Szekrényembe temetkezve dobáltam ki a ruháimat hirtelen, pedig azt éreztem egy rongyom sincsen. Pedig ez nem így volt, csak semmit se éreztem elég jónak. Kezemet csipőmre helyeztem és tanácstalanul, sóhajtottam egyet. 

Látom kissé előre siettem. 

Hogy mi volt az előzmény? Ugorjunk vissza.

*1 nappal ezelőtt *

Hirtelen a döbbenettől nem jutottam szóhoz. Oly' annyira csendben lehettem, hogy Cortez már rám akarta tenni a telefont. 

- Bocsi, itt vagyok csak na. Megleptél. - vallottam be. 

- Gondolom. - helyeselt. 

Ezután megint elhallgattam, átkellett gondolnom, ezta fura helyzetet. Mert hát, nem számítottam erre. Cortez vallott úgy, hogy nem is sejtettem érezne valamit, de azt se felejtsük el, hogy barátnője van. 

- Neked van valakid! - emlékeztettem. - Ne szórakozz,tudod nem játék a megcsalás.- kezdtem volna egy hosszabb szövegbe, de félbeszakított.

- Reni! - szólt rám.- Szakítottam Vikivel, egy ideje. - mondta el a lényeget.

- Pontosan mit is vársz tőlem? - értetlenkedtem. 

Az egy dolog, hogy szétmentek, de biztosan frissen. Ennyire szerette volna Vikit, hogy nálam próbálkozott pár nappal később? Bár nem mintha nem tetszett volna. 

- Nézd Reni, nem várok semmit. Ha úgy van felejtsd el amit mondtam. 

Ákos szúrósan rám nézett, hiszen most itt volt a szingli Cortez, aki igenis próbálkozott. Erre meg én mit csináltam? 

- Bocsi, de talán még mindig a sokk hatása alatt vagyok. - tettem szóvá. - Most mi legyen? 

Ákos bólogatott, hogy jól csináltam, mert tudja, később biztosan bántam volna, ha hagyom veszni, ezt a lehetőséget. 

- Nem kell kapcsolatba ugranunk.Haladjunk,ahogy szeretnéd. 

Mosoly terült szét arcomon, mert pont ezt a választ vártam tőle. 

- Hívj el randira. - dobtam fel az ötletet, hangomban érezhető volt a zavar. - Tudod ilyenkor szokás. - játszottam egy hajtincsemmel. 

Cortez a telefonba röhögött, majd beleegyezett. 

- Hát legyen akkor. - biztosra vettem mosolygott. - Holnap suli után, nem sokkal elmegyünk valamerre. Ez így jó? 

- Igen, de legyen gyertyafényes vacsora, rózsa szirmok. - kértem, de közben alig bírtam visszatartani nevetésemet

- Meglesz. - poénkodott ő is. 

- Viszont. - komorultam el, mert eszembe jutott a cikk. - Nem haragszol? 

Csendben volt egy kisebb ideig Cortez, de nem sokáig váratott a válaszra. 

- Nem. Aki számít úgyis tudja mi a helyzet. Mondom emiatt ne idegeskedj. 

- Köszi tényleg. - mosolyogtam. 

Ezután még pár szót beszéltünk, majd letettük a hívást. Hálásan Ákosra, néztem, mert ha ő nem lett volna itt, tuti elszalasztom Cortezt. 

- Jaj hugi, magadnak köszönd, én csak rád néztem. - mosolygott. 

- Akkoris! Bár ciki, hogy Cortezt olyan helyzetbe hoztam. - utaltam az újság cikkre.

- Azt mondta no para, akkor te se idegesítsd magad rajta. - legyintett. 

- Hát jó.- próbáltam elhagyni a zavaró 
érzést.

- Asszem' én kimegyek, gondolom kiakarod barátnőkkel beszélni Cortezt. - nevetett. 

Ami azt illeti hirtelen, nem tudtam, hogy kit hívjak fel. Virágot? Neki most megvan a maga baja is. Kingát? Tuti elhajtana.Számomra nemcsak Cortez volt új, hanem maga a barát kifejezés is. Előtte nem igen voltak, így szépen lassan kell beletanulnom. 

- Reni min jár az agyad? - gondolom észrevette, hogy lefagytam. 

- Semmin. - fejet ráztam. - Menj csak ki nyugodtan. 

- Nehogy túl gondolj valamit, eléggé nagy erősséged. 

- Ahj nyugi már. - röhögtem ki, és kitoltam szobám ajtaján. 

Bezártam ezután ajtóm, és kezembe vettem telefonomat. Kit hívjak? Végül Vilmára esett a választásom, akivel utoljára msn beszéltem. 

Szerencsére nem sokáig kellett csörgetnem, mert elég hamar felvette. 

- Hali. Mizu? - szólt bele. 

Itt pedig, elmeséltem neki Cortezt, semmit se kihagyva. 

- Tudtam, hogy lesz ebből valami, és ami késik nem múlik, úgyis hamarosan összejöttök. Bármi van nyugodtan szólj, és simába kibeszélünk mindent is. 

- Köszi Vilma. -  mosolyogtam. - Veled mizu? 

- Semmi különös. -  válaszolta. 

- Ha nem vagyok tolakodó megkérdezhetem, hogy pontosan mi van közted és Zsolti között? - kérdeztem, hiszen érdekelt ez a téma. 

- Hát. - vett egy mély levegőt, és szerintem ő is gondolkodott a válaszon. - Nekem tetszik, de nem akarom, hogy szórakozzon velem mint akkor. - utalt a múltkori esetre. - Jó is, hogy elvileg elfelejtettük. 

- Szerintem vonzódik hozzád Zsolti, csak hülye egy kissé a gyerek az udvarlásával együtt. 

- Hát nem tudom, semmibe se szeretném beleélni magam.Majd lesz valami. - zárta le. - Viszont figyu mi ez a blikkes cikk? Bár ahogy láttam már többen is írtak. 

- Uh ne is mond. - masszíroztam orrnyergemet. - Eléggé bosszantó, bár azt mondta Cortez, ne idegesítsem magam rajta,de akkoris eléggé hülyén jött ki. 

** 

Beszélgetésünk másfél órán át tartott, utána nagyi miatt  letettem , mivel szólt, hogy vacsora. 

Egyszerre mentünk le a bátyámmal az étkezőbe, de mielőtt bármit is mondhattunk volna, nagyi kezet mosni küldött minket, mi pedig eleget tettünk kérésének, utána leülhettünk a megterített asztalhoz. 

- Nagyapát nem küldöd kezet mosni? - kérdezte Ákos. 

- Ő már volt előtettek. - helyezte az edényt az asztalra.

- Szóval szedjetek. - foglalt helyett nagyszülőm. 

Imádtam velük enni, Franciába, nem nagyon tettük ezt anyáékkal. Utólag is azt mondom jó döntés volt ide jönni, nem bántam meg. 

*** 

Szóval a reggel eléggé nehézkesen kezdődött így örültem, hogy viszonylag még időbe kiértünk az ajtón Ákossal. 

- Ez a te hibád egyébként, hogy sokáig húztad a lóbőrt. - mondtam neki, miközben felhúztam kabátomat, eléggé megéreztem a hideget, bár november van. 

- Jaj nyugi már még nem késtünk el.- intett le. 

- Mindegy. - hagytam el a témát. 

Ezután jött csak a meglepetés, ugyanis észrevettem, kapunk előtt lazán várakozó Cortezt. 

- Uh, ha.- mosolyodott el huncutul testvérem. - Akkor előre megyek haver, nehogy belezavarjak a lamúrba.

Cortez nevetve közelebb jött hozzánk,és lekezelt bátyámmal.

- Szóval te vagy a sógorom? Hallottam ám a beszélgetést. - szívozott továbbra is Ákos. 

- El ne piruljak. - folytatta a hülyülést, majd utána nekem is köszönt.

Gondolom nem akart letámadni,bár nem mintha bántam volna. Vagyis mi? Bocsánat elkalandoztam.

- Akkor ma 5?- lépett mellém Cortez.

Közben Ákos lehagyott minket.

- Igen. - mosolyogtam valószínűleg biztos idiótán.

Ma is jól nézett ki, fekete dzsekit viselt, ami most össze volt húzva rajta és egy szintén ugyanolyan színű nadrágot. Haja kesze kuszán állt ami továbbra is azt mondom, nagyon jól állt neki. Akkor nem is beszéltem a hidegtől kipirosodott arcáról, és ragyogó kék szemeiről. Nos kissé lehet, nagyon nyálas vagyok. De biztosan ti is azok lennétek helyemben.

A sulihoz tartó utat végig beszéltük.

Mesélt arról, hogy nagyija nem volt kegyetlen lógása miatt, amitől megnyugodtam.

Egyszerre érkeztünk meg a pokol kapujához, ahol a szokásos társasághoz léptünk. Már ott voltak mindnyájan.

- Sziasztok. - köszöntünk.

Ákos, Luna és Vilma mosolyogva nézett minket, mivel tudták a helyzetet. De Zsolti, Dave értetlenül hozzájuk társult Ricsi is.

- Mi ez? - lepődött meg a raszta ránk utalva.

- Cortez elhívta randira Renit! - szólt közbe Luna mosolyogva. 

- Tök izgi! - tette szóvá Vilma. 

Ricsi arcáról lehervadt a mosoly, és nem szólt semmit, ez nem tudtam hova tenni. De a többiek annál inkább dicsértek. 

- Renáta első szünetbe a mosdóba!- jött oda hozzánk Kinga is, aki valószínűleg szintén hallotta az előbbit. 

- Öhm, oké. - egyeztem bele. 

Közben rosszul éreztem magam, bár megérdemeltem, hiszen Virágot mondom legjobb barátomnak, erre ő tudja meg, ezt utoljára, hogy alakult valami köztem és Cortez között. 

Ricsi csalódott arckifejezését se tudtam hova tenni. Szóval most mivan? 

_______________________________________

Ide pedig, egy köszönöm szöveg, hiszen sztori már lassan eléri 4 k-t, ami ti érdemetek.Plusz az előző részhez való támogatást is. _Anna0314_ neked külön köszi mindent❤️