25. Fejezet

Reggel elindultál az iskolából teljesen boldogan. Már pár hét eltelt mióta Lovival együtt vagy, és csodák csodájára senki sem vette eddig ezt észre. 

Mondjuk amilyen félénk vagy nem is volt ez meglepő. Már akkor elhúzódtál amikor csak a kezedet akarta megfogni. Csók szóba se jöhetett. Persze nem mintha nem szeretted volna. Egyszerűen csak felrobbant volna a szíved hogyha olyan történne.

Beértél az iskolába és már hallottad Lovi ordibálni Tonival. A mondatai erm.. Tele voltak.. Káromkodással. Kissé már zavart téged. Minden egyes nap káromkodás.

"Reggelt." Mentél be a terembe és ültél le.

Pár szem rád szegeződött, többek között Lovié és Tonié.

"Reggelt Chica!" Mosolygott Toni míg Lovi fogta őt a pólójánál fogva.

"Reggelt ragazza.." Morgott Lovi és folytatta Tonival az ordibálást.

Körbe néztél majd megszólaltál. "Hmm..? Hol van Feli?" 

"M-Most hogy mondod..." Engedte el Tonit Lovi.

"Lovi kinyújtottad az inge-"

"Kuss."

"Hai.." Bólintott csendben Toni.

"Bella...!" Ugrott rád Feli, amint bejött az ajtón.

"F-Feli minden rendben..?" Néztél rá.

"M-Ments meg Bella..!" Sírt mögötted majd beviharzott Ludwig.

Mérges tekintettel megszólalt. "HOL VAN."  Majd észrevett téged és mögötted nem volt nehéz észre venni Felit se. Feli az szinte remegett mögötted.

"L-L-LUDWIG B-BESZÉLJÜK MEG..!" mondta még mindig mögötted.

"GYERE VISSZA ÉS HOZD HELYRE AMIT TETTÉL."

"V-Vee!! D-de..!"

"E-Erm.. Ludwig nyugi.. Feli mit csináltál?"  Nyugtattad le őket.

"É-Én..." Nézett rád könnyes szemekkel. "M-Megsúgom inkább.." Mondta tovább.

"E-Eltörtem az egyik vázát a rajzteremben.." Súgta a füledbe.

Kicsit felkuncogtál. "Pff. Csak ennyi?" Mosolyogtál rá. Feli és Ludwig megdöbbentek. "Ehez miért kellett suttogni?" 

"M-Mert..!" Kezdett bele majd elhalkult. "N-Nem akarom hogy a többiek csalódjanak bennem.. Ve.." Mondta szomorúan."

"MOST PEDIG JÖSSZ ÉS FELTAKARÍTOD." Üvöltözött vele Ludwig.

Feli ismét megugrott és megint mögéd ment. Sóhajtottál egyet.

"Meg csinálom én." Mondtad majd felálltál.

"B-Bella..!" Sírt Feli.

"Huh..? nem kell. Ez az ő dolga." Mondta Ludwig.

"Nyugi te maradj itt és szidd le... Szegény így is eleget kapott." Mosolyogtál Felire és megsimogattad a fejét.

"B-Bella..!" Ugrott megint a nyakadba.

Kimentél a teremből és a rajz terem felé vetted az irányt.

Amint kinyitottad annak a teremnek az ajtaját, megláttad a darabokra tört vázát..

"Az igen.." Mondtad magadnak és mivel senki más nem volt ott ezért leguggoltál és a nagyobb darabokat felszedted kézzel.

"V-Várjunk.. Mit csinált az a kettő.. Egyedül a rajz teremben.. Nem is rajz-szakkörösök csak Feli..." Gondolkodtál majd elvörösödtél. "NEMNEMNEM.. AZT BIZTOS NEM CSINÁLHATTÁK..! MIKRE GONDOLSZ [NÉV] HEHE.." Mondtad magadnak és ráztad a fejed.

Szedted tovább a darabokat és épp rosszul értél hozzá mivel megvágtad az ujjad az egyikkel..

Szopogattad egy kicsit majd folytattad a munkát.

Amikor az egész váza már a szemétben volt láttad hogy a vér csöpög le a kezedről.

"O-Oh ennyire megvágtam volna..?" Néztél a kezedre majd irányodat vetted a nővérszobába.

Amikor beértél láttad a nővért pakolni.

"E-Elnézést.." Kezdtél bele.

"Hm?" Nézett rád a nővér majd hirtelen elsápadt. "Úr isten te jól vagy..!? Mi történt veled?" Futott hozzád.

"S-Semmi különös csak egy vágás.." Mosolyogtál rá.

"B-Biztos..? M-Mert ha nem bánod most el kell mennem.. Fontos dolgom akadt.." Mondta szomorúan.

"R-Rendben megoldom egyedül! Hozzá vagyok szokva az ilyenekhez!" Mondtad mosollyal az arcodon és a nővér folytatta.

"A kötszer és a fertőtlenítő a felső polcon vannak! Akkor.. Sok sikert!" Futott ki a táskájával.

Beljebb mentél közel ahoz a polchoz amit mutatott.

"Látom!" Mondtad amikor a szemed kiszúrta a kötszert és mellette a fertőtlenítőt. "T-Tényleg elég magasan van az a felső polc.. Hehe.." Nevettél kínodban majd felnyúltál.

Nem érted el.

Elkezdtél ugrálni.

Nem érted el.

"Ugh... És ha ide hozok egy széket..?" Néztél körbe. Az összes szék fehér volt, és nem akartad összekenni ezeket a véres kezeddel. Ami igen. Egyre rosszabbul nézett ki.

"Hajj.. Most mi lesz.. Így nem mehetek vissza.." Sóhajtottál és közbe egy kis hideg vízzel mostad a kezed. "Talán ha ide hívok valaki magasabbat.. Mondjuk Ludwigot!" Mosolyodtál el a briliáns ötleteden.

Elkezdtél menni a termed felé és az ajtó előtt megálltál. Nem akartad hogy a többiek lássák hogy megvágtad magad.. Főleg nem Lovi. 'Tuti az lenne hogy ott piszkálna milyen ügyetlen vagyok...' pufogtál magadba.

Elkezdtél integetni az ajtó előtt hogy észre vegyen Ludwig téged aki még mindig Felit szidta. 'Szegény gyerek..' Mosolyodtál el egy kicsit majd a sebed ismét szúrni kezdett.

Vadul ráztad a kezed az ajtó előtt hátha végre rád is figyel majd a terem másik ajtaja kinyílt. Ki jött belőle Lovi.

Rád nézett. Te pedig vissza rá. Majd rá nézett a kezedre. Te hirtelen megugrottál és visszafutottál a nővérszobába.

Gyorsan leültél az egyik ágyra és behúztad a függönyt hogy ne látszódj. Majd hallottad az ajtót csapódni.

"Tudod látom az árnyékod.." Mondta Lovi és elhúzta a függönyt. Teljesen megijedtél.

"Rendben rendben győztél most már mehetsz megoldom magamnak..!" Mondtad neki a kezedet takarva.

"Mutasd." Nézett mögéd.

"M-M-M-Mit...!?" Mondtad vigyorogva.

"Láttam úgyhogy mutasd." Mondta és közelebb jött hozzád.

Egy idő után feladtad és megmutattad a kezed.

"Még is hogy sikerült ez..?" Nézett rád mérges fejjel.

"T-TUDTAM HOGY EZ LE-" Mondtad mérgesen és elakartad venni a kezed de Lovi hirtelen megpöckölte a homlokod.

"H-Hé..!" Fogtad a fejed az egyik kezeddel ami szabad.

"Figyelj már jobban oda magadra..."

"O-Oké.." Mondtad lenyugodva csillogó szemekkel. Láttad az aggodalmat a szemébe.

"Akkor viszont most segíts..." Kezdtél bele.

"He? Hogy?"

"N-Nem sjfnsm-" Dünnyögted el a végét.

"Mi nem..?"

"Nem érte el a kötszereket..!" Mondtad kissé mérgesen.

Lovi egy ideig figyelt rád majd elnevette magát.

"H-Héé..! N-Nem vicces..!" Vörösödtél el.

"Jól van jól van leszedem neked..!" Mondta vigyorogva, majd elment a polchoz és leszedte neked.

"I-Innen megoldom.." Mondtad és elakartad venni tőle de hirtelen megfogta a sebed...Direkt.

Magadba visítottál mivel szúrt.

"Csinálom én." Mondta majd azzal elengedte azt. 

Lefertőtlenítette és be is kötötte.

"Uuuhh..! Menő!" Néztél a bekötött kezedre.

"Menő..? Akarod mondani béna..? Ki az aki egy vázával elvágja magát..? Idiota.."

"D-DE AZ EGY ELÉGGÉ ÉLES VÁ- Várjunk honnan tudsz a vázáról Feli csak nekem mondta el." Fagytál le.

"Az a krumpli csávó végig ordibált vele és kikövetkeztettem."

"O-Oh.. Hát oké.." Mondtad majd azzal felálltál. "Köszi Lovi a segítséget!" Mosolyogtál rá és a kezedet nyújtottad hogy segíts neki felállni.

Majd kimentetek a nővér szobából és ott állt a szoba előtt Toni.

"CHICA HÁT JÓL VAGY!" Ugrott rád. "Annyira aggódtam..!" Mondta.

"Sz-szia Toni..!" Ölelted vissza őt egy kicsit zavartan. "M-Miért is aggódtál..?" Néztél rá.

"Hát mert Ludwig mondta hogy biztos azért integettél neki hogy segítsen neked a nővérszobában..! Sírt.

'AZ A SZEMÉT. SZÓVAL LÁTOTT.'

"I-Igen.." Mosolyogtál.

"Paradicsom szemétláda útban vagy.." Mondta Lovi.

"Rendben Lovi!" Mosolygott rá Toni.

"NEM LOVI A NEVEM."


Oh.. Ismét egy veszekedés.. Ismét káromkodások..


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top