~~~Hétfő reggel~~~

A mai nap már mész iskolába. Reggel öltözködtél és azon gondolkodtál hogyan fogsz Lovi szemébe nézni anélkül hogy ne vörösödnél el.

'M-Mit gondolt ez!? Ki aludna el pár perc alatt..? M-mondjuk magamat ismerve én.. DE... A-akkor is.. O-olyan hirtelen volt.. Nem! Ha megtudja hogy hallottam tuti megöl.. És én még szeretnék élni..' Gondoltad magadban míg a blúzodat gomboltad be.

Ránéztél az órádra és sóhajtottál egyet. Megint késel. Csodás. Sírtál magadba ahogy lefutottál a lépcsőn de a bátyád megállt az ajtó előtt.

"Erm.. Mennék a suliba ha megengeded..." Mondtad neki és próbáltad arrébb tolni.

"..."

"[Bátyád neve] menj már arrébb..!"

"... Tudod mit akarok." Nézett rád komolyan.

Kicsit furcsán néztél rá majd elvörösödtél. "N-NEM FOGLAK ÚGY HÍVNI TE PERVERZ HÚGKOMPLEXUSOS..!"

"Akkor ma nem mész suliba és egész nap velem leszel.." Mosolygott rád perverzen.

"O-O..." kezdtél bele.

"Hallgatlak.."

"Onii-Chan kérlek menj arrébb..."

"EZ AZ EZ AZ! OLYAN ARANYOS VAGY [Becenév]..!" Mondta és ölelt át.

"Suliba... Kell.. Mennem..!" Nyögted és kirángattad magad az öleléséből.

"Meglátlak egy fiú közelében eltöröm a csontjait."

"[Bátyád neve], az osztályom nagy része fiú.."

"AZT TUDOM DE AKKOR CSAK HA KÖZEL MEGY HOZZÁD. Nem tudnál egy antiszociális otaku lenni..?" sírt neked.

".. Mint te..?"

"Akár!" mosolygott rád.

"Mondjuk most is csalod a barátnődet.."

"Szereted az ilyen playboyokat mint én..?" reménykedett.

"...Undorító." Vetettél rá egy szívbe szúró pillantást és kimentél az ajtón. "Elmentem.~"

Fájdalmasan utánad nézett majd mondta. "A húgocskám felnőtt..." sírt magába majd bezárta az ajtót.

"Be fogok érni be fogok érni be fogok érni..!" Mondtad amíg szaladtál a folyosón a termed felé ami persze a kapu legmesszebbik pontjában volt.

"Be fogok érni, BE FOGOK ÉRNI.. BE ÉRTEM!" Üvöltötted amikor hatalmas lendülettel kinyitottad a terem ajtaját. Majd a mosolyog lefagyott amikor megláttad hogy mindenki téged néz és a tanár nem valami boldog arckifejezést vág hozzád.

"Bo-Bocsánat.." Mondtad egy halk hangon és bezártad magad előtt az ajtót. Megint a folyosón töltesz egy órát.

Az osztály nagy része nevetésbe tört ki amint kiléptél az ajtón. A tanár rendet tett majd újra ment az óra.

~~~Óra után~~~

Kicsengettek te meg bementél a terembe és még egyszer bocsánatot kértél a tanártól.

"Még egy ilyen előfordul nagy bajban lesz kisasszony!"

"I-Igen is..."

"Most pedig mehet."

"Köszönöm.." Mondtad lehajtott fejjel majd kimentél a teremből. Sóhajtottál egyet és neked ugrott valaki. Megöleltek téged.

"Bella azt hittem már nem jössz..!" Hallottad Feli hangját. 

"Feli! Én is örülök neked!" Mondtad mosolyogva és viszonoztad az ölelést.

"[Név]-San hogy lehet hogy ennyit késtél..?" Kérdezte a csendes barátod Kiku. (Japán. ;-; )

"Á-Áh v-voltak dolgok hehe.." Mondtad és kínosan vakartad a fejed. Az kéne még csak neked hogy a többiek megtudják milyen nyomorék bátyád van.

"Biztos csak elaludt.." Hallottad mögötted az ismerős hangot. 'Basszus meg is feledkeztem Loviról...!' Gondoltad magadba, majd egy mély levegőt vettél és hátra fordultál.

"Én is örülök neked." Mondtad neki szarkasztikusan. 'Miért kell egyből veszekednie velem? Nem épp azt mondta hogy szeret..? Nem értem komolyan..'

"Miért? Most mondd hogy nincs igazam... Még a hajad is kócos. Biztos hogy elaludtál." Mutatott rád.

Felnéztél majd elvörösödtél és elkezdted takarni a fejed. "Cs-Csak futottam,oké..!? És amúgy is! Ne beszéljen az akinek MINDEN EGYES NAP kiáll egy hajszála..!" Mondtad neki mérgesen.

"D-De az más!" Válaszolta neked szintén feldúlva.

"Mégis miben!?"

"Már megint kezdik..?" Jött oda Ludwig kérdezve Felit.

"Hehe mint egy házaspár- Vee~" Nevetett Feli.

"MIRŐL BESZÉLSZ!?" Mondtátok egyszerre Lovival vörösen.

"H-HÉ NE UTÁNOZZ!" Szintén egyszerre.

"NEM! TE NE UTÁNOZZ..!" Még mindig egyszerre.

"JÓ! HA NEM BESZÉLEK NEM IS TUDSZ UTÁNOZNI!" Válaszoltátok majd elfordultatok egymástól.

"Chica hát meggyógyultál..?~" Hallottál egy kedves hangot mögötted.

"Huh? Oh Toni! I-Igen köszönöm szépen!" Mosolyogtál rá.

"Örülök ennek! De chica.. Eléggé butuska vagy tudtad..?" Simogatta meg a fejed. "Nem szabad így berontani egy órára.."  Mondta neked elégedetlenül.

"Tudom tudom.. De olyan közel voltam hogy ne késsek el..!" Mondtad neki idegesen.

"Annyira nem.." Válaszolt Ludwig. "Már rég ment az óra.."

"T-Tényleg..!?" Könnyeztél be egy kicsit. "Oh az a szemét otaku..!" Dünnyögted.

Mindenki rád nézett, beleértve Lovit is.

"Otaku..?" Kérdezték. "[Név]-San esetleg csináltam valamit ellened..?" Hallottad Feli mögött Kikut kissé pánikolni.

"J-Jaj dehogy Kiku..! Ne haragudj..!" Mondtad majd kértél tőle bocsánatot.

"Már megijedtem.." Vett egy mély levegőt.

'Kiről beszélsz..?' Kérdezte magától Lovi kíváncsian.

"Téényleg most jut eszembeee..." Nézett rád és Lovira Toni azzal a hülye mosolyával.

"Lovi ment át hozzád amikor beteg voltál ugye?" Mosolygott. "Esetleg történt valami..?~"

Mindketten elpirultatok.

"Akkor történt..? ._." Nézett Toni értetlenül, nem erre a válaszra várva.

"Dehogy történt! Ne legyél már ilyenkor is ilyen idegesítő.." Válaszolt Lovi elfordulva.

"Hmm... Te mindig hazudozol szóvaaal.. [Név]!" Mondta Toni te pedig megszeppentél.

"[Név] nem hazudna! Csinált veled valamit ez az állat?" Mutatott Lovira és ha nem veszi el az ujját róla akkor Lovi le is harapta volna.

"N-Nem.. Semmit." Mondtad neki próbáltál nyugodt lenni.

"Huuh.. De unalmas.." Mondta Toni a végét elhalkulva.

"MIT MONDTÁL?"

"Jaj Lovi ne legyél már mindig ilyen tsunde-" Kezdtél bele de nem fejezted be.

"Tsunde-?" Nézett rád mindenki.

"De...de.. DEMOKRÁCIA!" Mondtad majd azzal elfutottál.

"Mi..Volt ez..?" Kérdezték egymástól a fiúk.

'Basszus az otakuságom mutatkozik... Csak Kiku láthatja azt..!' Gondoltad és kifutottál az udvarra.

Yay kész! T^T

Remélem tetszik~ Így egykor megírni... Sok lehet benne a hülyeség.. ;-;

Majd a legközelebbiben találkozunk! Addig is 

Ciao~