Haza értél és ledobtad a táskád.

"Megjöttem!~" Mondtad vidáman. 

Semmi válasz.

Csodálkoztál is, hisz ilyenkor már Lovi ide jött volna hozzád.

Megvontad a vállad. Lehet nem hallott téged a TV-től vagy a furcsa női hangoktól a szobátokban, vagy a mosógéptől.

Leültél a TV elé majd valami hirtelen valami elpattant. F-Furcsa női hangok a szobátokban..? Tudtoddal te vagy a házban az egyetlen nő itt...

Felálltál gyorsan, és amint közelebb mentél a szobához, szanaszét hevertek ruhák. Felvettél egyet.

"Hmm.. Ez nem az enyém.." Jelentetted ki magadnak, majd tovább mentél a szobához. Amikor az ajtóhoz értél kinyitottad azt és ártatlanul bekukkantottál.

"Hé Lovi nem tudod ki ruhái eze-" De mielőtt befejezted volna a mondatot, megláttad hogy Lovi egy barna hajú lányt fog le épp.

Lovino rád nézett és elvörösödött. "V-Várj [Név] meg tudom magya-" Kezdett bele zavartan.

Furcsán néztél rá. "Oh itt van a lány éned és veszekedtek?" Néztél rá ártatlanul.

A lány alatta kiszabadult és büszkén mosolygott. "Igazán félreérthetted volna!~" Suttogta neked lehangoltan majd mögéd bújt.

"N-Neked.." Nézett rád. "NEKED EZ HOGY JÖTT LE.." Fagyott le.

~Vissza emlékezés~

Lovi épp a konyhában főzött amikor is kinyílt a bejárati ajtó.

'Ilyen hamar haza ért volna..?' Gondolta magában, majd amikor kinézett a konyhából, látott egy barna hajú lányt, hajában egy tinccsel kiállva.

"Te ki az isten vagy.." Nézett rá zavartan és mérgesen.

A lány maga mögé nézett, és megijedt. "AH BEHATOLÓ A HÁZAMBAN." Állt fel hirtelen.

"Erm. Már ELNÉZÉST. De ez az én házam." Nézett rá.

"Te meg mi a retekről beszélsz..? Itt élek a barátommal." Nézett rá mérgesen a lány.

"UH. MÁR ELNÉZÉST. De én élek itt a barátnőmmel." Mondta vissza Lovi mérgesen majd sóhajtott. "Könyörgöm mondd nekem Istenem hogy nem valami másvilági én ez a lány.." Nézett a plafonra.

"Kihez beszélsz idiota?" Nézett rá a lány még mindig mérgesen, és karba tett kézzel.

Lovi mély levegőt vett. "Oké. Mi. A. Neved." Nézett rá.

"Mit érdekel az té-"

"MI. A NEVED. BOI." Nézett rá mérgesen.

"Jézus.. Lovina Vargas... És te ismeretlen idegen..? Legalább a nevedet tudhatom, ha már betörtél hozzám...?" Nézett Lovira kérdően, míg levette a kabátját.

"Úr isten segíts meg." Mondta újra Lovi. "Oké el kell menned." Kezdte el kitolni az ajtón Lovi őt.

"H-HUH!? D-DEHOGY MEGYEK EZ AZ ÉN HÁZAM!" Ellenkezett, és végül kisikerült jutni a szorításából, és berohant a szobátokba.

'DE MIÉRT PONT ODA.' Nézett utána Lovi és követte őt mérgesen.

A lány rámászott az ágyra és egy párnát tartott maga elé. "NEM FÉLEK HASZNÁLNI SEGGFEJ." Mutogatott mérgesen Lovira.

"NAH JÓ ENNYI." Ment oda hozzá és leteperte, míg lefogta a kezét. "Elég volt belőled te ku-" De hallotta az ajtó nyitást.

"Ohh ez a barátnőd?" Nézett rá ártatlanul Lovina.

"Jah szóva-"

"SEGÍTSÉG ERŐSZAK ERŐSZAK ERŐSZAK!" Kezdett el üvöltözni és Lovi befogta a száját.

"NEKED MEG MI BAJOD." Suttogta hangosan.

"Lovi nem tudod ki ruhái eze-" De lefagytál.

~Vissza emlékezés vége~ 

"Oooooh. Akkor jól tippeltem hehe." Koccoltad meg játékosan a buksidat.

"Jah.. Meglepő is volt.." Nézett rád unottan Lovi ahogy szokott. ((Szeressük :33))

"Nah és ez hogy tört-" Kezdtél bele megint, de az ajtó ismét kinyílt.

"Várjunk ez ki most..?" Nézett Lovi Lovinára. 

"Cs-csak egy idiota ragazzo.." Fordult el vörösen.

Lovino vigyorgott.

"SEGÍTSÉG SEGÍTSÉG ERŐSZAK!" Üvöltötte el magát ő is.

Lovina megijedt, tovább vörösödött, és ismét ugyan abba a pózban voltak, amiben megtaláltad őket, csak most Lovina volt felül.

"Lovina nem tudod kinek a ruhái eze-" De nem fejezte be a srác mert meglátott titeket. [haj szín] haja volt és [szem szín] szeme.

"V-Várj [Fiú név amit kedvelsz vagy a te neved fiúban. .3.] m-meg tudom magyará-" kezdett bele Lovina.

"Nahát itt vagyok én is és te is egy másik nemben?" Mosolygott a fiú.

"Pacsit." Mentél oda hozzá vidáman.

"Mi a.." Nézett Lovi is és Lovina is rátok.

"Amúgy tetszik a hajad!" Mosolyogtatok mindketten, és egyszerre mondtátok. "Köszi! Szülinapomra kaptam!" Mondtátok megint egyszerre majd nevettetek. "T-Te is ismered ezt a viccet..!?" Néztetek egymásra könnyes szemmel, míg még mindig mintha tudnátok mit mondana a másik.

"E-Ez egy kicsit ijesztő.." Nézett undorodva Lovina rátok az ágyból, kezét még mindig Lovi nyaka köré tekerte.

"Végre valami amiben egyet értünk.." Mondta Lovi is alatta, míg nézte ahogy te beszélgetsz... Magaddal.

Sóhajtottatok mindketten. "Tetszel nekem, aranyos vagy!" Mondtátok egymásra mutogatva.

"OKÉ ENNYI." Mondták Lovino és Lovina mérgesen, leszállva az ágyról, és téged ölelt Lovi míg [Fiú név amit kedvelsz vagy a te neved fiúban. .3.]-et/t ölelgette Lovina.

"Heh?" Néztetek rájuk.

Ahelyett hogy mondtak volna valamit, megcsókoltak titeket, jelezve hogy már foglaltak vagytok.

Te is és a fiú éned is vörös volt mint a paradicsom, és meglepődött.

Amikor vége lett a csóknak Lovi a szeme sarkából nézte Lovinát jelezve neki hogy mehet dolgára most már.

"Gyere [Fiú név amit kedvelsz vagy a te neved fiúban. .3.]." Fogta meg mérgesen a fiú kezét aki még mindig vörös volt. "Szeretnék veled kettesbe lenni." Mondta majd azzal kifele vette az irányt.

"Szia Lovina!~ Szia fiú én jó volt megismerni!" Üvöltötted utánuk vidáman.

"Téged is [Név]!~ Remélem még találkozunk!" Mondta mosolyogva integetve neked az egyetlen szabad kezével.

Lovina és Lovi morogtak egy sort, majd Lovi bezárta az ajtót.

"Hát ez érdekes volt!" Jelentetted ki vidáman.

"Jah.." Mondta kicsit komoran Lovi.

"Erm.. Minden okés?" Néztél rá furcsállva.

Lovi sóhajtott egyet. "Figyelj [Név] erm.. Inkább szívesebben lennék egy folyton vidám és olyan sráccal mint te..? Mondjuk [Fiú név amit kedvelsz vagy a te neved fiúban. .3.]-al/el..?" Nézett rád.

"Huh?" Néztél rá zavartan. "Dehogy!" Mosolyogtál. "Tudod milyen dög unalmas lenne?" Csillogtak a szemeid.

"Huh." Értetlenkedett Lovi.

"Biztos vagyok benne hogy az ő lány énje nem jelent volna meg csak úgy, és nem állt le volna vele veszekedni." Kuncogtál egy kicsit. "Plusz én téged szeretlek szóval ez letudva." Mondtad vidáman, míg Lovi elvörösödött.

"Nah most éhes vagyok!" Vetted az irányodat a konyha felé még mindig egy mosollyal az arcodon.

"Jah.." Mosolygott utánad Lovi. "Ti amo idiota bella." Mondta egy vigyorral, majd követett téged. "Ne egyél meg mindent azért.. Ahogy téged ismerlek felzabálod a hűtő-"

"KÉSŐ! Hol a pudingom?" Mondtad csillogó szemekkel és kivettél egy pudingot.