20. Fejezet
Miután visszaértetek a terembe, folytatódott az óra.
~Első óra utáni szünetben~
"Ááááh... Haza akarok mennniiiii...." Sírtál a padon.
"Miért chica? Fáradt vagy..?" Kérdezte Toni és melléd tolt egy széket.
"Neeem tudooom.. Csak otthon van mindeeen... Tomaaa... Meeeg az ágyaaam.. Meg a gépeeeeem.... Meg a telefonomat is ott használhatooom.. Meg van ott kaja iiiiis...." Sírtál tovább.
~Második órai szünetben az udvaron~
"Haza akarok meeeennniiiiiii...!" Sírtál a padon.
'Mit hisztizik ez ennyit...' Gondolta Lovi de nem szólt semmit. Biztos hosszú napod volt..?
~Ebéd szünetben~
"HAZA AKAROOK MEEENNNNNIIIIIIIIIII...!"
"..." Lovi kezdett ideges lenni...
~Utolsó óra előtti szünetben~
"HAZA AKAROOOO-"
"FELFOGTUK." Lett elege Lovinak és szinte ketté törte a ceruzáját.
"Fufufu." Nevettél önelégülten.
"Mi az..?"
"Miért lettél olyan ideges..?" Mosolyogtál.
"MÉG KÉRDEZED?"
"Jóó jóó.. Nyem kell üvölteneed..."
"Ch. Minek akarsz ennyire haza menni..?"
"TomaTomaTomaTomaTomaTomaTOMA" Csillogtak a szemeid.
"Ugh... Ha már itt tartunk." Kezdett bele Lovi meglepően kíváncsian. "Toma fiú vagy lány?"
"Heh?" Mosolyogtál bután.
"M-Mi..? MÁR VAGY EGY HÓNAPJA NÁLAD VAN ÉS NEM TUDOD HOGY FIÚ-E VAGY LÁNY-E?"
"H-Hát.. A-Azt hittem te megnézted..!"
"DE NÁLAM CSAK EGY NAPIG VOLT..!"
"D-De a Toma olyan uniszex név..! A-Azt hittem mindegy..!" Magyaráztad magad.
Ismét veszekedésbe kezdtél Lovival majd Feli megbökte a vállad.
"Bella látogatód van..!" Mosolygott rád, ezzel is félbe szakítva a veszekedést.
Kimentél a terem elé és megnézted ki az. Lovi szemei követtek téged.
"Ah! [Név] ma egész nap nem láttalak!" Hallottad nem messze a terem előtt amikor kimentél.
Ismerted ezt a hangot. Nagyon jól.
"Hé jól vagy..?" Érintett meg az akitől a hang jött.
Kicsit megugrottál.
"E-Emil..! I-Igen semmi baj..!" Mosolyogtál kényelmetlenül.
"B-Biztos..?" Aggódott egy kicsit.
"Persze persze!" Mosolyogtál most már. "Szóval mit szerettél volna?"
"Oh csak annyi hogy van-e kedved suli után beugrani az új palacsintázóba! P-Persze jönnének Dennék is..!" Vörösödött el a végére.
"Nem tudom.." Húztad a szád. "Nem tudom hogy Feliékkel megyek-e haza vagy neeem..."
"Oké! Következő óra után mindenképp gyere el hozzám! Mondani is szeretnék valamit. A tetőn leszek." Ment el mosolyogva és a végén kacsintva.
Nem akartál menni. Már arra rájöttél hogy csak egy húg vagy neki de, egyszerűen nem bírtad azt nézni amikor mosolygott.
Kissé hangulatod veszve mentél vissza a terembe.
"Haza akarok menni..." Mondtad de már nem nyafogósan hanem inkább lehangoltan.
"Ragazza. Felfogtuk." Kezdett volna bele Lovi ismét egy veszekedésbe.
Te csak halk "Mhhhmm.." hangot adtál ki beleegyezésed jeléül és lehajtottad a fejed a padra.
Lovi észrevette hogy nem fogod folytatni a veszekedést úgyhogy inkább mást csinált. "Ragazza minden rendben?"
Kicsit meglepődtél. Huh.. Ezek szerint csak érdeklődik ha kell. "N-Neeem.. De..!" Pattantál fel hirtelen. "Megoldom!" Mondtad mosolyogva.
"Oh tényleg Feli!" Fordultál Felihez.
"Igen bella?~"
"Megyünk együtt haza?" Mosolyogtál.
"Nem tudok ma.." Szomorodott el az olasz. "Clubom van ma... Ludwig megölni ha most is kihagyom."
"O-Oh..."
"De szerintem fratello haza kísérhet téged!" Mosolygott, majd rá néztetek Lovira.
"Minek kísérgetném...? Tudja ő az utat.."
"Fratello..!" Szólt rá mérgesen Lovira Feli.
"Hagyjad Feli.. Nem kell erőltetni." Mondtad ismét leverten és felálltál a helyedről.. "Kimegyek a mosdóba amíg be nem csengetnek."
Amikor kimentél a két olasz aggódva nézett rád.
"Minden rendben a bellával..?" Kérdezte szomorúan Feli.
"Nem tudom.." Fordult el Lovi, vissza az asztalára.
~Utolsó óra közben~
Lovi próbált az órára figyelni de nem ment neki. Egyszerűen nem tudta megállni hogy ne nézzen rád néha néha óra közben. Eléggé letörtnek tűntél.
'Mi történhetett?' Gondolta magában majd a szemetek találkozott.
A lehető leggyorsabban fordult el kissé elvörösödve. 'BASSZUS.. Észrevette hogy figyelem..'
Megbökted a vállát hogy ismét rád nézzen, oda fordult és feltartottad a füzeted amibe valamit írtál.
Lovi közelebb ment hogy eltudja olvasni.
'Haza akarok menni.' Állt a lapon.
Lovi földhöz vágta a füzeted.
"Mr. Vargas! Órán van!" Szólt rá a tanár.
"D-DE...! B-Bocsánat.." Adta fel Lovi, majd rád nézett.
Próbáltál nem nevetni.
Lovi elővette a füzetét és írni kezdett.
'Ragazza ezért majd megfizetsz.' Állt az ő lapján.
Poker arccal írni kezdtél és feltartottad neki a lapod.
'Rondán írsz lol' Volt a lapra írva.
'LOL!?' Lovi ismét földhöz vágta a lapod.
"MR. VARGAS!" Szólt a tanár megint.
"BOCSÁNAT NA." Szólt vissza Lovi is megült a helyén.
~Óra után~
Indultál Emilhez hogy megmondd tudsz menni. Nem örültél neki, de az rosszabb lett volna mintha hazudnál neki.
"Heya Emil!" Köszöntél rá a mosolyoddal.
"Szia [Név]!" Mosolygott vissza.
"Szerintem tudo-" Kezdtél bele de félbe szakított.
"Semmi baj hogy nem tudsz jönni!" Mosolygott.
"H-Huh..?" Értetlenkedtél.
"Azt mondtad azokkal az olaszokkal jársz haza nem..? Innen látom az ablakból hogy kint vár rád az egyik a kapunál.." Folytatta.
Kinéztél gondolva 'Felinek még sincs clubja?' De amikor kinéztél nem Felit láttad.
Lovi ott állt az óráját nézve és néha a kaput keresve.. Téged..?
"Menj nyugodtan." Mosolygott rád Emil.
"R-Rendben..!" Mosolyodtál el te is. "Majd holnap Emil!" Köszöntél el tőle és futottál ki.
Amikor a kapuhoz értél futni kezdtél Lovihoz.
"Hova sietsz..?" Kérdezte tőled.
"Kire vársz kire vársz..?" Néztél rá egy ravasz vigyorral.
"Ch... Csak gondoltam nézem egy kicsit a sulit majd ide jöttél úgyhogy szerencséd van.. Épp arra megyek úgy is.." Fordult el.
"Hát.. Az ablakból láttam hogy jó sokáig nézted a sulit.." Adtad az ártatlant.
"M-MI TE LÁTTÁL?"
"Fufufu."
"M-MONDOM HOGY NEM TÉGED VÁRTALAK RAGAZZA..!" Üvöltött paradicsom vörös fejjel.
"Menjüünk máár Loviiiiiii..."
"Hova sietsz..?"
Elmosolyodtál. "Haza akarook menniiiiii...!" Sírtál ugyan úgy mint a nap eddigi részében.
"Jó jó.. Mehetünk.." Mondta majd elindultatok.
Yay kééész! TvT A képen megcsináltam hogy hogyan ültök kb az osztályban...
Remélem tetszik.. TuT
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top