető legjobb formáját hozni, de valami az súgja, valaki még megfog halni, és az sem én sem a csapatom nem fog. Ha csak nem az akire gondolok. Viszont jobb megijedni mint félni.

Csapataimmal kiterveltünk, miként támadjunk és fedezzük, de közel sem egyszerű ahogy én el képzeltem vagy James. Sajnos Astor, Doreen legjobb haverját is bele kellett avatnunk, persze Hayley tud róla, de Doreen nem. Igaz, hogy suli után lesz nekik esküvőjük de mindenképp figyelni fogunk rá is, ne hogy baj történjen. Bár tudom, a hazugság nem mentség, de ha egyszer muszáj akkor muszáj olyan nem valós alapot létre hozni, hogy mások nem pusztuljanak bele. Igaz, hogy később mind kiderül, de még most is azt mondom, "jobb megijedni mint félni".

Astor és Hayley igen különleges pár, kész csoda, hogy még együtt vannak azok ellenére ami a szülei nem épp puszi pajtásak. De ők mint tesznek róla és ez mint nekik a tiszteletem is. Astor a sas megfigyelő osztag, más szóval úgy mond ő a "titkos ügynök feje" míg Hayley a boszorkány. Nos sokaknak feltűnt, hogy Doreen miért nem tudja, hát a válasz egyszerű. A mostoha apja megtiltotta nekünk, egy szót se szóljunk míg azt ne mondja, hogy elmondhassuk az egész történetet. Azonban azóta se szólt, hogy mi van, de ezek után nem hiszem. Főleg, hogy Doreen valamit rejteget előlünk ami mi nem tudjuk, hogy mit. De most ez legyen a legkevesebb, mivel most pihenőre van szüksége és össze kell szednie a maradék bátorságot a bátyja ellenére is. Nem lesz egyszerű az biztos, de nekünk se. Mivel Aaron a fő fej hibrid ami nem épp egy halottas kocsi.

Eme gondolkozásomat egy telefon zökkentett ki, amely a dohányzó asztalomon pihent, előre hajolva nyújtózkodtam, hogy elérjem, egyből meg is néztem ki zaklat ilyenkor. Persze, hogy a csapatomból egy valaki. Megnéztem az sms-t, hogy menjek a bázisra mert valamit találtak. Így hát a leghamarabb össze kapkodtam magam és fél órán belül ott is vagyok.

***

Iroda féle szobába beérve már ott volt Paul aki igen idegesen meredt maga elé.

- Mi a pálya? - kérdeztem tőle, de ő csak lesett mint tehén a kapura. Megböktem a vállát majd rám nézve bocsánat kérően pislantott, erre le legyintve foglaltam én is helyet.

- Doreen... - nem fejezte be de már felforr a maradék agyvizem, hogy megint mit művelt az a lány.

- Mit csinált már? - sóhajtottam.

- Most jelenleg semmit, de az éjszaka közebén egy csomaggal a kezén elhajtott kocsival valahova. Nem tudjuk hova, viszont hiába követtük még szag alapján is mintha elnyelte volna a föld. - magyarázta.

Mélyen gondolkoztam, hogy hol a francba mehetett, hol ott Leo ott van, illetve ott kellene lennie. Így inkább nem Leo-t hívom, hanem az ikertestvérét.

- Adam, hol van a testvéred? - tettem fel a kérdést gyorsan mi helyett megszólalhatott volna.

- Doreen- al van, miért? - tette fel úgy szint a kérdést.

- Paul szerint Doreen egy csomaggal elment kocsival valahova, és nem tudják merre mehetett. Esetleg tudsz valamit?

- Nem semmit, csak annyit, hogy mikor Saci meglátogatta utoljára akkor közölte Leo -nak, hogy pont naplót írt. De úgy volt, hogy Leo majd megtudakolja mi az, de... - hirtelen elhallgat majd folytatja. - ...minden lány naplót szokott írni ezt te is tudod, főleg Doreen. - magyarázta.

Ebbe igaza van. De amióta megtudta mi ő valójában egészen furcsa a lány. Egyszerűen néha nem tudunk kiigazolódni, bár Leo - val szemben igen parancsra inkább szó fogadottabb mint ahogy azt hittük, ugyanis Leo ő félig vámpír és félig védelmező. Ellenben Adam tiszta vérű vámpír.

Nos megint felmerült benneteket a kérdés, még is hogyan. Megint megismétlem magam, Doreen nem tud semmit. Adam nem azért "szakítottak" mert nem szerette, hanem azért mert nem tudott neki olyan érzelmeket táplálni féle ami számára jó. Más szóval, tudta nagyon jól, hogy a szülei nem egy közönséges emberek, hanem vámpírok. Szülei tiltották el tőlük, hogy találkozhassanak, vagy bármilyen testi kapcsolat. De sajnos ezt a bűnt elkövette Adam, így nem csak ő de Leo is megszívta.

Míg Adam más lányokkal kavart Leo vigasztalta Doreen-t. Bonyolult az egyszer biztos.

Még pedig azért mert Adam halva született, hiába vámpír akkor is. De mivel boszorkány családot kerestek így jött kapóra Hayley szülei. Mikor a szülés közben kiderült, hogy ikreket vár a Clark szülei illetve az anyja, akkor a boszorkány annyit tudott megtenni, hogy Leo félig védelmezőként félig vámpírként éli az életét. Pedig nagyon ritka, sőt inkább ők az utolsó leszármazottjai akik vámpírként félig védelmező a testvérének. Nagyon ritka mint a fehér holló. Azonban sajnos halálos is. Bármikor bekövetkezhet, ha valamelyikük meghal, az lesz a vámpíroknak az uralkodója, ez viszont rossz hír velünk szemben mint vérfarkasoknak.

De hogy jön képbe Doreen mint hibrid? Na ezt mink se tudjuk.

Csak azt, hogy a szülei nem egy közönséges autó balesetben haltak meg, de viszont a lány és annak a testvére életben maradtak furcsa módon. Azonban a baleset helyszínén a fiú eltűnt, mintha a föld elnyelte volna, de Doreen vészesen az élet-halál között volt. Szülei vérfarkasok voltak, vámpír vadászok egyben, úgy, hogy fogalmunk sincs ki vagy mi tette ezt velük, hol ott ők a család utolsó sarja. Szülei "úgymond" a vérfarkasok orvosai voltak. Ha valaki vámpír támadás történt akkor egyértelműen ki szipojozták az összes vérét amíg meg nem halt az illető, így vérfarkas de inkább úgy mondom, farkas vérből valahogy újra élesztették. Ennek a sztoriját mink sem tudjuk, csak azt, hogy már lassacskán ős idők óta éltek mint az én szüleim. Más szóval az ősök.

- Matt itt vagy? - kérdezte Adam a vonal túlsó végén.

Megráztam a fejem pislogtam párat, majd Paul-ra néztem aztán szólaltam meg.

- Persze, itt.

- Annyit mondtam, hogy elmegyek Doreen házához, de jobb lenne ha hívnád James-t, hogy a csapatai itt őrködjenek a területen, a te csapatod pedig készenlétiben legyenek. Van olyan érzésem, hogy lesből csapnak majd le ránk. - magyarázta.

Amilyen tökkel ütött a gyerek, de van esze az ezer biztos. Bátyja pedig igen van érzéke az emberekkel kapcsban, de még más fajta lényekben is. Más szóval manipulálni és titkokat ki tud szedni ami fontos információnak bizonyul. Egyformák de mégis különbözőek. Azt hiszem, tényleg megbízhatok bennük mint két ellentétes faj. De azért ne túlozzunk.

- Rendben, máris intézkedem. - mondtam majd bontottam a vonalat.

- Paul, készítsd a csapatot, lesbe fogunk támadni, én James-t hívom, hogy a közterületen egy árva halandó ne ólálkodjon. - adtam ki a parancsot majd bólintva intézkedett. Én rögtön James-t hívtam és annak is megadtam minden bizonyos információt.

Végül, arra a döntésre jutottam, hogy ideje el látogatni a házába egy páran. Mivel nem tudni, hogy hol és mikor lesz a nagy csapás.

***

Doreen házához érve a bejárati ajtón észre vettem Pault. Oda mentem majd furcsán rá nézve lestem rá.

- Valami hír? - kérdeztem.

Javában kezd reggel lenni illetve kel fel a nap, ami ez nem jelent jót. Pedig nem nappal kellene harcot vívnunk, de sajnos ez nem kívánság műsor.

- Igen, még pedig... - elhalkult majd az ajtó nyitódott. Egyszerre oda néztünk a személyre majd ledöbbenve lesünk rá.

- Öhm, hosszú volt az éjszaka? - kérdeztem kuncogva.

- Ne is mond. - ásít majd beinvitált a lakásba.

- Üljetek le Doreen még az álom világban van, morcosan.

Morcosan? Mit jelentsen ez?

- Hogy érted? - kérdeztem hitetlenkedve, közbe Adam is megérkezett.

- Forgolódik, morog és már most harcol álmába. - nevet fel halkan.

- Szex szagot érzek... - szimatol majd gúnyosan nevet fel Adam.

- Fogd be öcsi, csak nem féltékeny vagy?

- Én? Na persze.... - mondta volna de közbe Paul közbe vágott jogosan.

- Taknyosok, nem itt kéne most bájcsevegést végezni miközben a mai nap ez kibaszodt szar lesz, lehetőleg inkább kössünk diszkréciót és álljunk a tervről jobban megbeszélni. - mondta komolyan.

Mindenki csöndbe maradt majd össze gyűltünk és félig meddig megbeszéltünk addig amíg egy női sikítást nem hallottunk.

Leo egyből berohadt a szobába, de semmi beszéd sem suttogást nem hallottunk, csak annyit hogy egy másik ajtó csapódik és hangos öklendezést hallunk.

- Nos igen, ha tudja az ember, hogy közeleg a nagy nap, még álmában is izgul és reggele pedig kidobja a taccsot. Ez természetes. - magyarázta James aki nem rég jött be ő is.

- Beszélhetnénk négyszemközt oda kint? - kérdezte James.

Bólintottam majd ki mentem.

- Kis baj van. - felsóhajtott majd Saci jelent meg mellettünk és kezdett bele a bajról.

- Pontba délbe az erdőben van egy viskó, ott gyülekeznek ezek a fura lények, de nem csak ott, hanem a délebb résznél is van még egy viskó ott többet lesznek mint ahogy számítottunk. De a bátyja nem volt jelen, azaz lehet az első perctől megvárja míg Doreen kifárad aztán csap le rá. Viszont a harc helyszíne, nincs ami azt jelenti szét kell, hogy váljunk. - ledöbbenve meredtem magam elé, ez tényleg rosszabb lesz mint ahogy gondoltam, így gyorsan egy újabb tervet kell kitalálnunk, hogy miként győzzünk.

Beszélgetés közben hallottam egy furcsa szív dobogást. Hol dobog, hol megáll. Mégis mi ez? Szag alapján Doreen az, Adam hangját hallom meg.

- Jól vagy? - kérdezte tőle Adam de a lány nem válaszolt, így beviharoztam gyorsan és lestem rá, nem-e történt valami baj. Viszont az arcáról lerí a fájdalom, a megbánás és gyötrelem ezzel egyben a sápadt arc mivel látszik is alig aludt az éjjel. Nem csoda, megértem a helyzetet.

James kezembe nyomott három tasak vért, majd megindultam a pult felé és leraktam elé.

- Idd meg és jobban leszel, és készülődjünk. - adtam ki a parancsot, pedig legszívesebben azt mondtam volna, pihenjen majd mi megoldjuk. De a helyzet súlyosabb ahogy képzeltük.

Gyorsan ki itta az össz tasak tartalmát, és ahogy ránk nézett az a vörösen izzó szemekkel, szinte félelemet éreztem. Hazudnám ha azt mondanám nem félek, de ez amit én látok, nem minden napi látvány. Várjunk csak, miért vörös a szeme?

Na mindegy, erre később vissza térünk. Mikor Doreen nappaliba veszi az irányt ledöbben, hogy nem hárman vagyunk, hanem vagyunk jó páran.

Nagyban folytak a tervekről, a harcokról, hiába próbáltam oda figyelni valamiért Doreen testtartása elvonja a figyelmemet. Mintha készülne valamire, mintha fájna valami. De semmi, nem szólal meg, csak csendben tűri.

Majd lehunyt szemekkel felsóhajt és megköszörülte a torkát majd megszólalt:

- Ha valaki meghal, az úgy is vállalja. De ha én halok meg, adjátok fel. - jelentette ki határozottan érzelem mentesen.

Mi a franc? Miről beszél ez? Ledöbbenve és le sokkosan csak meredtünk a lány felé, erre egy hang megtörte a csendet.

- Hogy gondolod ezt? - csattant fel jogosan Leo.

-------------------------------------------------------------

Sziasztok!

Mint tudjátok, már csak pár rész van hátra.
Azaz 2+1 rész és vége.
Persze lesz Epilógus rész majd írói köszöntő és végleg vége.
Furcsa, de hamarosan vége. Tudom nem vagyok valami nagy szám író, de jól esik, hogy páran olvassák, DE legalább hagyjatok nyomot magatok után!
Köszi :*