Kara szemszöge:

Már a munkahelyemen vártam és csak gondolkoztam a dolgon. Igen lehet, hogy boldog voltam azért, mert Connor jól kijön Alice-zal, de furcsa gondolataim voltak. Teljesen tisztán emlékeztem arra a tekintetre, ami abban a házban volt. Az a nő, aki a feleségnek mondta magát. Meg a vágások a nyakán. Először rémisztő volt, de aztán inkább már elgondolkoztató volt számomra, ezt pedig közöltem egy üzenetben Conorral, aki kissé rémisztő választ adott:

Akkor nem örültem meg?

Vagy ez csak nekem fura és ez a válasz teljesen kielégítő és logikus volt. Persze ez csak egy üzenet, de akkor és ott belém fagyott a vér, hogy ő ilyen dolgokon agyal.
A lábamat keresztbe tettem és úgy vártam a székemben. A táskám mélyébe nyúltam és előhúztam egy képet belőle. Alice volt rajta, ahogy csak mosolyog. Ezt kitettem az asztalra és tudtam, hogy akármikor csak ránézek és jobb kedvre derülök majd. Mivel addig is így történt. Bármikor egy nehezebb percben ránéztem erre a kis fényképre és elmosolyodtam. Azért, mert megcsináltuk, mi ketten túléltük a lehetetlent, csak Luther ne hiányzott volna annyira. Igen bevallom, nagyon megkedveltem azóta, hogy át állt hozzánk.
- Jó reggelt Kara! - szólt mögöttem egy hang, az ő hangja
- Jó reggelt Connor! Úgy vélem, nem ártana ide behívnunk azt a párt. - mosolyogtam
- Egy lépéssel előtted járok. - ült le az aszzalához - Már behívtam őket és lekértem a férfi aktáját. A nőnek még nincs hiszen ő is android. - nézett rám
- Értem. És mikorra jönnek?
- 20 perc és itt vannak.
Abban a húsz percben kidumáltuk, hogy mi történt velük Alice - zal, amíg nála volt pontosan. Ő elmondott mindent szóról szóra és azt is bevallotta, hogy megszerette őt, aminek én természetesen nagyon örültem.
Aztán megérkeztek ők és nekem feltűnt a nőn, hogy a férje, nagyon csicsás holmikban jár ő egyszerűbb ruhákat hord csupán. S az a tekintet megint az a tekintet!
Connor bevezette őket a kihallgató szobába és én kint maradtam.

Connor szemszöge:

Leültem a párral szembe és elővettem az aktát. Magam eléhelyeztem és a férfira tekintettem.
- Na kérem. Fel szeretnék tenni pár kérdést, kezdetnek mondjuk a ceget nem ön és az öccse vezették együtt?
- Nem. - rázta meg a fejét - Ő olyan szent lélek volt. Azt mondta az a cég az emberek pénzének kicsalásából jött létre. Rám hagyta az egész vállalatot, de apánk pénzének felét elvitte magával, mert vett egy házat és pont annyit tartott csak meg amennyi a saját megélhetéséhez kellett, a tőbbiből épített 26 arvaházat ország szerte és a maradékot a rászorulóknak ajándékozta. - mondta - Igazán felnéztem rá, de voltak olyan dolgai, amik egy kicsit már furcsák voltak. Teljesen elhanyagolta magát és csak másokkal törődött. Azt vallotta jól van, de belebetegedett. Én annyit tudtam érte tenni, hogy miután elfogyott minden penze befogadtam magunkhoz.
Na vegre valami rendes dolog egy üzletemnertől.
Lehet, hogy vannak köztük jók is?
Biztos Connor, biztos.
- Értem. Akkor miért volt a saját házánál. - kérdeztem
- Mert át szeretett volna hozni pár dolgot. Elment busszal, mert én éppen dolgoztam és a feleségemnek nincs jogosítványa. Annyira rossz, hogy nem voltam ott. Pedig segíthettem volna neki! - fektette a fejét az asztal lapjára
- Rendben. És ön? - fordultam a nő felé - Hogy hívják, mi a munkája, ismerte-e Dave Candle - t?
- A feleségem néma. Rendbe hozhatatlan dolog történt a hanszálaival, ha nekik olyan van. - kapta fel a fejét kissé idegesen a férj - Emily a neve. Pár hete elrabolták és egy forró vassal kiégették neki a nyakaban lévő alkatrészeket, a kapcsolók is mind megsérültek, szóval, ha megcsinálnák, akkor le is állhatna. Ezért megbeszéltük, hogy inkább így marad és nem javítják meg. - egyenesedett fel
- Mondana többet is erről az elrablásról? - tettem fel a kérdést
- Persze. Vagy 2 hete lehetett és én jelentettem a rendőrségnek. Viszont nem jegyeztek fel. Este mikor kiment a kertbe egy ember elkapta és egy furgonba vonszolta. Én kerestettem, de az egyik éjszaka hazajött és mindent elmondott. - felelte hadarva
- Akkor ez elég is lesz nekem. Viszlát.

Szasztok!
Sajnálom, hogy ilyen rövid lett. Viszont nem tudtam egyből mit írjak ez után.
Puszika.😚😚😚