Connor szemszöge:

Ezután a remek és érdekfeszítő élmény után egy szervízben kötöttem ki. Körülnézve csak pár szerelésre váró android társamat és egy szerelőt lattam, aki éppen nagy erőkkel próbálkozott a vállam megmentésén, ami valljuk be, nem volt túl könnyű.
- Elnézést, megtudhatnám, hogy hol vagyok? - fordítottam a fejemet hátra
- Áhh, hogy nem volt kikapcsolva? De ez most nem fontos! Magával meg mi történt, ez a seb szinte átütött a váll másik oldalán és akkor túl sok kékvért vesztene. Amúgy meg mi fúródott a oda, egy konyhakés? - vonta fel kíváncsian a szemöldökét a szerelő
- Simán meglehet. - hagytam rá, aztán komolyra fogtam a szót - Nézze, Connor Anderson Hadnagy vagyok. - vettem elő a jelvényt és felmutattam - Megtenné, hogy értesíti a rendőrséget, hogy elraboltak?
A szerelő hátrébb lépett és rámnézett. Egy szót sem szólt csak a telefonhoz lépett és betárcsázta a rendőrség számát.
Nagy kő esett le a szívemről, hogy végre hazajutok és talán még a vállam is megmenekülhet.
Na igen, lehet, hogy ez most furcsán hangzott, de én már nem is sajnáltam a vállamért. Kapott már pár golyót és ütést, örültem inkább, hogy nem a szívembe talált a kés.
De az élet nem állt meg miattam, bár a rendőrség nem felejtett el és ket embert küldtek értem, hogy ne nekem kelljen vezetni.
Szerencsére mindkét rendőrrel jó viszonyt ápoltam, így kellemes volt a hazaút.
- Na és Connor, mi a franc törtent veled? - nezett rám Jerry
- Ja, mi van veled? - erősítette Andrew
- Hát fiúk, hallottatok az új ügyemről? - tettem fel a kérdést
- Persze. - vágta rá Jerry
- Még jó. - felelte Andrew
- Na annak a gyilkosa elrabolt, hogy közölje velem, hogyha folytatom a nyomozást, akkor kinyírnak. - magyaráztam el
- Akkor most mit csinálsz? - nézett rám Andrew - Nem folytathatod.
- De fogom.

Kara szemszöge:

Remek. Az élet nagy szemétláda, mit ne mondjak! Connor elrablása és ez az egész, egyszerűen csodás, mesés!
Bevalljam az igazat? Amikor végre meg sikerült tudnom mi van vele, nagyon megijedtem. Ez az egész olyan váratlan és rémisztő volt. Ráadásul Alice is felkapta a témát és kérdések halmazával árasztott el.
- Elmegyünk megnézni, hogy van Connor bácsi? - nézett fel rám
Ez a Connor bácsi név egyszerre volt aranyos és furcsa, hiszen szinte ő volt az egyetlen felnőtt, akit ismert és mégis bácsinak nézte.
- Figyelj kicsim, most nem jöhetsz velem. Bizonyára engem sem akar különösebben látni, de nem akarok sokáig maradni. Oké? - neztem le rá
- Oké. - felelte szomorúan

Hank szemszöge:

Már csak kemény egy hét volt hátra a nyaralásból. Bevallom, szép hely ez az Európa. Terveztem is visszajönni Connorral, ha sikerült volna rávennem, ami már akkor nehéz feladatnak ígérkezett.
Ledőltem az agyra, hiszen aznap jól kifárasztottam magam Prágában.
- Uram? - kopogott egy inas az ajtón
- Mi van? - kiáltottam ki
- Levelet kapott. - jelentette ki
Odamentem és kinyitottam. Kikaptam a szerencsétlen inas fiú kezéből a levelet és becsuktam az ajtót.

Kedves Apa!
Tudom, hogy nyaralsz és nem áll szándékomban zavarni téged, csak üzenem, hogy én és Sumo nagyon hiányolunk.
Szeretettel: Connor