A nevem Pelin Zahra . Az Art Life-nál dolgozom, akárcsak a szüleim.
Mint általában, ma is munkába indultunk . Èn saját autómmal mentem be a céghez . Magammal vittem Zarina húgomat is , akit az általános iskola bejáratánál tettem ki .
Az iskola előtt mindenki döbbenten nézett vagy összesúgtak . Még mindig nem szokták meg a látványt . De Velda nem fog iskola busszal járni , az biztos. Elköszöntem tőle , majd irány a munkahelyem.
A cégnél találkoztam a rokonaimmal és a barátaimmal . Eda , Serkan , Aysun ,  Can , Kiraz Anya és Apa egy megbeszéleshez készültek elő.

- Sziasztok , Jó reggelt!- köszöntem . - Miről szól a megbeszélés ? - kérdeztem, mert ma kivételesen nem mondták el még .

- Te most nem jössz Peli , a tervezésnél van rád szükségünk . - mondta anyu .

- Értem. Akkor ... rajzolok ... - mondtam . Kicsit fura volt , hogy most nem voltam ott , de legalább elkészültem 3 szoba tervrajzával . Állítólag ez hatalmas segítség volt .

Majd egyszer Leyla egy férfit vezetett körbe az Art Lifeban .
Felálltam és odasétáltam hozzájuk .

- Jó napot kívánok! Miben segítsetek? - köszöntöttem.

- Jó napot magának is ! Onan vagyok .- mutatkozott be a férfi.

- Pelin.  - mutatkoztam be én is , majd kezét fogtunk egymással.

- Kisasszony, Onan úr itt fog dolgozni nálunk , belsőépítesz ő is . - mondta Leyla. 

- Valóban? Akkor köszöntelek az Art Life-nál ! Deee Leyla én erről miért nem tudok ? - kérdeztem.

- Serkan Bolat a megbeszélés után szeretett volna szólni önnek , Kisasszony . - válaszolta Leyla .

- Persze , elfelejtettek szólni ... mindegy is . Akkor szia ! - mondtam.

- Szia ...- köszönt Onan.

-Kinél dolgozol ? - kérdeztem. 

- Piril asszonynál és Engin úrnál.- mondta .

- Oh értem.  Hát ők jelenleg megbeszélésen vannak . Keress valaki mást.  - mondtam , majd elsétáltam volna , amikor megállított .

- Várj ! Nem tudsz nekem adni addig valami munkát? - kèrdezte .

- Takarítási munka van bőven . Seprű a raktárba, segíthetsz Leylanak . Nyomás!
- mondtam  gúnyosan .

Mégis miért nem szóltak nekem ? Minek másik belsőépítész ? Itt vagyok én ! És Can meg anyu . Nem vagyok elég jó?! Tuti csak azért jött hogy átvegye a helyemet ! Kiturna a saját csaladimból? Elvenné előlem a hírnevet?! Na azt már nem!

- Jaj nemár ! Nincs valami más? Értem , hogy a főnökeim nincsenek itt , de maga is adatnak valami feladatot ! - könyörgött Onan

- Tudod , itt mindenkinek megvan a munkája ! Mindenkinek . Aki ide való.  Szerinted miért nem veszünk fel akárkit? - vágtam vissza.

- Hogyan? Azt mondod nem tartozom ide ? Talán igazad van ...De ... nem maradhatnék veled ? Csak amíg nem kapok saját feladatot ! Könyörgöm! - válaszolt Onan.

- Úgyse tudlak lerázni ! Legyen ! Gyere velem , együtt dolgozunk .- mondtam végül.

- Ezaz! Köszönöm ! - ölelt meg .

- Ezt ... nem ! - toltam el magamtól .

- Én - én... bocsánat nem tudom mi ütött belém. - mondta .

Bemntünk az irodába , hogy dogzhassunk . Az viszont meglepett , hogy Onan kihúzta nekem a széket .

- Köszönöm! - mondtam de ezúttal kedvesen .

Elmagyaráztam neki a helyzetet , majd elkezdtünk rajzolni . Legalábbis én . Ő pedig csak nézett rám.

- Figyelj , te nem dolgozol ? - kérdeztem. 

- Én ... elfelejtettem ... - mondta , majd újból rajzolni kezdett .

- Okééé ...

Úgy egy óra múlva elkészültek a rajzok .

- Megnézed ? - kérdezte Onan .
Odasétáltam hozzá , majd feléfajoltam és elállt a szavam .

- Azta ! Ez ... az eddigi legjobb terv amit valaha láttam! Egy forgó faház ami üvegház is ! Megáll az eszem , te egy zseni vagy ! Megmutatom a többieknek is ! - mondtam meglepődve .

- Köszönöm szépen! - mondta Onan szégyelősen.

Elindultam kifelé a rajzával a kezemben , de visszafordultam .

- Csak hogy tudd ... Nem veheted át a helyemet , Onan ! - mondtam majd elsétáltam.

- Mi ?  - hallottam Onan hangját .

Mindenki csodálkozva nézte Onan tervét.

....

Egy mappát terveztem bevinni az irodába, de Onan megállított .

- Pelin !

- Igen ?

- Beszélnünk kell ! - mondta.

- Miért kéne?

- Figyelj én nem értem miért mondtad ezt ! Mégis miért akarnám átvenni a helyedet? Ez ostobaság! Megnyugtatlak , hogy semmi ilyesmi nem jutott az eszembe ! Ebben biztos lehetsz! Érted ? - hadarta el egyszerre .

- De miért bízzák benned ? Itt mindenkinek a pénz és a hírnév a fontos ! - mondtam .

- De nekem nem csak ezek számítanak . Ha utcaseprő leszek , én ott is megállom a helyemet , ha milliárdos , akkor is . - mondta .

- Esküszöl, hogy nem akartad átvenni a helyemet ? - kérdeztem majdnem sírva.

- Esküszöm! Mondom neked , hogy én nem.vagyok ilyen . De semmit sem értek . Miért gondoltad ezt ? - kérdezte .

- Ez most nem fontos ... De bocsáss meg nekem , légyszíves! Ezen túl nem leszek gonosz veled...- mondtam végül.

- Ne aggódj, nem tudok haragudni rád ... - mondta.

- Mi?! - kérdeztem vissza .

- Mi ?! - kérdezte ő is .

Hmmm milyen gyönyörű a szőnyeg. Oké anyuval közösen terveztük , de hirtelen mindketten azt bámultuk .

- Szép... mármint a szőnyeg... - törte meg a csendet Onan.

- Igen...- mondtam.

- Ó , hát itt vagytok ! - jelent meg anya.

- Ezek szerint megismerkedtetek egymással! - jelent meg apu is .

- Mondhatjuk ... - válaszoltam .

- Peli drágám ő ... - kezdte anyu .

- Onan . Új munkatàrsatok ... tudom .- fejeztem be .

- Drágám ez nem azt jelenti, hogy ... - mondta apa .

- Remélem is . Can és én sosem bocsájtanánk meg ! - mondtam

- Akkor jó napot , Onan vagyok ! - szólt közbe, majd kezét rázott a szüleimmel .

- Szó sincs erről! Ne gondold , hogy találnánk nálad jobbat ! Édesanyáddal mindketten tudjuk , hogy ti vagytok a legjobbak. Pelin , kicsim te vagy a legjobb belsőépítész. Onan azért kapott munkát , hogy segíthessen a csaladja anyagi gondjait megoldani. - ölelt magához apu , majd anyu is àtölelt .

- Lányunk ? Tessék ?! Pelin neked Piril és Engin a szüleid ?! - lepődött meg Onan.

Nem válaszoltam semmit .

- Hát ezért vagy itt ?! Sajnálom, én nem tudtam ! - mondtam , majd megdogtam Onan kezét . Bocsánatot kérek a viselkedésemért!

- Semmi baj . Nem tudhattad! Én is így reagáltam volna a helyedben . Ha szabad... gyere ide ... - mondta Onan is csaknem sírva , majd magához húzott én pedig átöleltem . Próbáltam
nem sírni .
Ugyanakkor megnyugtató volt , hogy atölelt , amikor sírtam . Mèg ha nem is ismertem . De aranyos! Nem is akartam elegedni...Várjunk csak... Tessék ?! Pelin , magadnál vagy ?!

Hallottam hogy apa valamit anya fülébe súg . Azt nem.halottam hogy mit , de mindkettőjüknek vörös volt az arca és csak bámultak egymás szemébe .

- Magatokra hagyunk titeket ...
Piril ! Gyere már , Piril! - suttogta apu , majd mindketten elsétáltak.

- Akkor ... neked ők a szüleid . És azt hitted , hogy kitúralak a saját családból?! - nézett a szemembe Onan .

- Igen . A legcsodálatosabb szüleim vannak ! De  nem akartam elmondani ... attól féltem , hogy le akarnak váltani ... - vallottam be .

- Szerintem te jobb vagy nálam... és nem is akarlak leváltni ! - mondta , majd kezével letörölte a könnyimet .

- Sajnálom, néha túlgondolok ezt-azt... - mondtam, mire elnevettük magunkat .

- De akkor jóban vagyunk? - kérdezte

- Persze! - mondtam

- Figyelj , ebédelünk együtt ? - kérdeze.

- Igen ! - mondtam - viszont 2kor haza kell vinnem Zarát .

- Megyek veled ! - mondta .

- Rendben .

.... to be countined...