Reni szemszöge

Már csütörtöki napot írtunk. Ami azt jelentette 4 napja járunk Ákossal a Szent Johannába.
Társaságról annyit, hogy jófej a többség, de közelükben a titkom súlya még inkább nyomta lelkemet.

Tudom ideje lenne megosztanom a többiekkel is, de félelem érzet bennem volt ,ha csak minimálisan is. Egyszer úgyis minden ki fog derülni, de még ne most. Majd egy kicsit később, amikor már késznek érzem magam ehhez.

- Rentai! - szólított fel, idegesen az etika tanár ami kizökkentett gondolataimból.

Vladár Ervin 40-es évei közepén járó férfi, aki két évig tanította osztálynak a rajzot, most pedig etika tanárnak kaptuk meg.

Nos, én már tudom nem lesz legjobb barátom, az első közös óránkon, már kétszer leoltott ebből volt egy okkal.

- Tessék? - kérdeztem vissza, ártatlan tekintettel.

- Ne húzd ki a gyufát.Nem fogok kivételezni, mert új gyerek vagy. - szögezte le, amit már óra elején elmondott.

- Bocsánat. - motyogtam.

Az már biztos, hogy Vladár igen komolyan veszi tantárgyát. Talán nagyon is.

- Igen ám Ren. - mondta halkan Ricsi, miközben mosolygott.

-Pósa, maga is maradjon csendben. Rentai meg figyel.

- Mondtam...- kezdtem bele mondatomba, de nem tudtam folytatni telefonom zaja miatt.
Rátekintettem a képernyőre, és meglepetésemre Milán hívott.

- Rentai. - telt be a pohár Vladárnak - Kifele!- kiabált rám.

- De... - próbáltam magyarázkodni, viszont Vladárt nem hatotta meg.

Elhallgattam eszközömet, amit táskámba süllyesztettem. Majd felálltam helyemről.

- De ne már! - fejezte ki nemtetszését Ricsi. - Miért pont Ren? Mi se nagyon figyeltünk. - állt ki mellettem, ami igazán jól esett.

- Az bárkivel megeshet, hogy nem halkítja le telefonját. -vett védelmébe Cortez is.

- Igen ám. - böfögött egyet Zsolti. Aki szemmel láthatólag nemrég fejezte be az evést.

Ezen az egész osztály felröhögött, bár volt egy kivétel Arnold személyében.

- 11/B ki vagyok tőletek. - és ennyi volt otthagyott minket.

- Ez király volt. - röhögött még mindig Luna.

- Legjobb volt Ren. - bólogatott Ricsi.

- Ment is Twittere. - kacsintott Dave.

- Mint minden. - nevetett Cortez.

- Köszönöm nektek. - hálálkodtam az osztálynak.

- Mégis mit? Valószínűleg percek múlva itt lesz Máday, és igazolatlan órát kapunk! - csattant fel Kinga. - Leviszi az átlagot.

- Annak már úgyis mindegy. - legyintett Luna.

- Amúgy ki hívott Reni? - kérdezte Andris. - Az urad? - vihogott.

- Bátyám.- adtam választ neki.

- Ákos nem órán van? - zavarodott össze Virág.

- Milán. Az idősebbik tesóm.- magyaráztam el. - Nem tudta valószínűleg, hogy suliba vagyok.

- 11/B!- lépett be osztályba azonnal Máday. - Igaz amit Vladár tanár úr mondott? - szigorú tekintetével, pedig végig nézett rajtunk.

- Az a/osztály hibás. - kente rájuk Zsolti. - Nem is tudtam figyelni.- magyarázta, mi pedig elfojtottuk a nevetésünket, hiszen tudtuk mindnyájan nem igaz.

- Agyamra mentek! - zárta le az ügyet bizonyíték hiányában Máday, mivel láthatta rajtunk egyikünk se köpi be a másikat. Bár Kingától tartottam, de szerencsére felesleges volt.

Körülbelül 15 perc múlva ki is csöngettek. Mindent besüllyesztettem a táskámba, és kimentem szünetre Virággal.A fiúk akkor már, az árkádok alatt bandáztak, ahol már ott volt Ákos is.

- Mindjárt jövök. De ha akarod velem jöhetsz a többiekhez. - néztem Virágra.

- Köszi, de nem. - válaszolta és leült a padra, ahol már Arnold olvasott.

Már ez van egy ideje. Ő olvas, ami azt jelenti, hogy csöndben van, mi pedig beszélgetünk.

Virágnál sejtettem, hogy Ricsivel való viszonya sok dolgot befolyásol, pontosabb okról pedig nem volt tudomásom.

- Sietek. - hagytam ott, őt és árkádok alá mentem.

A tizenkettedikes fiúk meg Cortezék tartózkodtak ott.

- Na mizu hugi? - kérdezte, miközben egy mosoly bujkált szája sarkában. A fiúk valószínűleg elmondták neki, hogy mi történt etikán.

- Hát.. - vigyorogtam már én is.

- Ren nagy volt. - dicsekedett Ricsi.

- Persze, hogy nagy, mert az én húgom. - és karba tette a kezét büszkén.

- Hívott Milán. - böktem ki Ákosnak. Mosolya pedig, lehervadt az arcáról.

- Fogadjunk, hogy kell neki valami. - találgatott. - Általában csak akkor keres. - arcán gúnyos vigyor jelent meg.

- Nem hívtam vissza, szóval nem tudom.

- Ráérsz arra. - zárta le a témát.

- Balhé lesz itt? - tekintett Dave a közeledő Vilmára.

- Miért? - értetlenkedtem.

- Zsolt! - szólította meg mérgesen a srácot. - Miért kented ránk?! - utalt hangoskodásra. - Megint! - tette hozzá felháborodottan.

- Mert macskák nem borotválkoznak. - válaszolta szórakozottan.

- Komolyan kérdeztem. - vonta fel a szemöldökét a lány.

- Inkább titeket szidjon le, mint minket.- röhögött Zsolti.

- Tuskó vagy. - szólt be neki Vilma és ebből megint veszekedés lett.
Mindkettő érvelt a másik ellen.

- Maradjatok már . - szólt rájuk Ricsi. - Gyertek össze és kész.

- Te inkább Virággal beszéld meg- oltotta le őt Zsolti.

- Tudod mi történt basszus! - csattant fel a raszta.

- Igen képben vagyok, nagyjából te is azzal, hogy állok Vilmával.

- Miért mi van? - szóltam közbe illetlenül, de őszintén szólva kíváncsi voltam már.

- Ne most Ren. - intett le Ricsi, hogy hallgassak el.

-Nemhogy beavatnád mi történt köztetek. Mit tagadsz ezen? - értetlenkedett Zsolti.

-Maradjunk annyiban szar róla beszélnem. - sóhajtott egyet Ricsi.

-Zsolt, te olyan idióta vagy. - oltotta le őt Vilma.

-Miért is? - kérdezett rá Zsolti.

-Mondjuk azért, mert te is tudod mi volt közöttük. - emlékeztette Vilma.

-De ő is tudja, hogy állok hozzád, erre veled csesztet.

-Ne legyünk gyerekesek. - szólt közbe Luna.

- Én meg kíváncsi vagyok. - mondtam, hiszen nagyon fúrta oldalam vajon mi történt.

-Majd egyszer rájössz. - zárta le témát Ricsi.

Amit persze hagytam,mert nem akartam tovább faggatózni.

-Egyébként Ákossal jöttök holnap a garázsba? - kérdezte Cortez, próbálva oldani feszült hangulatot.

-Kinek garázsába? - értetlenkedtem.

-Zsolti. Ő adja Jalapeno próba helyét, és ott is szoktunk legtöbbet bandázni.- avatott be Luna.

-Én megyek. - egyezett bele tesóm. - Te hugi?

Egy kis ideig gondolkodtam utána rá bólintottam.Holnap délutánra hivatalos program pipa.

Ez volt a végszó mehettünk is be, a csengő hangzása miatt.

***.

Órák hamar elteltek szerencsémre.
A lépcső előtt megvártam még Virágot, aki valamit elrendezett még. Ákost nem tudtam, mert már neki volt programja.

-Mehetünk? - néztem Virágra.

-Ühüm. - válaszolta.

Így indultunk el hozzám ugyanis Virág átjön. Az utat végig beszéltük, közben lassan odaértünk házunk elé.

Az ajtó nyitva volt így a kulcsomat vissza tehettem a zsebembe.

-Megjöttünk! - kiabáltam.

A nagyi pedig kijött a konyhából. Kedvesen köszöntött és bemutatkozott barátnőmnek.

Mosolyogva figyeltem a jelenetet, majd orrom megcsapta egy illat.

-Nyami. - csillantak fel szemeim. Közben pedig levettük kabátjainkat,és felakasztottuk.

Kétség nélkül eljutott tudatomig. A nagyi speciálitása készülőbe.

-Tudtam felismered. - kuncogott. - Virág kérsz valamit?

-Narancslevet,ha lehet.

-Pillanat.- sietett is be konyhába egy perccel később pedig Virág kezébe adta,aki kedvesen megköszönte.

-Nagyapa? - kérdeztem rá.

- Az öreg barátaival csavarog valahol. - válaszolta.

-Áh értem. Viszont nagyi mi felmegyünk.

-Rendben. - hagyta ránk.

Mire mi felmentünk szobámba, szerencsémre nem volt kupi. Ezer hála nagyinak, aki volt kedves és rendet tett.

-Érezd magad otthon. - tettem le a táskámat, ahogy Virág is.

-Köki. - feküdt el ágyamon.

-Virág.. - szólítottam meg. - Kérdezhetek valamit?

-Hm?

-Bocsi ha pofátlan leszek. De mi történt köztetek Ricsivel? - tértem lényegre.