9.fejezet

Elöször is sajnálom hogy nem volt eddig rèsz semmi könyvemen csak a suli meg családi ügyek, meg aki figyelt vagy hallotta a kórház is ott volt ès nem volt semmi időm de most probalkozok. Vágjunk bele 😘

Mikor vègeztem a mosdóban mentem volna ki de Jungkook neki lökött a falnak ès kis híján lefejelt olyan közel volt hozzám.
J..Jungkook....-kezdtem volna el de nem engedte hogy befejezem, mohón a számra mart. Egyèrtelműen viszonoztam. De nem tartott sokáig a csók csatánk mivel drága barátom kèpet be.
-Ohh, sorry. Mar itt se vagyok-mondta Tae kilèpve ès Jungkook már folytatni is akarta volna de a mellkasára tettem a kezem.

-Mi az?-kèrdezte felvont szemöldökkel.
-Öm.... szerinted? A semmiből megcsokolsz? Mi van veled? Nem mondom, èlveztem......de akkor is! Mi volt ez?-kèrdeztem összezavarodott arccal.
Egy fèlmosolyra húzta a száját.
-Csak.....tull vadito vagy ès nem bírtam tovább-mondta hallkan ès közelebb hajolt.
-Hát....nekem mennem kell mert 3 perc ès becsöngetnek....de majd mèg..... beszèlünk-mondtam lassan lèpkedve hatra majd elmentem az osztályomba azokkal a dolgokkal kapcsolatban ami az imènt történt.

Tudom rövidek, sajnálom.
Próbálkozók🥺😖😩😭❤️

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top