7.

Tegnap a két fiú későn távozott tőlünk, nekem pedig, nem nagyon volt ellenemre az egész. Békésen tudtam olvasni a Zabhegyezőt, ami a lényeges volt számomra. Szóval sok vizet nem zavartak a srácok.

Most jelenleg reggel van, amit azzal indítottam, hogy elvégeztem rutinom.Szokásos mosakodással kezdtem, utána felkaptam egy szürke kapucnis pulóvert és egy fekete nadrágot. Hajam kifésültem, és hagytam vállamra omlani.
Sminket se bonyolítottam túl. Egyszerű szempillaspirált használtam, és ajkaimra szájfényt helyeztem.
Mindezt csendesen, mivel nagyiék szokás szerint sokáig aludtak még.

Ezután lementem konyhába és megettem a még este elkészített reggelimet. Utána felkaptam kabátom, majd convers cipőm amit már a folyosón végeztem.

Kis idő elteltével idegesen néztem körül, de látó szemszögbe nem láttam bátyámat. Lassan menni kellene.
Nem sok percbe telt meguntam, hogy csak várok, megindultam szobája felé.

Kopogtam, de senki se jött ki, arcomon kisebb félelem terült szét, amit az váltott ki, hogy lehet még alszik.

Félretettem az illemet, hogy nem mehetnék be engedélye nélkül. Beléptem a szobába,ahol az a meglepetés fogadott, hogy senki se tartózkodott bent. Végig gondoltam a dolgot leesett, hogy nem várt meg. Azért szólhatott volna bár, utólag kár idegeskedni emiatt.

Legyintettem egyet, mert nem szándékoztam hisztit csapni emiatt.
Én úgyis Virággal terveztem menni, aki nagyon közel került hozzám ezalatt az öt nap alatt.

Eszembe is jutott, hogy már lehet kint vár. Mivel nagyiék még pihentek, hangzavart nem csapva, táskám vállamra helyeztem, és távoztam a házból.

Meglepetésemre a kapu előtt senki se várt.Hol van Virág?
Ez jutott először eszembe mikor körbe tekintettem.

Elővettem telefonomat válasz reményében, ahol szerencsémre értesítéseim között pihent barátnőm üzenete.

Virág Bencze:Ma nem megyek. Bocsi:(

Hm, vajon mi baja lett pénteken?

Értetlenül álltam a dolog előtt, de logikusabbnak tartottam, ha rá kérdek.

Reni Rentai :Baj van?

Miután elküldtem üzenetet, útnak is indultam, választ már nem vártam meg.

A tíz perces útból, csak hármat tettem meg egyedül. Összetalálkoztam Cortezzel, aki ma is helyes volt . Fekete haja keksze kúszán állt, sötét színű dzsekit és egyszerű farmert viselt ami szintén kiválóan állt rajta. Öt nap alatt nem döbbentem meg már. Csak a szokásos kellemes látványnak tartottam.

Először magam is meglepődtem az agymenéseim miatt, de lányból vagyok, és megengedhetem magamnak, néha a bámulását, de persze szigorúan észrevétlenül.

- Hát te? - zökkentett ki Cortez.

Gondolom arra akart utalni öt nap alatt egyszer se találkoztunk suliba menet.

- Öh, iskolába megyek? - kérdeztem vissza zavartan.

- Leesett. - bólintott. - Akkor már  megyünk együtt ? - ajánlotta fel egy pimasz mosollyal.

- Nyilván. - válaszoltam, de azért kissé lelkes voltam társasága miatt , amit igyekeztem  tudtára nem adni.

Az agyam azt mondta, hogy csak öt napja láttam először, és nem is ismerem rendesen. A szívem, pedig, hogy ez az egész nem bűn.

- Bátyád? - érdeklődött rá,megtörve a csendet.

Közben lassú léptekkel elindultunk a pokol felé amit giminek hívnak.

- Nem tudom.- ráztam meg a fejem. - Azt hittem veled, és Ricsivel van.

- Velem ugyan nem, talán Ricsivel. - találgatott.

- Hát majd kiderül. - hagytam el a témát. - Nővéred?

- Nővérem ?- kérdezett vissza mintha nem tudná Lunáról van szó. - Kezdjük ott, hogy pár perc nem sokat számít. - mondta egy nagy sóhaj kíséretében, amin el kuncogtam magam.

- De valamit jelent azért. - szóltam vissza neki szórakozottan. - Kisfiú. - húztam az agyát.

- Igen? Szerinted kicsi vagyok, de sokat tudok ám. - vigyorgott.

- Szerintem nem akarom tudni. - tagadtam nevetve.

- Tudom, hogy kíváncsi vagy. - szivatott.

- Mire lennék? - hagytam figyelmen kívül, hogy komolyan nem gondolhatja. - Nem ismerlek. - mondtam ki az igazságot.

Na és innentől rontottam el kommunikációnk, nem is tudom, hogyan pedig nem hazudtam.
Talán amiatt, hogy viccelt én meg komoly lehettem? De hülye vagyok!

Csendben mentünk egymás mellett egészen a suliig, ahol csatlakoztunk a lépcsős társasághoz. Ricsi, Zsolti, Luna, Dave és Vilma is ott volt,az utolsó szerintem mindnyájunkat meglepett ugyanis nem veszekedtek az izom pacsirtával.

- Gerlepár. - füttyentett egyet Ricsi mosolyogva, mikor meglátta párosunkat.

- Nem ismerjük egymást, amúgy se hiszem ebből valaha lesz valami. - magyaráztam, arcomon kisebb pír ékeskedett, mert zavarba voltam.

- Hát. - rántotta meg vállát Cortez, miszerint hidegen hagyja mi lesz.

- Na gyerekeim. Ricsi papa itt van, és véleménye szerint nem kell rögtön kekszel kezdeni, süthettek is először utána meglátjuk mi lesz. - okoskodott raszta barátunk szórakozottan

- Hülye vagy. - röhögött Cortez.

Ahogyan a többiek is nevettek egyet rajta.

- Na. - szólaltam meg. - Hol van bátyám? - néztem körbe újból hátha meglelem.

- Hívd inkább fel. - adta az ötlet Dave.

- Lehet csajozik. - kombinált Zsolti.

- Felhívom. -  álltam arrébb, és telefonom előkapvs messengeren csörgetni kezdtem Ákost.

Szerencsére nem sokat kellett várnom, mert felvette.

- Ákos hol a francba vagy? - bosszankodtam a telefonba.

- Edinával, és ma nem megyek. - adta meg a választ.

Szemeim tágra nyíltak meglepődöttségemben, miután kiejtette a lány nevét.

- Komolyan vele? Téged is behálózott?

- Reni le kell tennem. - és ennyi volt.
Ki is nyomta.

Keserű mosollyal visszamentem, a többiekhez.

- Na mivan? - kérdezett rá Zsolti.

Aki maga se gondolta volna, hogy ilyen közel járt az igazsághoz.

- Nem jön suliba és Edinával van.- tájékoztattam őket. - Mikor csavarta el a fejét a csaj ?

- Azt hittem normális a tesód Ren. - zavarodott össze Ricsi.

- Max egy pár alkalom  lesz az egész.- reménykedtem halkan, és ez volt a végszó mert be is csengettek.

Mindnyájan bementünk belépő kártyánk felmutatva.

-  Kézcsók Máday néni! - köszöntötte Zsolti az igazgatóhelyettest, mikor a szoborhoz értünk.

- Jaj Nagy Zsolt. - sóhajtott egyet fáradtan Máday. Akinek kezében ott volt a szokásos vonalzó.

- Tetszik a rucija. - bókolt neki Zsolti. - Hol vette csak nem Kínaiba?

Eddig bírtuk társaság tagjaival hangosan felnevettünk. De hülyék az osztálytársam, bár már öt nap alatt viszonylag megszoktam.

- 11/B az idegeimre mentek! - emelte fel hangját.

- De Zsolti udvarol magának. - röhögött Ricsi. - Mi többiek ártatlanok vagyunk.

- Menjetek inkább matekra. - bocsátott útunkra a tanár.

- De hülye vagy. - jegyezte meg Vilma Zsoltinak, látszott a lányon ő is jól szórakozott.

- Nem hazudtál. - adott Dave a szőke hajú lánynak igazat.

- Húzzatok a fenébe. - röhögött fel Zsolti.

- Amúgy Virág? - kérdezett rá hollétére Luna mikor osztályterembe értünk, és Vilma levált tőlünk.

Eszembe is jutott a telefonom, elő kaptam zsebemből majd meglestem messengert.

Virág Bencze:Egy kis hányinger csak.

- Beteg. - avattam be őket röviden az értesítés elolvasása után.

Közben írtam egy üzenetet.

Reni Rentai:Jobbulást ❤️

- Csóri. - sajnálkozott Zsolti.

- De attól független jól van? - nézett rám Ricsi felvont szemöldökkel, szemeiben némi aggodalom csillogott . - Vagyis... Nem érdekel, csak ne legyen nagy baja.

- Valaki nem lépett túl valakin. - mosolygott sejtelmesen Zsolti.

- Mi dolgunknak már vége nyár óta. - emlékeztett mindenkit Ricsi.

Arcáról nem tudtam érzelmet leolvasni. Talán egy kis idegességet mégis. De miért is, hogy ha ő hagyta cserben Virágot? Igazából nem is az én dolgom, ezért számat nem nyitottam ki.

- 8:10 - leste meg óráját Kinga- Szólok egy tanárnak. - állt fel helyéről.

- Nehogy! - szólt rá Zsolti. - Megleszünk mi lyukas órán is.

- Most az egyszer egyetértek Zsoltival. - bólogatott Luna helyeslően, mire lassan mindenki beleegyezett.

Így tehát leszavaztuk Kingát, aki visszaült helyére.

Egész órán elvoltunk, akkor se csökkent a hangulat mikor félkor betoppant Arnold. Meglepetten körül nézett majd leült helyére olvasni.

Szóval így telt az első óra, szünetbe röhögve váltunk szét. Robi, Andris, Jacques, Gábor terembe maradtak. Gondolom rockerek tévét bámulni, az utóbbi kettő barchobázni.

Én levittem a Zabhegyezőt, és a padon foglaltam helyet Arnold mellett.

_____________________________________

Na kivel nem bírni? 😆 Eléggé hamar hozom a részeket xd még pár részt kell korrigálni utána jöhetnek az újak.

By❤️

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top