Kadaj reggel egyedül ébredt. Eleinte megijedt, arra gondolva, hogy Cloud magára hagyta, pont mint azon a bizonyos estén.

   Ajtónyitódásra lett figyelmes.
Cloud belépett a szobába, amilyen halkan csak tudott, de mikor meglátta, hogy Kadaj ébren van, hatalmas mosoly terült el az arcán.

- Kaptam egy kibérelhető házat- újságolta Cloud, miközben becsukta maga mögött az ajtót.

  Kadaj megdörzsölte a szemét, hogy jobban felébredjen, majd Cloudra nézett, aki addig leült az ágyra.

- Mennyi az idő?- motyogta álmosan.

- 11 múlt... Jó sokáig aludtál- nézett Cloud az ezüst hajú fiúra- nem mindig alszol ilyen sokat?

Kadaj erre csak lehajtotta a fejét és kezét kezdte bámulni.

  Cloud kuncogott egy kicsit , majd felállt az ágyról.

- Különben is... Enni kéne valamit Majd utánna megnézed a házat rendben?

  Kadaj csak bólintott, de még mindig csak félálomban volt.
Beletelt jó néhány percbe , mikor feleszmélt, hogy Cloud nézi.

- Mi az?- nézett rá Cloudra.

- Még kellenek új ruhák is- kapott a fejéhez a szőke, ezzel a mozdulattal kissé megijesztve Kadajt.

- Miért?

- Nos... Az a bőrruha ami rajtad van.. nem igazán kényelmes nem igaz?

Kadaj értetlenül nézett le a ruhájára, majd vissza Cloudra.

- Miért kéne kényelmes legyen?- értetlenkedve tovább Kadaj.

Cloud csodálkozva felhúzta a szemöldökét.

- Ne mond, hogy inkább kényelmetlen ruhában lennél?

- ...Nem..

- Hát akkor... Azt hiszem kénytelenek leszünk venni neked pár új ruhát- csapata össze a kezemét Cloud vidáman- és.. ha ... Te tényleg terhes vagy... Akkor nagyobb ruhák kellenek, mivel a baba növekedni fog... - tette hozzá halkabban a végén.

- Rendben..- mormogta Kadaj majd felállt az ágyról

- Oké akkor...- törte meg a kis csendet Cloud- vegyünk valami reggelit! Menjünk!- fordult meg hirtelen, majd már ki is ment a szobából.

  ***

   Reggeli után találtak egy olcsó kis ruhaüzletet.
   Cloud csak bolyongott a sok ruha között, Kadajt magával húzva, aki most meglehetősen félénken próbált minél távolabb kerülni az emberektől.

   Ugyan a bolt kicsi volt, Cloud férfi létére, mégis megkapta ami kellett.
Néhány laza póló és nadrág, amik mind feketék voltak nagyjából.
  Ezeket felkapva Cloud az öltöző felé kezdte tolni Kadajt, mondván , próbálja fel őket. De Kadaj csak állt ott, és úgy nézett Cloudra, mintha az őrült lenne.

  Cloud csak felsóhajtott

- Mi van?

Kadaj csak pislogott hatalmas kék szemeivel.

- Átöltözni? Itt?! Te mit írtál, míg én aludtam?!

  Cloud elengedte a füle mellett ezt a kis megjegyzést és csak legyintett.

- Rendben! Akkor csak megvásároljuk , de akkor késöbb ne nekem nyavajogj ha valamelyik nem jó! - rázta meg mutató ujját Kadaj orra elött nagy komolyan Cloud, miközben elindult a kassza felé, hogy kifizesse a ruhákat.

  Mielött elmentek volna a házhoz, Cloud visszament Fenrirért, majd a bolt elől felvette Kadajt.

   Megálltak egy kis fehér házacska elött. Cloud leállította a motort, amjd leszállt. Kadaj is mellé állt, majd mosolyogva, kissé oldalra döntött fejjel nézte a kis házikót.

- Ez nagyon kicsi- jelentette ki

- Hé, azt gondolod, hogy egy tonna pénzem van?- nézett az ezüst hajú fiúra Cloud, magában mosolyogva.

- Nem... De...- kuncogott fel Kadaj- de... Ez a ház tényleg elég nagy lesz mindkettőnknek?

- Kuss- kuncogott fel immár Cloud is, de megpróbált komoly maradni. - Bár csak egy ágy van... De az nagy, így nem lesz gond a megosztozásán.- Cloud nem igazán örült a gondolatnak, de Kadaj ajkán ettől még szélesebb lett a mosoly. Ők közös ágyban alszanak, az azt jelentette , hogy mostmár ürügyek nélkül aludhat Clouddal.

Cloud Kadaj széles mosolyát látva csak megforgatta a szemeit.

- Min mosolyogsz olyan nagyon?- kérdezte komoly arccal, bár magában ő is elmosolyodott. Kadaj válasz helyett, csak mosolyogva Cloud felé fordult, majd adott neki egy nagy ölelést.

- Köszönöm!

Cloud hallotta a hangjában az őszinte örömöt. Egy kicsit várt. Már két napja eljöttek Midgarból. Már két napja tudja, hogy Kadaj terhes. Amit még mindig nem tud elhinni.

Cloud ahelyett hogy válaszolt vna az ezüst hajú fiúnak, csak átkarolta annak derekát, így viszonozva az ölelést.

Egy kis idő múlva Kadaj kissé hátradőlt Cloud karjaiban, hogy a fiú szemébe nézzen, majd előrehajolt, annyira, hogy orruk majdnem összeérjen. El is kuncogta magát, pont úgy, mint két hónappal ezelött.

   Cloud magában megátkozta  Kadajt, hogy olyan rohadt aranyos. Úgy érezte szíve majd kiugrik a melkasából, annyira gyorsan ver Kadaj akciója miatt. Kadaj mosolyogva kereste Cloud tekintetét, miközben gondtalanul kuncogott.

   Cloud ezután ismét azon kapta magát, hogy egyre közelebb hajol Kadajhoz, pont annyira, míg ajkaik össze nem érnek.
Kadaj szinte dorombolt , ahogy a csók egyre mélyebb és szenvedényesebb lett. Kadaj hagyta, hogy Cloud nyelve átcsusszanjon az ő szájába, miközben ő közelebb préselte magát hozzá.

   Olyan jó volt. Kadaj már azt kívánta, hogy bárcsak soha nem lenne vége. De sajnos ez is beköbetkezett , mikor is Cloud szeme tágra nyílt és hirtelen jó távol tolta magától Kadajt.
Sokkosan bámulta az ezüst hajú fiút, mikor kezdte felfogni, hogy mi is történt az elöbb.

   És csak ott álltak, mint két szerencsételen.... Igen köcsög vagyok... Na de... Ott álltak, némán... Kadaj bizonytalanul nézett Cloudra, aki igen nagyon kerülte a tekintetét.

  Cloud nagyon meglepődött magán.

  A csend megtörése céljából, zavartan köhögött párat, majd tarkóját vakarva megszólalt.

- ... Tegyük fel, hogy ez nem történt meg.

Cloud, mikor lepillantott végre Kadaj szemeibe, amikben fájdalom csillant, amit az ő szavai okoztak.

- Öhm... Úgy értem... Azt hittem, hogy túl gyors lesz neked ez...- motyogta Cloud magyarázatként. Kadajtól erre csak egy furcsa pillantást kapott .

- Túl gyors? De hát már volt valami intimebb is, miért lenne gyors egy csók?

Cloud erre nem válaszolt semmit, csak egy aprót sóhajtott.

- Csak tegyünk úgy, mintha nem történt volna meg.

Kadaj erre csak még furcsábban nézett rá.

- Mintha mi? Hogy nem történt meg az...? Ez.. ez egy kicsit kemény!- válaszolta Kadaj sértetten, miközben keresztbe tett kézzel hátat fordított Cloudnak.

- Tök mindegy- motyogta Cloud, miközben megfordult, és elindult a ház felé.

   Kadaj ránézett egy meglehetősen bizonytalan oillantással, és csak hallgatta Cloud lépteit, ahogy felmegy az apró kis lépcsőn. Fekérve Cloud kinyitotta az ajtót.

- ...Nii-san?

Cloud erre megfordult.

- Ne hívj így kérelek!

-  Miért?.

- Mert!

- Ez nem válasz!

- Csak ne hívj így többet, és most mondd meg mit akarsz!- emelte fel Cloud a hangját.

- Jó...- duzzogott Kadaj, majd hallgatott néhány másodpercig, hogy megnyugodjon. Vett egy mély levegőt ,mielött újra megszólalt.- most utálsz?

  Cloud értetlenül nézett rá, mielött ellágyult volna a tekintete. Ahogy Kadaj ott állt a ház elött. Kezeit összefonfa a combjai elött. Fel fel pillantgató szemekke. Annyira védtelen és aranyos volt.

Cloud kinyitotta ugyan a száját, de hang nem jött ki rajta.

- Én~... Ööö... - kereste a megfelelő szavakat Cloud.- űgy hogy dolgod hogy....

Kadaj nem válaszolt, csak egy amolyan " most komolyan megkérdezed" pillantást küldött felé.

-  Én...Én nem ...Én nem utállak- mondta Cloud lassan.- csak ez... Ez olyan mint ami akkor volt...- próbálta megmagyarázni.

Kadaj szemöldökét táncolta egy pillanatra, mielött kissé megnyugodott. Úgy döntött nem kínozza tovább Cloudot ezzel a témával, így mellé lépdelt és ketten mentek be új otthonukba.

Hey! Remélem tetszett a rész :)) Ha igen hagyj jeleeeeeeet :'D

~ ST ~