A búcsú ajándék
Daisy szemszöge:
- Huh. Ezt megúsztuk. Vajon mi történt? Mitől borulhatott ki ennyire? - kérdeztem nagyokat szuszogva. De nehéz ebben a cuccban lélegezni!
- Őszintén? Fogalmam sincs. - jelent meg Jemma is. A kezében ott volt az elmaradhatatlan tablet.
- Milyen az állapota? - kérdezte Coulson.
- Egyenlöre stabilnak tűnik. De nem tudom hogy az a köd mennyi kárt tett a gépekben. Lehet hogy full káros az összes gép. Mindjárt bemegyünk Fitzel. Megnézzük. - vázolta fel Jemma a tervét. Láttam hogy küld egy gyors üzenetet Fitznek hogy siessen ide.
Nem egész fél perc múlva már itt is volt. Látszott rajta hogy nem igazán érti hogy mi történhetett.
- Itt vagyok. Mi volt ilyen sürgős? - kérdezte Fitz de mielőtt bárki is válaszolhatott volna észrevette hogy Kira ott fekszik a földön ki ütve és én ott térdeltem mellette. - Oh. - mondta mikor leesett neki.
Ez után néma csendben volt mindenki. Jemma és Fitz gyorsan felvették a vegyvédelmi ruhájukat és bejöttek átvenni Kirát. Miután kimentem gyorsan ledobtam magamról a saját vegyvédelmi ruhámat és ez után Coulson intett nekem hogy beszélni akar velem. Miután félre vonultunk a helységben lévő összes kamerát lekapcsolta.
- Daisy! Van egy kis gond. - mondta. Hallatszott a hangján hogy komolyan gondolja amit mondott.
- És mi lenne az? - kérdeztem vissza immár aggódva.
- Fury üzent. Azt kéri hogy helyezük át Kirát a bosszúállókhoz. - ledöbbentem. A bosszúállókhoz?
- Azt mondta hogy mivel a te képességedhez hasonlít a legjobban az ő erejére így neked kell majd kiképezned. De ez csak és kizárólag annál a védett háznál csinálhatjátok amiben anno te is voltál. - utalt a Hulk biztos házra.
- Rendben. De hogy érti hogy helyezzük át? Ott kell majd „laknia" ? - rajzoltam nyuszi fület a levegőbe.
- Természetesen nem. De mivel oda fog kerülni így közvetlenül a Stark vállalat gyakornoka lesz. Ez lesz az új fedő story. Még azt is írta hogy egy ismerős arc fogadja amikor felkel. És a régi telefonjában megtaláltuk Romanoff ügynök civil mobiljához tározó számot. Így jobb ötlet nem lévén Romanoff ügynök lesz az aki majd várja az ébredése után. - mondta Coulson.
- És mikor lesz Kira át víve a toronyba? Mert csomagolnák neki valami kis búcsú ajándékot. - hazudtam. Tudtam hogy furán fog nézni mikor felkel és nem ott találja magát ahol eddig volt. Vagyis itt. Gondoltam teszek abba a „búcsú ajándék"-ba valami magyarázó jellegű cetli. A felszerelését is el teszem majd. Mondjuk úgy hallani hogy Stark minden emberének új ruhát csináltatott. Még annak a pókember gyereknek is. És honnan tudom hogy pókember gyerek? Onnan hogy egyszer az egyik küldetésen össze futottunk vele. Már pusztán az ahogy beszél az rengeteg dolgot elárult.
- Hát ha minden igaz akkor holnap délben jönnek érte. - felelte Coulson.
- Rendben köszönöm! - kiáltottam majd el viharoztam a szobámba.
Mikor oda értem be csaptam magam mögött az ajtót. Aztán kerítettem egy nagyobb dobozt valahonnan a szekrényem mélyéről.
Miután minden amit bele akartam tenni benne volt gondoltam körbe megyek megkérdezem a többieket is hogy ők nem akarnak-e bele tenni valamit. Bobinál kezdtem. Ő tett bele egy rakat idétlen magazint meg egy óriás tábla csokit. Azt hogy azt honnan szerkesztette elő arról halvány lila dunsztom sincs. Hunter nem tett bele semmit. Jemma azt mondta hogy majd indulás előtt rakja csak bele a csomagba. Fitz tett bele egy gyógy-kesztyű szerű dolgot. Mack tett bele egy kis makett autót. May egy gyakorló pisztolyt dobott bele csomagba. Készen volt a csomag.
Egyetlen egy gondocska volt csak.
Elkezdett el múlni a nyugtató hatása. És mivel Kira valószínűleg nem éppen lesz nyugodt mikor felkel. Így egy laza sprintben le toltam azt a távot ami alapból 10 perc lenne. De így is elkéstem.
Az emberek repültek. És az egész középpontjában Kira volt. Rengeteg kék ködön ült. Aztán egyszer csak felnézett. A szokásos szem színe helyett egy nagy kék paca volt. Aztán hirtelen nekiállt fel repülni. Éreztem hogy felborít. Aztán elkábított.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top